bioházak

[nawesh]

Alapnak itt egy cikk:

http://velvet.hu/velvet/v-stil/v-komfort/bio/

Ismét egy varázsszó! Amihez kapcsolódik, az automatikusan jó, kívánatos. Amihez nem, az káros, helytelen, meghaladott - még szerencse, ha nem egyenesen irtandó. Pedig még a fogalom maga sem világos, legalábbis nem mindig és mindenki előtt. Kezdjük tehát ott, mit is értünk bio alatt?



Mi bio?

Már a bio szó nyelvtani származása sugallja: szerves anyagot, vagy jelzőként azzal kapcsolatos tevékenységet takar. Tágabb értelemben az élettel, az élet körforgásával, az ökológiával való kapcsolatot, harmóniát jelenti. Az újabban divatos, mondhatni reklám szóhasználat viszont az egészség szinonimájaként igyekszik fel- és kihasználni a fogalmat.

A bio-jelenség az élet számtalan területén megjelent, de minket most környezetünk - az építés és a lakberendezés - matériáinak megítélése és megválasztása kapcsán érdekel. A szerves anyagok mellett a természetben talált anyagokra, sőt, azok iparilag feldolgozott változataira is előszeretettel használják ma a bio megnevezést. Pedig pontosabb talán ragaszkodni a szűkebb értelmezéshez: a bio az szerves alapanyag. Ez döntő jelentőséget az anyag körforgása szempontjából kap, hiszen a szerves anyagok lebomlása után nem marad szemét - már amit az ember annak nevez. Az építés egészét, a létrehozandó szerkezetet viszont több különféle szerves anyagból is létrehozhatjuk.

Az anyagok

Szigorúbb értelmezésünk szerint a részben vagy egészben bio építésű ház készülhet vályogból, szalmából, papírból és fából. A megnevezések a felhasznált jellemző anyagra utalnak, és valójában megdolgozott, kombinált anyagfelhasználást takarnak. (Természetesen az iglut, az eszkimók jégkunyhóját is idesorolhatnánk - ha a mi időjárási viszonyaink között lenne reális jelentősége.) Ezeknek az anyagoknak általános jellemzője, hogy létrehozásuk lényegesen kevesebb energiát igényel, hiszen szerves anyagként önmagukat építették fel.

Vályog
Hazánk építészetében meghatározó szerepe volt a vályognak, s ez az anyag ma reneszánszát éli. A klasszikus vályog agyagos föld és alomszalma keveréke. Ebből a nem túl képlékeny keverékből készülhet tégla, melyet sablonba tömörítenek, és a napon szárítanak ki, de készülhet közvetlenül fal is, például az ún. rakott fal. Ezt vasvillával rakják, a már fennlévőhöz csapva tömörítik, majd több hetes szárítás után a falsíkokat ásóval lenyesik. Vályogból való a vert fal is, melyet fa sablon-zsaluba döngölnek, majd a zsalut megemelik, és újabb szintet készítenek. Inkább melléképületek, alkalmi falak készültek a vékonyabb paticsból, amely levert cölöpök közé fűzött vesszőfonatból, illetve az arra felcsapott vályogból állt. A jelenlegi építési előírások vályogfal esetén minimum 45 centis falvastagságot írnak elő, és abból is csak egyszintes épület emelhető. Korszerű felhasználásakor a vályogot (elsősorban fa-) váz közé, kitöltő-falazatként alkalmazzák.

Modern, vályog-jellegű építőanyag még a biotégla, melyben a hagyományos alapanyaghoz sódert és cementet is adagolnak, s automata gépsoron gyártható.

Szalma
Százhúsz éve egy amerikai telepes az akkor feltalált bálázógép szögletes tojásaiból, a szalmabálákból falat rakott, azt betapasztotta földdel, és tetővel fedte be. Ideiglenes laknak szánta építményét, de a sors úgy hozta, hogy még unokái is ebben a házban nőttek fel. Ha lassan is, de nemrég hozzánk is eljutott a szalmaházak gondolata. Immár tudományos megalapozottsággal, modernebb formában épülnek ilyen épületek. Az egymásra kötésbe rakott kis szalmabálák olyan alapra kerülnek, ami elsősorban nem a szalmafal súlyát tartja, hanem lehorgonyzását szolgálja. Ezt a leggyakrabban az alapba bekötött, és a fal tetején végigfutó, a koszorút is helyettesítő fa lemezszerkezetbe rögzített feszítőhuzalok oldják meg. A tűzbiztonság érdekében a falat mindkét oldalán, több rétegben felhordott, ötcentis tapasztás takarja. A kísérleti szalmaház jól kiállta a tűzpróbákat. Az ilyen épület az érvényes magyar hőtechnikai szabvány előírásait is sokszorosan (6-8-szor) túlteljesíti. A szalmaház önmagában is megáll, mivel nem igényel mindenképpen befoglaló-teherhordó vázszerkezetet.

