Szerző: sutty » 2011. ápr. 16., szomb. 23:41
Úgy rémlik, az illetékes miniszter nyilatkozata szerint S.Zs. vadászati javaslata nincs napirenden. Így semmi sem lesz belőle.
Ugyan a javaslat valamiféle tradíciókra hivatkozott, de a kibontakozott vitában felmerült a túlszaporodott vadállomány és a vadkárok kérdése is. Ez utóbbiakat viszont érdemes alaposabban megvizsgálni.
Sajnos a vallásos dogmákkal e téren nem sokra megyünk. Azokba csak belehülyülnek az emberek. Ajánlom, hogy nézzetek néha természetfilmeket is lehetőleg az igényesebb tudományos ismeretterjesztő műfajból, amik a természetben lejátszódó folyamatokat magyarázzák.
Az ész nélküli természetvédelem is okozhat környezeti katasztrófát meg fajpusztulásokat. Az egyik legjobb példa erre a Yellowstone N.P, ahol a farkasokat kiirtották, aztán a szarvasok elszaporodtak, amik egyre többet ettek, a kis facsemetéket is, amik az erdők utánpótlását jelentették volna, és néhány évtized múlva a terület pusztasággá változott. Ugye az erdő számos faj élőhelye (élettere) volt, amiket nem az ember vett el azoktól, hanem az istenadta vadállatok. A természet így is működik néha. Néhány éve kísérletszerűen farkasokat telepítettek be a területre, miután már látszanak a javulás első jelei, de az egészséges egyensúly helyreállásáig még sok idő kell.
A teljes képhez hozzátartozik még a ragadozók természetes szelekcióban játszott szerepe is. Tudniillik a ragadozók a legkevésbé életképes egyedeket választják, és így a többi állatra veszélyes legyengült, fertőző állatokat vadásszák le hozzájárulva az egészséges vadállomány fenntartásához.
Újabban már okosabban óvják a természetet. Pl. igyekeznek teljes táplálékláncokat helyreállítani, mesterséges akadályok szabdalta élőhelyeket összekötni, emberek hozzáállását a természetvédelemhez igazítani. Floridában sikerült meggyőzni a lakosokat, hogy a betelepített, kertekben járkáló párducokkal együtt lehet élni, akárcsak az olasz Alpokban a medvékkel. Ha viszont nincs meg az egészséges önfenntartó természeti környezet minden szükséges feltétele, akkor azt pótolni kell. A ragadozószerűen szelektáló vadászatot is. Természetesen ez semmiképpen sem jelenti a legnagyobb trófeára utazó vadászok szórakoztatását.
Száz szónak is egy a vége. A világ nem fekete-fehér, és nem is csupa rózsaszín. Valahol valamikor a nem ártás (azaz tétlenség) lehet rossz, és a vadászat lehet jó. Helyzete válogatja. Körültekintően kell végiggondolni, nem eszetlenül vagdalkozni.