Tényleg drágább vegának lenni?

[giyandeva]

Dátum: 2006. április 09. vasárnap, 01:00 Küldte: giyandeva

Az erőszakmentes táplálkozást választókat gyakran kérdezik afelől, hogy oké hogy ilyen-olyan elvek szeriint étkeztek, "no de ez mennyivel is kerül többe?"
A kérdés akár költőien is hangozhatna, de mint tudjuk költségek tekintetében inkább a szemünknek hiszünk, mintsem a feltétlezéseknek. Számoljunk tehát!


Ha vegetáriánusokká válunk, kétségtelen sok dolog megváltozik az életünkben: a legelső, hogy búcsút mondunk a húsnak. Huss!
Aztán ahogy finomodik táplálkozásunkk, törekszünk egyre erőszakmentesebben, környezet és egészség tudatosabban élni. Mindez természetesen azt is jelenti hogy akár fel is adhatjuk tojás és tejfogyasztási hajlamunkat. És lassan rájövünk, hogy a mirelitt sem az igazi... a több napos hűtőben tárolt ételről, tartósított ételekről meg nem mondhatjuk, hogy kicsattannak a frissességtől. Talán szokás, de miért is használunk hűtőt, fagyasztó ládát? Tároljuk a "tamas" minőséget, ami bizony lehúz és még fizetünk is érte? Természetesen bizonyos esetekben indokolt lehet hűtő használata, de a fenti szemlélettel jelentős költségeket sprórolhatunk meg. Arra pl. ki gondolt, hogy télen a természetes hideget használhatjuk a jobb eltarthatóság érdekében.... de az sem utolsó szempont, hogy egy vegán élelmiszeralapanyagai aligha romlandók...

Természetesen az sem mindegy, mi fő a fazékban. Általános elvként megfogalmazható az a megközelítés, hogy együnk minél kevesebb mértékben feldolgozott, lehetőleg szezonális élelmiszert.

Miért akarunk télvíz idején mégis paradicsomot, paprikát enni? Vagy hányan rakják roskadásig banánnal, mandarinnal kosaraikat? Pedig hazaiból is lehetne bőven mit választani: almából jópár fajtából is választhatunk, szintén hazai a téli körte is, ősszel hazai fügét, naspolyát is csemegézhetünk, de pl. a sűlt gesztenye, aszalt szilva, mazsola is akár édes csemege lehetne a téli asztalokon... Egyfajta téves rögeszme ragadt meg az emberekben, hogy kizárólag a déligyümölcsökkel: banánnal, naranccsal, mangóval, újabban kapható ananásszal és más egzotikummal tarthatjuk fenn vitmin szükségletünket. Pedig a hazai is nagyon jó... és nem utolsósorban nem utólag vegyszerekkelt érlelt. És a banán legalább dupla annyiba kerül mint az alma. Hogy is van ez?

Zöldségek tekintetében is megfelőkre bukkanhatnánk, ha egy kicsit kinyitnánk a szemünket. Az egész "téli böjtös zöldségben szegénynek tartott időszak" alatt bőségesen kapható számos gyökeres zöldség: répa, fehérrépa, zeller, krumpli, cékla, csicsóka, fekete retek, hagymafélék. A színes kínálatot bővíti a fejeskáposzta, lilakáposzta, sütőtök, március végétőtől zöld színként robban be a saláta, a kínai kellnek is majd egész télen szezonja van, ha friss zöldre vágyunk. A fentebb sorolt zöldségek nemhogycsak egészségesebbek mint primőr társaik, melyek akár sokszáz kilométert is utaznak a boltokba kerülésig. Vajon mennyire frissek és még jóval drágábbak is? A baj nem ott van hogy nem tudjuk ízletesen tetszetősen elkészíteni azt amit a természet aktuálisan felkínál?

A hüvelyesek, magvak fontos szerepet töltenek be az energia és fehérje ellátásában: babfélék, borsófélék, lencse, mák, dió, mogyoró... A sor akár még folytatható is lenne, de miért is veszünk sokszoros pénzen tofut, yofut, textúrált szóját, szójamajonézt, gabonakolbászt és más feldolgozott terméket, mint proteinforrást? Aki szereti a szóját és nem akar vagyonokat kiadni pl a tofuért, szójatejért egy kevés fáradsággal otthon is előállíthatja, olcsóbban és nem utolsósorban jóval frissebben. Azt mondanom se kell, hogy a növényi fehérjeforrás jóval olcsóbb és "emberibb" mintha szegény állatokat fogyasztanánk. Bár a fentebb említett "biotermékek" árszínvonala egyre inkább megközelíti a hús árát, estekben még le is hagyja.

