1. Lassan, de folyamatosan felszabaduló, a talaj humuszanyagaihoz kötött tápanyagokra van szükség.... (a talajban élõ élõlények biomasszája mekkora, ôk felveszik a kijuttatott tápanyagokat, testükbe beépítik, megkötik, szervezetük bomlásakor szabadul fel..... a víz, hõ és tápanyaggazdálkodásban játszott szerep, a talajszerkezet kialakulásában játszott szerep stb).
2. komposzt használatára alapul: amely az élõ talajhoz mind szerkezetében, mind mikrobiális összetételében a legjobban hasonlít, a talaj életébe a legkönnyebben beilleszkedõ tápanyagforrás. Humuszanyagai stabilabbak a friss vagy az érett istállótrágya humuszanyagainál, hosszútávú és kiegyenlített tápanyagellátásra alkalmasak.
3. nem csak istállótrágyát, hanem növényi hulladékokat (kártevõktõl és kórokozóktól mentes!) a feldolgozás maradványait, fiatal gyomnövényeket (amelyek nem érlelhetnek már magot, ill vegetatív részeikrõl sem szaporodhatnak) - mindenféle szerves anyagot komposztálhatunk.
4. Ezen kívül: nyersfoszfát, gipsz, dolomit, mészkô, algakészítmények, vulkáni kôôrlemények, üledékes kôzetek ôrleménye, fahamu, keserûsó stb)
Javasolt, hogy a 4. pontban felsorolt anyagokat a komposztkészítés során adagoljuk a komposzthoz, hogy az egyébként könnyen mozgó tápanyagok a komposzt humuszanyagaihoz legyenek kötve!
Bővebben...
Dátum: 2005. június 03. péntek, 09:00 Küldte: Tami