Az ökológiai gazdálkodás fejlődése

Biogazdálkodók tapasztalatai, bioházak, biofalu

Az ökológiai gazdálkodás fejlődése

HozzászólásSzerző: tami » 2011. júl. 22., pén. 16:56

Az ökológiai gazdálkodás az 1920-as években indult el, közvetlenül az I. világháború után.
Az I. világháború elôtt sikerült szintetikus úton nitrogént előállítani. Ezt használták alapanyagul a háború során különböző mérgesgázok és robbanóanyag előállítására. A háború befejezése után gondoltak a szintetikusan előállított nitrogén mezőgazdaságban való felhasználására.
Kép

1. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minősége romlik. Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezet elindulásának.

2. Ugyanígy a 20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze, 1924-ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat.

3. Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábban Indiában élő agronómussal, Albert Howarddal kezdte el meghonosítani az indiai komposztálást. Lady Bellfordhoz fűződik a következő mondás is: A talaj élő szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld!, mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation. (Előírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók.)

Ezek a mozgalmak igazából az 50-es évektől váltak láthatóvá.

A Hitler rezsim alatt a biodinamikus mozgalom be volt tiltva. (Ennek a fő oka a biodinamikus gazdálkodás filozófiai háttere, az antropozófia volt.)

Az 50-es évektôl kezdve felgyorsul a munkaerô átáramlása a mezőgazdasági szférából az ipariba. Míg 1950-ben a munkaerő 30 %-a a mezőgazdaságban dolgozott, 1990-es évekre ez 4 %-ra csökkent. A fokozódó gépesítéssel és méretbeli növekedéssel párhuzamosan növekedett a kémiai anyagok használata is. A 60-70-es években a világ egyéb tájain is új rendszerek alakultak ki:

4. A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhez fűződik. A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbb megvalósítása (pl a ház tájolása, a vízfelületek kihasználása, a belső udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántók elhelyezése.)

5. Wes Jackson módszere (É-Amerika)

6. Japánból indult útjára a *****UÓKA által elindított irányzat. Rendszerére jellemző, hogy a kultúrnövények magjait agyagpéppel “drazsírozza”, a területen tett bejárásai alkalmával elszórja és a kedvező körülmények közé került magok kelnek ki. Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopár sziget volt az elindulás alapja, ma ez a sziget dús, erdõvel és (élelmiszert adó) kultúrnövényekkel fedett, a növények egyedi termőképessége maximálisan kibontakozik, de a “termésátlag” - a rendkívül változatos növényelrendezés miatt alacsony.

1968-tól kezdődően a háború után született fiatal generáció kezdte fellendíteni a biogazdálkodást, megindult e nemzedék visszáramlása a városból a mezőgazdaságba. A 80-as évektől kezdve egyre nyilvánvalóbbá válik a fiatal generáció illúzióvesztése, amely több okra vezethető vissza (korábban megszokott viszonylag magas életszínvonal, egyre súlyosabb problémává váló környezetszennyezés stb).

Célként egyre inkább nem a biotermékek fogyasztását tűzik ki (egészségesebb egyéni élet), hanem biotermékek termelését (környezet és közösség).

Veszélybe kerül a biológiai diverzítás. A kémiai növényvédelem és táplálás miatt (a környezet homogénné válik, mert a talajfoltok, a különböző termôhelyek közötti kicsi, de mégis fontos különbségek, mikrohatások kiegyenlítése által) a fajok száma lecsökken. A nemesítési folyamatok eeredményeként teljesen homogén génkészlettel rendelkező fajták terjednek el, amelyek a külső tényezők változását nehezen tolerálják, így az alkalmazkodókészség csökkenése járványok fellépésének veszélyével fenyegetnek. Ugyanígy jellemző a nem csak a fajok, hanem a fajták monokultúrás termesztése... (a világméretû vetõmag-kereskedő cégek, összefonódásuk a növényvédőszer-előállítással, .....és a rezisztens fajták hírdetése, mivel nincs túl sok belőlük, és mindenki ezt keresi, monokultúrában termesztjük a rezisztens fajtákat)

Az EC tagországokban 30%-os túltermelés van, a termelést dotálják, ugyanakkor óriási összegeket költenek a fölösleges termények tárolására. Az túlzott állatlétszám miatt takarmányimportra szorulnak, amelyet a harmadik világ országaiból fedeznek, majd a trágyát az európai környezet védelme, és a harmadik világ országainak talajainak fenntartása miatt szárítva visszaszállítják. A harmadik világ országai adósságterheik csökkentésére exportképes árukat termelnek, így a helyi erőforrásokat nem a helyi lakosságnak szánt élelmiszerek termelésére fordítják.

Bővebben...



Dátum: 2005. május 27. péntek, 09:00 Küldte: Tami
Avatar
tami
Grafomán
 
Hsz: 666
Csatlakozott: 2004. aug. 23., hétf. 0:00
Tartózkodási hely: Szeged


Vissza: Biokert - bioház

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 19 vendég

cron