Papír
Nálunk még kevéssé ismertek a papírházak. Ezek téglái ún. hulladékpapír-zagyból, tűzgátló adalék hozzáadásával készülnek. A kiszáradt téglákból elsősorban vázas épületek kitöltő falazatai készülhetnek.

Fa
Utoljára hagytuk a legkedveltebb anyagot, a fát. A fa az egyetlen bio építőanyag, amelyből nemcsak falazat, de teherhordó, áthidaló, és egyéb szerkezetek is készülhetnek - gyakorlatilag az egész ház. Mindenki ismeri a rönkházakat, a favázas épületeket.

Biobelsőépítészet

Mind gyakoribbak a szerves anyagokat felhasználó építőelemek bennmaradó zsaluzásra, önálló lemezként, burkolatként alkalmazva. A forgács, fahulladék, háncs, növényi apríték és ragasztó-kötő anyag keverékéből készült elemek bio-volta a felhasznált adalékok származásától függően gyakran vitatható. A cement - kötőanyagként - közelebb áll a természethez, mint a különféle műgyanták.

Bútorainknál is a fát szeretjük a leginkább. A részben mesterséges anyagkeverékekből készített lakberendezési tárgyak divatja múlékonynak bizonyult. Azoknak már struktúráját is idegenebbnek érezzük, nem tudnak szépen romlani, nemesen öregedni, mint az egyébként hasonló, de fa használati tárgyak.

A belsők anyaghasználatánál a len-, kender-, gyapjútextilt, a bőrt és a szőrmét (az állatvédők tiltakozása ellenére) teljes értékű biónak tekinthetjük.

Miért jobb?

A természetes anyagokhoz lelkileg is másként kötődünk. A fa erezetének látványát, tapintását, szagát mindig magunkhoz közelállónak, kellemesnek találjuk. Szívesebben érintünk vásznat, hordunk selymet, ülünk bőrön - ezek mű változatait taszítónak érezzük. Ennek élettani okai vannak, amelyek végső soron az egész bio-kultúra értelmét adják. Ezek a szerves anyagok építőanyagként ember- (vagy még inkább természet-) barátként viselkednek. Szerkezetüknél fogva szelektíven érzékenyek a környezet pára-, lég- és hő-állapotára, ezek külső és belső helyzetének viszonyára. Természetes módon lélegeznek és szigetelnek egyszerre. A környezet páratartalmától függően képesek elnyelni, tartalékolni, vagy visszaadni a nedvességet. A legritkább esetben tartalmaznak allergén anyagokat. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően megfelelően, mondhatni ideálisan szolgálják az ember élettani igényeit. A mesterségesen gyártott építőanyagok közül, amelyek ezeket a tulajdonságokat nagyrészt szimulálni tudják - ilyen például a tégla -, alkalmasak a szigorúan vett bio-anyagok kiváltására. A legtöbb probléma olyan anyagokból származik, amelyek egyes paraméterek tekintetében akár felül is múlják a természetes anyagokat, ám más vonatkozásban súlyosan alulmúlják azokat. Ez a gond a műselyem-, műbőr-, műszőrme-féleségek zömével is.

Erőterek és sugárzások

Életterünket nemcsak a hagyományos hatások befolyásolják, hanem az újabb korok újabb kihívásai is. Az elektromos, elektromágneses és radioaktív terek erősségének változásai, az ilyen sugárzások megtalálhatók a természetben is, és nem idegenek az élet kialakulásától. Ám a szélsőséges koncentráltság, az akár robbanásszerű terhelés-váltakozás már az ember műve, és pár évtizedes jelenség, így élettani hatása még messze nem tisztázott. Szó sincs bizonyosságról, csak gyanúról, statisztikai valószínűségről beszélhetünk a legtöbb hírbehozott anyag, vagy eszköz esetében. Szerencsére leszögezhetjük, hogy a szigorú definíciónknak megfelelő bio (vagyis szerves) anyagok az új keletű sugárszennyezésben, az éteri elektronikus szemét kialakulásában a legkisebb részben sem vesznek részt. Mindazonáltal tény, hogy élet- és lakóterünkben a villanyszerelési munkák vezetékei és berendezései, az elektroakusztikai, szórakoztatóipari készülékek és a háztartási gépek folyamatosan váltakozó elektromos és mágnes erőteret keltenek, míg a különféle belső és külső, vezeték nélküli hálózatok szünet nélkül sugároznak ránk. Ezért kialakultak bizonyos ajánlott elővigyázatossági rendszabályok, amelyekre az épületbiológia felhívja egyfelől a tervezők-kivitelezők, másfelől a lakók-üzemeltetők figyelmét.

