Szombaton történt...

[Parsifal]

Dátum: 2005. szeptember 06. kedd, 10:59 Küldte: Parsifal

Tanúja voltam a szomszédban folyó disznóölésnek. Teljesen váratlanul ért. Már a nap lebukott a látóhatár alá, és a csillagok kezdtek felragyogni, amikor kínkeserves hangokra lettem figyelmes.

Utána eredtem a hangnak, és a kamra kis ablakán, amely nyitva volt szinte kihangosítva meghallottam, és kitekintve rajta meg is láttam a borzalmas, kegyetlen disznóölést. Úgy visított szegény állat! Átfutott rajtam az egész szenvedése, teljesen felzaklatott. A düh és a tehetetlenség érzése vett erőt rajtam. Majd ki ugrottam a bőrömből. A GYILKOSÁG idején hosszú percekig visított ez a szegény állat, az egykori kismalac, akivel még a gyilkos is barátságosan beszélt kiskorában, de tudom, ez HAZUGSÁG volt. Neki már akkor is csak egy darab hús volt. Ennek megfelelően börtönbe zárva sínylődött, saját kiválasztásának termékeiben, a fénytől, a víztől és friss levegőtől, a SZABADSÁGtól elzárva, csöppnyi helyen, ahol megfordulni lehetetlenség. Így követték egymást a napjai, miközben az EMBER tömte szemét ételekkel. Méltatlan az emberhez, hogy kihasználja az állatokat, bármely termékükért, és hálátlanul, kegyetlenül véget vet életüknek.

-Milyen jogon teszi ezt? Szüksége van-e erre?

-Nincs hozzá joga! De szüksége sincs rá!

Miután dühöm és zaklatottságom alábbhagyott - valójában még most is bennem van, és megerősített hitemben, feladatomban -, eszembe jutottak Jézus szavai az Esszénus Béke Evangéliumból, így fel is lapoztam a könyvet. Az alábbi sorokra gondoltam:

"Tiszteld Mennyei Atyádat és Föld Anyádat és tartsd meg az Ő törvényeiket, hogy hosszú életű légy e Földön."

S ezután mindjárt a következő parancsolatot kapták: "Ne ölj!" mert az életet mindeneknek Isten adta és amit Isten adott, ember azt el ne vegye. Mert, bizony mondom néktek, egy Atyától ered minden élet ezen a Földön. Ezért testvérét öli meg az aki öl. Elfordul tőle a Föld Anya, és megvonja tőle éltető, megelevenítő emlőjét. Elkerülik őt az angyalok és a sátán ver tanyát testében. A teste pedig a levágott és megölt állatok húsának sírjává válik, ami egyben saját sírja is lészen.
- Mert bizony mondom néktek, hogy aki öl az önmagát öli meg, és aki a leölt állatok húsát eszi, az a halál testéből étkezik. Mert azok vérének minden cseppje méreggé válik az ő vérében, lehelete bűzli az ő leheletében; húsa gennyes daganattá válik az ő húsában; csontja krétaporrá málik az ő csontjában, belei rothadnak az ő belében. Szemeik hályoggá lesznek az ő szemén és füleik gennyes folyássá az ő fülében. És halála az ő halálává lészen. Mert csakis Mennyei Atyátok szolgálatában lesz hétévi adósságotok elengedve hét nap alatt. De a sátán nem enged el nektek semmit, neki mindenért meg kell fizetnetek:

"Szemet-szemért, fogat-fogért, kezet-kézért, lábat-lábért, égetést-égetésért, sebet-sebért, Életet-életért, halált-halálért." Mert a bűnnek zsoldja a halál.
- Éppen ezért, ne ölj! - és ne egyél ártatlan áldozataid húsából, nehogy a sátán rabszolgájává válj. Mert, ez az út, a szenvedések keserves ösvénye, amely a halálhoz vezet, hanem cselekedjétek az Istennek az Ő akaratát, hogy az Ő angyalai szolgáljanak nektek az Élet igaz útján. Kövessétek tehát az Isten igéjét:

"Íme, nektek adok minden maghozó növényt a Föld színén és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van. Ez legyen a ti eledeletek."



Az írás 2005.09.03-án naplemente utáni történések reakciója. Szerzője: Parsifal.

Az Esszénus Béke Evangélium és Székely Professzor oldala: http:esszenus.uw.hu