Mit jelent, honnan ered a húsvét kifejezés?

[Parsifal]

Dátum: 2006. április 15. szombat, 09:27 Küldte: Parsifal

Keresztény ünnep, amely alkalmával Jézus keresztre feszítésére, szenvedéseire, és feltámadására emlékeznek. De honnan ered a megemlékezés napjainak magyar megnevezése? A HúsVét...

Nézzük csak a kifejezést: húsvét. Két részre tudom bontani: hús és vét. A hús feltehetőleg az emberek által evésre használt állatokra utal. A húsvétot megelőző időszak, a böjt ideje. Böjtölni annyit tesz, hogy elhagyjuk a táplálkozást, vagy legalább is a terhelő ételeket, tudatos döntéssel. Így felszabadulnak erőink, amelyek eddig az emésztésre kellettek, és így egyrészt a táplálkozási hibákból eredő mérgek és lerakódások tisztítására fordítódhatnak, másrészt lelki és szellemi életünkre, gondolkodásra is fordíthatjuk.

A keresztény társadalmak, így a magyar társadalom is nagyrészt húsevő szokásokkal él. Ennek gyökerei valószínűsíthetően a rosszul és félreértelmezetett szent iratokig, tanításokig, és még nagyobb messziségekig nyúlnak vissza a történelem idejébe.

A húsevő szokásokhoz igazított böjt szerint korlátozták a húsevést, vagy akár teljesen el is hagyják a húsvéti böjt idejére. Persze ezt sem szokták betartani, esetleg csak a nagypénteki étkezés alkalmával.

A vét szótöredék, valószínűleg a vétel rövidebb alakja. Vagyis ezen értelmezés, fikcióm szerint a húsvét, azt jelenti, hogy a böjt után szabad a hús vétele, vagyis magunkhoz vétele, evése: a böjt alatt nem, de mostmár lehet enni húst.

Lám a magyar ennyire húsevő nép? Hogy a húsevést látja ennyire fontosnak, hogy a megemlékezés napjait arról nevezi el?

Azonban milyen érdekes a magyar nyelv. Vét azt is jelentheti, hogy vétkezik, vétkes, vét valami ellen. Márpedig a húsra, illetve az ember hússal való kapcsolatára ez vonatkozik, ismerve a tanítások igazságát, amely tanúskodik önmagáért az élet minden területén. A húst evő ember vét a természet törvénye ellen. A húsevés ugyanis a természeti törvények figyelmen kívül hagyása, amelynek elemei a tudatos ellenszegülések a húsmentes (vegetáriánus) táplálkozással (ez valószínűleg a félre-nevelés következménye), valamint az őszinte érzések figyelmen kívül hagyása (szánalom az álatok és minden élő lény irán), és a többi.

Az angol nyelvben semmilyen húsról nem esik szó az ünnep kifejezésében. Ők "Easter"-nek mondják. A szótő az "East", amelynek jelentése "Kelet" (az égtáj), vagy pedig "oltár felőli". Tudtommal az "-er" pedig egy képző, amely a szótőhöz téve a szó jelentését emberre vonatkoztatja (pl. play - játék, player - játékos, stb.). Persze nem vagyok nagy nyelvtudor... A lényeg, hogy a kifejezésükben semmilyen húsról, és annak megengedéséről nem esik szó.

A fent leírtak saját gondolataim, nem tudományos munka eredményei. Csak az érzéseim, meglévő ismereteim, az eszem diktálták le nekem e sorokat. Mond el véleményedet a fórumban a cikkről, és hogy mit gondolsz, vagy tudsz a megemlékezésre (ünnepre) vonatkozó kifejezésekről, és a magyar "húsvét kifejezésről".

Szerinted a húst magunkhoz vegyük-e, vagy a hús választásáva vétkezik az ember? Húsvétel, vagy hús-vétek?