Az élelmiszeradalékokról!

[tami]

A nyugati étrend háromnegyede feldolgozott, fogyasztásra kész élelmiszerekből áll, ezért is lehetséges, hogy minden egyes fejlett országbeli ember, a csecsemőktől az aggastyánokig, évente 4 - 4,5 kilogramm élelmiszer-adalékanyagot eszik meg. Némelyek, persze, ennél többet, mások valamivel kevesebbet.


Az adalékok fogyasztásával hozzák összefüggésbe a következő kóros állapotokat:

ekcéma, csalánkiütés, bőrgyulladás, irritábilis bélszindróma, hányinger, hányás, hasmenés, orrcsorgás, hörgőgörcs, migrén, anafilaxiás sokk, hiperaktivitás és más magatartási rendellenességek.

A fiatalabb generációk egészsége kimutathatóan gyengébb a szüleikénél.



Nagy-Britanniában egy vizsgálat során összehasonlították 5000, 1946-ban született szülő és elsőszülött gyermekeik egészségügyi feljegyzéseit, leleteit. A gyermekeket sokkal többször utalták kórházba, már négy éves koruk előtt, mint szüleiket, háromszor annyian lettek közülük asztmásak, hatszor annyian ekcémásak és cukorbetegek, kétszer annyian voltak elhízva.

A gyermekek egyre gyakrabban kötnek ki a pszichiátriai osztályon: Angliában a 10 év alatti gyermekeket 42 %-kal, a 10-14 éves korúakat 65 %-kal gyakrabban küldték pszichiátriai kezelésre 1990-ben, mint öt évvel korábban.

A bűnözés egyre emelkedő trendjéért is sok mindent hibáztatnak (a szegénységet, a tv-ben látott erőszakot, az alkoholfogyasztást, a kábítószerezést, a szülői törődés hiányát, a megfelelő intézmények, a rendőrség létszámának alacsony voltát, stb), de soha nem említik az ifjúságnak adalékanyagokkal mérgezett - és tápanyagokban hiányos modern táplálkozását.

Márpedig a nem megfelelő táplálkozás képes úgy módosítani az agy működését az azokra a hatásokra érzékeny személyekben, hogy komoly mentális diszfunkció (rendellenes működés) jöhet létre, amibe még az erőszakos, bűnelkövető magatartás is belefér.

Ezért: ha egy személy nem tolerálható magatartást tanúsít, meg kell vizsgálni, nem él-e magas cukor és élelmiszer-adalék tartalmú táplálékon, amelyből hiányzik a jó minőségű fehérje, a vitaminok és ásványi anyagok. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a napi rendszerességgel fogyasztott élelmiszerei közül valamelyikre nem allergiás-e vagy nem mutat-e intoleranciát iránta. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy nem szenved-e nehézfém-mérgezéstől (ólom, kadmium, alumínium) vagy nyomelem-hiánytól.

Mindennek kiderítésére elegendő egy hajszál-analízis...

Ha a nem-megfelelő táplálkozás milliárdnyi fizikális és mentális bajnak forrása, akkor miért használják egyre szélesebb körben az igazán nem létszükséglet számba menő élelmiszer-adalékokat?

Ha kivonnák őket a fogalomból, visszafoglalnák helyüket a táplálóbb élelmiszerek.

Az élelmiszergyártók fő érve az, hogy tartósítószerek nélkül az élelmiszerek hamar megromlanának.

Csakhogy a közel 4000 élelmiszer-adalékból 3640-nek nem a tartósítás a funkciója, hanem az élelmiszer kozmetikázása... Mindössze 2 %-a a tartósítószer az adalékanyagoknak - az adalékként felhasznált anyagok száma szerint is, a felhasznált mennyiség súlyában is.

A többi 98 % az élelmiszer kozmetikázását, színének, ízének, állagának javítását, ízének fülerősítését szolgálja.

Az élelmiszeripar másik fő érve az, hogy olyan kicsi mennyiségben kerülnek az adalékok az élelmiszerekbe, hogy teljesen ártalmatlanok kell, hogy legyenek.

Még el is fogadhatnánk ezt az érvet, ha csak olyan adalékanyagokat használna föl az élelmiszeripar, amelyeket a szervezet ártalmatlanítani képes. De hogyan fogadhatnánk el ezt az érvet az olyan anyagok esetében, amelyek karcinogének, mutagének, teratogének (rákkeltők és kromoszómakárosítók, magzatkárosítók)?

Ezeket az emberi szervezet nem képes ártalmatlanítani. Ami még felháborítóbb és elfogadhatatlanabb, ezek a rákkeltő és magzatkárosító anyagok javarészt az élelmiszerfestékek körébe tartoznak.

Bővebben...
fuggetlen.hu

Dátum: 2005. február 16. szerda, 08:00 Küldte: Tami