- Kényelmi okokból (feleslegesen, folyamatosan) ne üzemeltessünk fogyasztót. Az előbb említett hatások ugyanis a fogyasztás, működés közben keletkeznek.
- Az épület összes csővezetékét földelni kell, hogy keltett, másodlagos sugárzásuk minimális legyen.
- Elektromos főelosztó, mérőhely, elektromotor ne legyen közelebb a hálóhelyükhöz három méternél.
- Grafit-tartalmú festékkel árnyékoljuk az elektromos terek gerjesztő helyeit (pl.: transzformátorház).

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy egy átlagos háztartásban - ha bio, ha nem - keletkező erőterek és sugárzás káros hatására nincs semmilyen bizonyíték! A kibocsátók számának rohamos növekedése ellenére nő az emberek átlagéletkora, egészségi állapotuk javul. Igen valószínű tehát, hogy az erőterek és a sugárzás terhelése mélyen az egészségre káros mérték alatt marad, és annak még mindig csak elhanyagolható töredéke.

Nem ebbe a körbe tartozik a radioaktivitás kérdése. Tagadhatatlanul a legtöbb hiedelem, rémhír és kuruzslásszámba menő javaslat ezt a jelenséget övezi. Ismerjük hasznos és káros élettani hatásait, ám a két véglethez tartozó sugárzási értékeket, és a kettő közötti átmenet káros-hasznos voltát még korántsem tárta fel a tudomány. Többé-kevésbé minden sugároz a környezetünkben, de megnyugtathatunk mindenkit, ennek mértéke százada, ezrede az egészséget esetleg már károsítható értéknek.

Összefoglalva

A bio nem varázsszer, a bio nem egyszer és mindenkorra megoldás. A természetes, a szerves anyagok elvszerű használata nem mentesít azok ismerete alól. A szerves anyagok megállíthatatlan átalakuláson, bomláson mennek keresztül, s átmeneteik, vagy végtermékeik egy része kedvezőtlen, vagy káros is lehet. Egyes faféleségek például erős savakat bocsátanak ki magukból és így tovább. És ne zárjuk ki a nem öncélú és ellenőrzött tudomány lehetőségeit sem. Ne mondjunk le a műanyagipar esetleg még testhezállóbb új anyagairól.

[Parsifal]

Ez nagyon jó! Már olvastam egy keveset a témában, és rengeteg elképzelésem van, amelyből lehetőségeim szerint meg is óhajtok valósítani.

Nekem tetszik még a "hulladékház" gondolata, amely például nem termesztett fát használ, hanem kimaradót (azt hiszem: www.biofalu.hu )

[nawesh]

én csak most néztem meg az oldalt. tetszik.

veg.hu falu

[ata]

Aki nem fél attól, hogy a farkas elfújja....


http://szalmabalahaz.uw.hu/modules.php? ... cle&sid=44

[ferencokolonia]

Több, mint lakás megoldás

http://www.okolonia.hu

[pitypang]

" Aki nem fél attól, hogy a farkas elfújja...."

Szerintem szuper! Vígan költöznék bele! Egérfogóm /cica/ is van 8 db.

Csak az a baj, hogy senki nem díjazza az ötleteimet , jurtába sem akar költözni velem senki.

[horsi]

Sziasztok!
Gyenesdiáson nyílt az ország első bio panziója, ahol egész évben várják a vendégeket a vegetariánusoknak készült bio ételekkel! Külön érdekesség, hogy a magyaros ízvilágnak megfelelően készülnek az ételeik! Én már kipróbáltam, és csak ajánlani tudom mindenkinek! Az egész panzió berendezése természetbarát, nagyon kellemes!
És ezek mellett, rengeteg programra van lehetőség a környéken.
Akit bővebben érdekel www.zoldhazec.hu (Zöldház Egészségcentrum)