Aki válaszol:
Dr. Szalay László biológus
1. Okoz-e az ásványi és aromaanyag tartalomban csökkenést, ha a mézet tea ízesítésére használjuk? Van-e annak bármiféle jelentősége, hogy milyen hőmérsékletű teába tesszük?
Ha teában fogyasztjuk a mézet, tekintettel kell lennünk a hőmérsékletre. Az illóolajok a forró teában nem módosulnak, viszont gyorsan elpárolognak. Az ásványi anyagok még a méz elégetése során sem károsodnak. A 40-45 foknál magasabb hőmérséklet viszont árt az enzimeknek, ezért jobb, ha a teát csak akkor ízesítjük a mézzel, amikor az már fogyasztható hőmérsékletűre hűlt.
A mézek ásványi anyagtartalma-között jelentős különbség lehet. A világosabb mézek kevesebb, a sötétebb árnyalatúak több ásványi anyagot tartalmaznak.
A legtöbb mikroelem a gesztenyemézben található.
2. Van-e a méz fogyaszthatóságának felső határa? Én napi két evőkanállal eszem, de mindig csak teában.
Igen, a jóból is megárt a sok. A napi két evőkanálnyi még nem sok, az adag a fizikai megterhelés arányában módosulhat. A méz kiválóan erősíti az izmokat és a szívet. Ám az egyszerre lenyelt túl sok méz hányingert okoz, de még a kevés is előidézhet gyomorégést, mert a méz erősen savas. Az érzékeny gyomrúak mindenesetre maradjanak az akác- vagy a repceméznél.
3. Hatásmechanizmusában van-e jelentősége annak, hogy éhgyomorra természetes formában, vagy ételben ízesítőként fogyasztjuk?
A mézfogyasztásban a folyamatosság és a változatosság egyaránt előnyös. A néha sokat elv vagy gyakorlat helyett kövessük a rendszeresen keveset elvét. Ne feledjük a bölcs mondást: varietas delectat, azaz a változatosság gyönyörködtet.
Minden fajta méz színe, íze, illata más és más.
A legegészségesebb a bioméhészeti igényrendszer szerint dolgozó méhészek méze.
Forrás: Magyar Hírlap (1997-06-03)