Vegetárius évfordulók – július 20
A humanista vegetárius, Francesco Petrarca…
Kamaszként a középiskolában, miközben fülig szerelmes voltam a magyartanárnőbe és ittam a szavait minden órán (igen, ő is vegetárius volt!) említette a petrarcai szonett rímképletét: abba baab cdc dcd
Életem első versét (kihez máshoz, mint az elérhetetlen NŐ-höz) e versképlet alapján írtam meg. Visszagondolva jó iparosmunkának látszott, kár, hogy a tanárnő nem viszonozta olthatatlan szerelmemet… Nem Petrarca tehetett róla…
Akkoriban nem tudtam sokat Petrarcáról, nem is érdekelt különösebben. Akkoriban még magam sem voltam vegetárius… Nem is tudtam a reneszánsz költőről, hogy ő az volt. De mit is várnánk egy humanistától?
A XIV. század elején Itália politikai térképe egy patchwork-ös szőnyegre hasonlított. Kisebb-nagyobb városállamok, az ereje teljében levő Velence és Genova, a Pápai Állam. Mindenki helyezkedett. Voltak császárpártiak és a pápaság támogatói. Éppen ki kerekedett felül, próbálta az érdekeit érvényesíteni. Bár Petrarca apja firenzei volt, a költő születése előtt száműzték éppen politikai nézetei miatt, így Petrarca Arezzoban született meg 1304. július 20-án. Ő volt az első, aki kimondta, hogy egységes Itáliára lenne szükség. Félezer évvel később meg is valósult…
Élte a nagyvilági ifjak gondtalan életét: tanult és szórakozott. S 1327. április 6-án, Nagypénteken a Santa Chiara templomban megpillantotta Laurát, aki megdobogtatja reneszánsz szívét… Plátói szerelem volt ez. „Megismerkedésük” pillanatában a költő 23 éves, Laura 16. „Eladósorban” lévő leány (Rómeó Júliája sem volt több tizennégynél)… de valódi kapcsolatuk nem volt. Laura később egy Huges de Sade nevű francia grófhoz ment feleségül, s így valószínűleg vér szerinti ősanyja volt annak a De Sade márkinak, akiről a szadizmust elnevezték. (Szép kis család…)
Szonettjeinek többségét hozzá írta. Laura 1348-ban hunyt el pestisben.
Petrarca 1374-ben halt meg. Élete végéig magában hordozva egy be nem teljesült szerelem emlékét…
Ő volt az első turista, aki az utazás kedvéért utazott… Francesco Petrarca vegetárius volt…
9. szonett
Ha nem szakad meg addig életem,
nem sorvaszt el a szenvedés a bánat,
és életed ezüstös alkonyának
végnapjait veled megélhetem,
ha ősz leszel és szemed fénytelen,
s nem ékíti kacér virág ruhádat,
arcod bársonya színtelenre sápad,
s rózsáira csak én emlékezem,
akkor erőt ad majd a szerelem,
hogy felsoroljam azt a sok napot,
órát, percet és hosszú éveket,
melyek miatt gyászt öltött életem,
ó, akkor majd kárpótol sóhajod,
s megszépíti a holt emlékeket.
Vegetárius évfordulók – július 19
http://joga.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=107696Jelen írás eredetileg itt jelent meg:
http://joga.virtus.hu/index.php?id=deta ... aid=107730nawesh