Kétfajta éhezéssel kell szembenéznie a világnak. Az egyik a „tényleges”: nagyjából minden hetedik embertársunk, egy milliárd ember éhezik. Másrészt sok száz millió túlsúlyos ember él a Földön, akik nem minőségi táplálékot vesznek magukhoz.
Gyorséttermek, tömött pultok a hiper- és szupermarketekben, csak pénz legyen, hogy meg tudjuk vásárolni. Egyre nagyobb hűtőket vásárolunk, s legyen egy fagyasztó is, ahol több éves dolgokat is őrizgetünk a drága áram árán…
Milyen egyszerű lenne: egy kicsit igazságosabban kellene megosztani a megtermelt élelmiszert és minden embernek juthatna… ha az élelmiszer (is) nem lenne a globális gazdaság értékteremtő eszköze. Értsd, az jut élelmiszerhez, aki fizet érte…
Ha nincs pénzed, éhezel, vagy silány élelmiszerhez jutsz…
Évről-évre egyre nehezebb feladat a növekvő létszámú emberiség élelmezése. Évente 80-90 millió fővel növekszik bolygónk lakossága. (Naponta 2-3 ezer gyermek hal éhen, mely nagyjából fele a tíz évvel ezelőtti aránynak, de gondolom ez nem vigasztalja azokat a szülőket, akik elveszítik gyermeküket.)
S mit eszik az emberiség? Gabonaféléket, rizst, zöldséget, gyümölcsöt és természetesen húst…
A jelenlegi gyakorlat már most sem működik (hiszen egy milliárd ember éhezik), de a jövőben még rosszabb lesz a helyzet: A kimeríthetetlennek hitt tengerekbe és óceánokba egyrészt naponta egy millió (!) tonna szemetet öntünk, másrészt a nagyüzemi halászat által milliók veszítik el munkájukat (part menti halászok, kis közösségek mennek tönkre) és hamarosan eltűnnek a halak a tengerekből. A valaha kék óceán egy bűzölgő, műanyag szeméttel teli halott pocsolyához kezd hasonlítani.
A megtermelt növények legnagyobb részét feletetjük a haszon(?) állatainkkal, s így a legrosszabb hatásfokkal termelünk élelmiszert. Vajon ki rakná be a bankba a pénzét kamatozni, ha közben csak 10%-át kapná vissza? Pedig ez történik. Átlagosan tíz kg növényi fehérje által tudunk „előállítani” egy kg állati fehérjét. Egyszerű matematika:
Petike! Meghívsz harminc embert vendégségbe? Mivel tudod őket jóllakatni? Tíz kg főtt rizzsel, vagy egy kg pörkölttel?
Nem is beszélve a felhasznált vízmennyiségről!
Az Élelmezési Világnapon meglehetős csend övezi a probléma valódi gyökereit. Ha az emberiség egy kissé tudatosabb lenne, megmenthetné a jövőt… A hasán keresztül…
Ne legyünk igazságtalanok: Afrikában, ahol talán a legtöbb éhezőt találjuk egyre nagyobb probléma az elhízás. Az Egyesült Államokban, mely talán a világ legkövérebb nemzete 47 millió (!) ember kap élelmiszerjegyeket szociális juttatásként. Magyarországon nagyjából 20-25 ezer ember éhezik, minden ötödik gyermek. A probléma globális és a megoldásnak is globálisnak kellene lennie.
Eredetileg:
www.joga.virtus.hu Nawesh