A kenyérről

Természetes táplálkozás (mikor, meddig, mit, hányszor, hogyan, stb.)

A kenyérről

HozzászólásSzerző: Parsifal » 2011. szept. 17., szomb. 20:43

Dátum: 2006. március 08. szerda, 00:05 Küldte: Parsifal

A magyar kenyérevő nemzet, szoktuk mondani. Kenyéren az ipar és a köznyelv is "fehér kenyeret" ért. Az én dédnagymamám is sütött, erről édesanyám emlékei mesélnek. Már ők is fehér lisztből sütötték. Nagyapám azt mondta, ő csak gyermekkorában evett barnakenyeret. Feltehetőleg még "igazit"!

A kenyér, mint táplálék már nagyon régi időktől létezik. Találtak kenyér és gabonamaradványokat régi sírok és más helyek régészeti feltárásainak alkalmával. Ki tudja, mi lehetett az első kenyérkészítés hátterében, talán a véletlen is segített az ős-péknek, mindenesetre ez a találmány is nagy karriert futott be a mai napig.

Kenyeret mindennapra, de igazit!

Helytelen módszerek és technikák egész sora épült be a kenyérkészítés korábbi helyes, egyszerű, egészséget biztosító módszerébe. Az egyik legalapvetőbb dolog, amely hosszú évezredekig jó volt, hogy a kenyeret teljes gabona őrleményéből készítették. A gabonamagvak részei a sötétebb színű héj és a fehér magbelső. Az ipari forradalom alatt valaki kitalálta, hogy "tisztítsák meg" a megdarált gabonát a barna korpától, hogy "szép fehér" legyen, és ebből készítsenek kenyeret. Sikerült neki és elhitette a többséggel, hogy ez így egészséges, mindezt alaptalanul. Az emberek fehér, korpamentes (finomított) lisztből készült kenyeret kezdtek enni. Kezdetben csak a gazdagok jutottak finomított lisztből készült kenyérhez, így a társadalmak a gazdagság jelének tekintették a fehér kenyér evését. A megmaradt maghéjakat (búza-, rizs,- zabkorpa, stb.) az állatokkal kezdték etetni...

"Legnagyobb kincs az egészség!"

A szegényebbek még egy jó ideig igazi kenyeret ettek. Nem sokan vették észre az összefüggéseket, amelyek a szegények igazi gazdagságát mutatta; nekik ugyanis kevesebb nyavalyájuk (betegségük) volt, mint a sok pénzük miatti gazdagoknak. Mint nem sokkal később kiderült, az igazság a korpában, illetve annak hiányában lakozik.

A megmaradt maghéjakat az állatokkal kezdték etetni, és észrevették, hogy azok jobban fejlődnek ettől az eleségtől. Ezek szerint a korpa nagyon tápláló!

Ha nem lett volna elég ez a laikus tapasztalat, nem volt, szükség volt tudományos eredményekre is. A XX. századi orvosi és kísérleti kutatások fejlődésével egy nap elérkezett az idő, hogy a gabonafélék és a belőlük készített ételek hatásait is megvizsgálják, megmérjék. Az 1900-as években sok más nemzet kutatói mellett német kutatók foglalkoztak a témával. Patkányokon kísérleteztek.

Német kutatók laboratóriumi patkányokat két csoportra osztottak. Az első csoportot teljes őrlésű gabonából készített kenyérrel etették. 11 hónap alatt azt tapasztalták, hogy a teljes értékű kenyértől az állatok egészségesek maradtak, és mentesek mindenféle élősködőktől.



A második csoportban a patkányokat finomított, korpájuktól megfosztott, fehér kenyérrel etették 2 generáción keresztül. Ennek következtében nagyon megbetegedtek, füleiken heves kiütések jelentek meg, végtagjaik megduzzadtak, szőrük összecsomósodott, megcsúnyultak, fejük és testük nagyságának arányai felborultak. Hasonlítsd össze a képeken látható, a két csoport egy-egy patkányának megjelenését! Íme a hatás! A finomított ételektől a fogazat is károsodott! Mindezeken a testi deformálódásokon túl a viselkedés is megváltozott, agresszivitás volt megfigyelhető a nem helyesen táplált állatokon.