A gabonák terén sincs másképp ha a kínálatot nézzük: valamiből biót venni, még ha csak alapanyag is, jóval drágább mintha a nagyáruházi "gazdaságos"-t vennénk le a polcról. Igaz, tápanyagban is jól mérhető a különbség. A finomított adalékokkal jócskán dúsított kenyérből akár fél kilót is könnyen "beburkolhatunk", barna teljes kiőrlésü kenyéből meg akár két szelettel is megelégedünk. Sajnos mind a hajdina, köles, zab, árpa, tönkölybúza egy magasabb árkategóriát jelent... de ha az egészségünk vesszük mégis megéri.
Itt is érvényes a "csináld magad, sokat spórolhatsz elv": ha magunknak sütünk kenyeret, lepényt, süteményt, jóval a bolti ár töredékéért kijöhetünk. pl egy kg teljes kiörlésü liszt nem kerül 200 Ft-ba, a tönköly lisztért meg több mint 300 Ft-ot is elkérnek. A belőlük készült pékáru ára a bioboltban legalább 2-3x-sa...

Azt is mondják nem mindegy mit iszunk: itt leeshet könnyen az állunk ha a kész termékekre áhítozunk: 0,5 vagy 0,75 liter zöldség/gyümölcs léért jóval több mint ezer forintot is legombolnak tőlünk. De ugye megfelelő az otthoni frissen préselt is?
Hajmeresztő árkat találunk ha a növényi tejek polcán végignézünk: 6-700 Ft is elkérnek literenként. Pedig otthon, igaz egy kis idő ráfordításával és egy jó turmix géppel mi magunk is "varázsolhatunk". Magasan versenyképesebbek vagyunk a legolcsóbb "gazdaságos" igazi tejnél is. Ki godnolná, hogy növényi tejet 20-50 Ft/liter-ért lehet előállítani? Meglepő, és igaz!

Pástétomok és kennyérre kenhető csodakencék területén is jól szemlélhető a késztermékek kiugró árai. Természetesen ilyekor a tetszetős un. "dizájn"-t is megfizetjük. Hisz egészségünk egy nagy biznisz, egyre többen felismerik ezt.
Kevesen tudják a pástétomok fő alapanyagai a zöldségek és a különböző magvak, melyet valamilyen eljárással kenhetővé alakítunk és fűszerekkel izesítjük. A "vegazsír" sem csodaportéka, hanem pálmazsírban megpirított fűszerek és hagyma finom elegye. A pálmazsír/kókuszzsír ugyan nem olcsó, viszont kiadós és még így is jóvcal olcsóbban jövünk ki, mintha készterméket vennénk és a biomargarint így is veri árban, holott részben pálmazsírból készül.

Külön bekezdést érdemel az olajak kérdésköre. Általánosságban elmondható, hogy törekedjünk a nem finomított és hidegen sajtolt változatát választani. A finomítással egy csomó tápanyag is elvész, ráadásul az íz is módosul. A hidegen sajtolt napraforgó olajat széles körben alkalmazhatjuk úgy salátákra, mint főzésre. Természetesen választhatunk más magvakból sajtolt olajkészítményeket is, sajnos ezek nagy része finomított... vagy jóval drágább.
Nagy diavatja van az olivaolajnak is, elsősorban zsírösszetételük miatt, mely jótékonyan hat egészségünkre. Azonban az ár mellett jól nézzük meg a cimkét is! Habár a "sansa" vagy "pomance" ára csábítóbb néhány száz forinttal, otthon nagyot csalódhatunk. Ugyanis ezen olivaolaj termékek előállításánál vegyszerek is előfordulnak, finomíthatják őket; pl. a "pomance" változatot, amit különböző olivabogyók maradékának vegyszerekkel elősegített sajtolásával kaphatunk kézhez...

Divatja van manapság az ásványvizeknek oly szó jogán, hogy a csapvíz nem egészséges és még rossz ízü is. Azt hiszem ezt nem nagyon kell firtatni. Azt azonban igen, hogy ha palackozott ásványvizet veszünk, nem tudhatjuk hány hónapja áll a raktárban? Ugyanis a víz könnyen kioldhatja a műanyagból a káros anyagokat. Másrészt, amit mi ásványvíznek hiszünk az koránt sem az: ásványvíznek az 1000mg/l-t meghaladó vizeket nevezzük. Csak azért mert szénsavval dúsítva van, ne dőljünk be. Másrészt az ásványvízpiac biznisz nagyon szomorú háttere, hogy a palackok csak "eldobható" formában jelennek meg. Naponta akár több tonna hulladék ásványvíz-palack keletkezik és ez csak Magyarországi viszonylat, mi a helyzet ha az egész bolygóra szummázzuk az eldobott műanyag-csomagolást. Ez normális???



A lista még hosszasan sorolható lenne, hisz környezet és egészség tudatos emberként pl. biztosan inkább szállunk biciklire vagy a tömegközlekedési eszközre. Törekedhetünk természtesebb tisztálkodószerkre, mosószerekre is. És biztos környezetünk és egészségünk megóvása érdekében akad még jópár ötletünk. Hisz ezt a Földet őseinktől kölcsönbe kaptuk, hogy majd a jövő generációé legyen. De ez csak úgy fog menni, ha egyre többen tudatunkra ébredünk és kicsiben elkezdünk tenni valamit. Mert a nagy dolgok kicsiben kezdődnek, de közösen.
Igen, megéri vegának lenni, mert nemcsak hogy spórolunk, hanem a Földünk is védjük. És Mi is lehetne magasztosabb mint egy szép, boldog, erőszakmentesebb jövőért munkálkodni?




Gábor