Döbbenetes kísérlet. Ebből is csak az a következtetés vonható le, amit akár már magunkon vagy ismeretségi körünkön is tapasztalhattunk (rossz fogazat, bármilyen betegség fennállása), hogy a fehér kenyér nem egészséget biztosító táplálék, és hogy fontos a száműzése táplálkozásunkból. De nem marad űr a helyén, mert helyette teljes őrlésű kenyérrel olthatjuk étvágyunkat, és számíthatunk egészséget és erőt biztosító hatására.
Nem mellesleg megjegyzem, hogy a kifejezések helyes, igazság szerinti használatára is figyelni kellene. A fehér kenyér jellemző tulajdonsága, hogy értéktelen. Tudassuk mindenkivel e tényt!

Mi is olvasható a miatyánk imában? "Mindennapi kenyerünket ad meg nekünk ma." Kérem szépen, a miatyánk idejében nem ismerték a finomított, értéktelenített kenyeret, de még a bolti élesztőt sem! A tudomány, a józan ész, az e szempontból helyes úton megmaradt kultúrák, valamint őseink példái szerint is az egészséget biztosító mindennapi kenyerek teljes őrlésű gabonából készülnek, élesztő nélkül. Persze ehető élesztősen is*, de ami a legfontosabb, hogy a kenyér mindig teljes őrlésű gabonából legyen, minél frissebb őrlésű őrleményből készítve. Miért fontos a frissesség? Erről bővebben a kétezeregy kiadó oldalán az egészség menüpont Mindennapi kenyerünk cikkében olvashattok. (http://www.ketezeregy.hu)

*Egyes kutatók megkérdőjelezik az élesztő szerepét, haszontalannak, sőt károsnak tartják, ami, legalább is a gluténre érzékenyek esetében beigazolódik.

Minden település nagyobb üzleteiben kapható vagy ha nincs, rendelhető igazi teljes őrlésű kenyér, bio alapanyagokból.

A candida-gomba kellemetlen hatásait élesztőmentes, valamilyen sütőporral, növényi erjesztős kovásszal, vagy anélkül, tisztán lisztből készített, de valamivel sűrűbb állagú (többnyire lapos lepényformán készített) kenyérrel küszöbölhetjük ki. Ennek megfelelő remek étel az indiai csapati teljes őrlésű lisztből otthon készítve, de a kereskedelmi egységekben is találkozhatunk élesztőmentes kenyerekkel.

Látszólag nehéz dolguk van a lisztérzékenyeknek az üzletekben. A nekik készült kenyerek és kenyérporok tele vannak ismeretlen hatású és nem belevaló (pl. E-számokkal jelzett) anyagokkal. A legjobb választás a gluténmentes, teljes őrlésű lisztes magvakból készített lepénykenyér (boltba ilyet még nem láttam), vagy a vásárolható puffasztott rizsszelet.
A saját találmányom nagyon finom és teljes értékű. Csupán frissen őrölt barnarizs (vagy kukorica) és hajdina fele-fele, vagy kb. 2/3-1/3 arányú keveréke annyi pi vízzel csomómentesen elkeverve, amennyitől még éppen folyékony (de sűrű) marad. Ezt a tésztát előmelegített, növényi zsírral vékonyan kikent tepsibe öntjük egyenletesen, és alacsony hőfokon (gáztűzhelyen max. a 4-es fokozaton) 10-15 percig (helyesebben a számunkra megfelelő állag eléréséig) sütjük. Fűszerezetlenül is remek aromájú kenyér, pizzaalap, vagy az, aminek akarjuk.

Élj vegán, keresd az erőszakmentes, teljes értékű választásokat!

Ajánlott és felhasznált írások:
Gluténmentes egészség! - modules.php?name=News&file=article&sid=401&mode=&order=0&thold=0
Megjegyzés: A legújabb olvasatom szerint a kölest is jobb, ha kerüli a gluténre érzékeny személy.
Dr.Schnitzer's Original Wholemeal Recipees - http://www.dr-schnitzer.de/vkernb01.html
Mindennapi kenyerünk - http://www.ketezeregy.hu
Avatar
Parsifal
Grafomán
 
Hsz: 946
Csatlakozott: 2004. okt. 7., csüt. 0:00
Tartózkodási hely: Körösök vidéke


Vissza: Táplálkozás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron