80/10/10

[Yoli]

Graham dokira hallgassatok! Nem a 80/10/10 arány tartása a cél... A 80% vagy az feletti, és a 10/10% vagy az alatti arány a cél! Ezt a végcélt csak és kizárólag a gyümölcsök adják. Graham, Bicsérdy, Ehret (mucusless diet) bizonyára egyetértene azzal, hogy aki mást is fogyaszt, az még csak átmenetben van a "vibrantság" felé.

[RAtti]

Szia Iván!

Utamba akadt ez a kis iromány a gyümölcsök érésével kapcsolatban.

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/ag ... 01870.html

E szerint -és persze amúgy is- túléréskor negatív folyamatok indulnak el a gyümölcsökben, pl. megszaporodnak a szabad gyökök.

Szerinted, ha még jónak tűnő, de már túlérett állapotban lévő, vagy mondjuk kicsit rohadni kezdő almát eszünk, annak mennyire lehet negatív hatása a fogyasztóra nézve?
Feltételezem, hogy azért nem olyan vészes a dolog ( legfeljebb nem sok hasznát vesszük), de ha jól emlékszem erről még itt aránylag kevés szó esett, így gondoltam megkérdem a véleményed ezzel kapcsolatban.

Persze tudjuk, hogy lehetőleg a jó minőséget válasszuk, de az ember mégis sajnálja kidobni egy kis rohadás miatt az egész almát.

Kösz!

[RAtti]

Oké Yoli, így lesz!

[RAtti]

Yoli még egy kis számolás.

Tegyük fel, hogy szükségem van napi 50 gramm fehérjére (kalóriától függetlenűl) és e mellett szükségem van 2000 kalóriára.
50 g fehérje, 2000 kalóriának a 10%-a.
2500 kalóriának csak 8%-a.
A számokat csak példának mondtam, de könnye el tudom képzelni, hogy nem jártam messze a valóságtól. Szóval ha valóban ennyi lenne a szükségletem akkor csak azért egyek meg 500 kalóriával többet, hogy a fehérje aránya 10% helyett csak 8% legyen?

Egyébként sokszor nem értem, hogy egyes nyersevők miért esznek meg napi még 3000-nél is sokkal több kalóriát.
Sok "sima" vega meg ennél jóval kevesebből is kijön, és gyakran még jobban is néznek ki. -mintha ez a sok gyümikalória egy szint felett csak úgy nyomtalanul eltűnne. Lehet, hogy a szervezet felveszi ami kell a többit meg elengedi -had menjen- csak akkor meg minek megenni. -de előbb utóbb csak lerántjuk a leplet.

[smanag]

Almában van három állapot. Az éretlen, amikor az ízek inkább még vizesek, de ilyen alma Max. ősszel van a téli almák esetében, és Max. a fáról szedve találkozunk vele, vagy az első piacra dobáskor. A másik, hogy nem eszünk rohadó almát, de még rohadó foltosat sem, mert azt már átszőtték a bacik, és infekció a testnek, és az íze sem az igazi már. Mindamellett elkezdett bomlani, tehát tápanyagtartalma is csökkent. És van a normál érett állapot, és annak még sok fázisa, van a ropogós, még friss, de igazi zamatostól, a kókadozó, erejét vesztett állapotig. És nem minden gyümi romlik, és rohad, mert sok esetben elalszik, megáll az érés, mert a víztartalom nem teszi lehetővé annak lezajlását, ugyanis kellően száraz a gyümi, és folyamatosan további vizét vesztve fonnyad és szárad, azaz aszalódik.
A kérdés igazából az, hogy a betárolt almákat mivel kezelik, és hogy próbálják eltarthatóbbá tenni. Mert általában csak tárolni kellene megfelelő hőmérsékleten szabályozva a túlérés csökkenését. De sok esetben viaszozzák, esetleg az ipar besugározza, ami egyfajta csírátlanítás (tudomásom szerint nálunk ezt nem csinálják), és még gyakori az etilén gázban való érlelés, de nem gondolom, hogy z almánál van, mert jó utó érik, és nem is az a cél, mint a banánnál, amit érlelni kell, mert totál zölden szedik.

[borcsok1]

Hummel dokitól:)



A növényi olajokról még nem beszéltünk!
Kerestük azokat a táplálékainkat, amelyek a szívhalál előfordulásának drámai növekedését okozták az elmúlt száz évben. Megtaláltuk a gyorsan felszívódó finomított szénhidrátokat, a cukor, a hántolt gabonákból készült liszt, a hántolt rizs, a hámozott főtt burgonya, mind hírtelen vércukorszint-emelkedést okoz. A folyamatos magas vércukor és inzulinszint elhízáshoz, az elhízás magas vérnyomáshoz vezet, megemelkedik a vérben a zsírok szintje is.
Mi emeli meg a vérben a zsírok szintjét? A szénhidrát! (Nem a zsír!)

A zsírszövet különféle gyulladást okozó hormonokat bocsát ki. A szervezetben gyulladási gócok alakulnak ki. Mindezek a folyamatok fokozott érelmeszesedést indítanak be. Ezt az összetett folyamatot szokták metabolikus szindrómának nevezni. Így okoz a tartósan fogyasztott, gyorsan felszívódó szénhidrát szívbetegséget, majd szívhalált. A nyugati világ lakosságának negyede metabolikus szindrómában szenved. A metabolikus szindrómában szenvedők közt kétszer háromszor gyakoribb a szívbetegség, és a metabolikus szindróma ötszörös kockázatot jelent a II-es típusú cukorbetegség kialakulására.
Korfun és Krétán azonos koleszterinszint mellett Korfu hátrányára tizenháromszoros a szívhalálok száma. Korfun 20%-kal több kenyeret és másfélszer több gabonafélét fogyasztanak, miközben húsból ugyanannyit esznek.
Meg van a bűnös!
A finomított szénhidrátokban tehát megtaláltuk azt a táplálékot, amelynek a fogyasztása rohamosan megnőtt az utóbbi évtizedekben, és amelyek ugyanakkor magyarázatot adnak az ebben az időben megemelkedett szívhalálok számával. Mi vezetett erre a hírtelen változásra? A zsírtól való félelem. Egy fogyni vágyó túlsúlyos bárhol elolvas manapság egy ajánlást az egészséges étrendre vonatkozólag, mindenhol azt olvashatja, hogy tartózkodjunk a zsírtól, akkor egészségesek leszünk. Sovány húsokat ajánlanak, főtt rizst és burgonyát. A tésztával sincs semmi bajuk. Ellenben mindenhol, az szerepel, hogy növényi olajokat használhatunk minden mennyiségben a zsírok helyett, mert az szintén egészséges. Nézzük meg, hogy ez jó ajánlás-e? A többszörösen telítetlen zsírok, vagyis az étolajok és margarinok aránya az amerikaiak étrendjében már a hatvanas évektől felülmúlta az állati zsírokét.
Egy másik bünös: a növényi olajok. Ezt is a zsírok helyett ajánlják!
A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel, akkor azért bizonyult nagy vívmánynak, mert az így kezelt olaj többé nem avasodott, sütésállóbb lett, és kiemelte az ételek ízét. Ha erősebben telítették hidrogénnel az olaj molekuláinak kötéseit, margarin keletkezett. A margarin tehát nem létezik a természetben, azt az ember kreálta kémiai technológiával.
A növényi olajokban rengeteg omega-6-zsírsav van. Az emberi szervezet számára az omega-3 és az omega-6 két fontos, ún. esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek ezeket előállítani. Az omega-3-zsírsav növényekben is előfordul, de az ember számára igazán hasznos fajta a halakból származik. Mivel a modern ember halat alig fogyaszt, az omega-3-szintünk alacsony. Ezzel szemben az omega-6-ot rengetegen fogyasztunk. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kétféle zsírsav arányát nagyon fontos figyelni az étrendünkben. Az omega-3-nak legalább kétszer többnek kell lennie az ételeinkben, mint az omega-6-nak. Ha ennél nagyobb arányban van omega-6, akkor nő a szívhalál kockázata.Mi az az izraeli paradoxon?
A mediterrán táplálkozás ellenére Izraelben kiugróan magas a szívhalálozás. Azzal magyarázzák, hogy ebben az országban kiugróan sok növényi olajt használnak, s a nagy omega-6-fogyasztás magyarázza a kiugró szívhalálozást.
Transzzsírok
Nem a növényi olajokkal van a hiba, hanem a kezelésükkel. A kémiailag és hővel nem kezelt hidegen sajtolt olajok nem okoznak semmi problémát. Az olajokat mikor hidrogénezik, transzzsírok keletkeznek. Mivel a transzzsírokkal őseink szervezete sohasem találkozott, még nem alakultak ki bennünk olyan biokémiai mechanizmusok, melyek kezelni tudnák a nagy mennyiségű transzzsírok jelenlétét. A transzzsírok egyik hatása a gyulladások fokozása. A gyulladásfaktorok szintje megemelkedik bennünk a transzzsírok fogyasztására. A szervezetszintű gyulladásos folyamatok az egyik legkomolyabb kockázati faktorai az érelmeszesedésnek.
Valójában nem volna szabad étolajat és margarint egyáltalán fogyasztanunk. E tanács egy része, pl. a margarin, könnyen megfogadható, hiszen alternatívaként ott a sokkal ízletesebb és veszélytelenebb írótlanított vaj.(A normál vajat forralják, majd leszűrik.) Az olaj rázósabb kérdés. A grillezés és a zsírban sütés lehetősége mindenki előtt nyitva áll.
A következő részben a vitaminokról és vitaminkészítményekről lesz szó. Vajon tényleg szükségünk van vitaminpótlásra? Túl lehet a vitaminokat adagolni? Ez az egész „vitaminbiznisz” is átverés?

[RAtti]

Kösz Iván!

Én sajnos egy 10 forintosnyi rohadásért, vagy barnulásért, továbbra sem dobom ki szívesen az almát, vagy valami mást.
Nálad egy ilyen "kis hibás" tényleg a "kukában" végzi?

Sok esetben az is a gond, hogy nehéz olyan gyümit venni ami mindjárt ehető, és ha meg otthon érleljük akkor gyakran a beérett állapot mellé odaférkőzik még egy kis rohadás, barnulás is.
Almáknál pl. gyakran látok ilyet. Éretlen állapotában még teljesen jónak tűnik, és mire beérik (vagy sokszor már előtte is ) foltosodik.
Valószínűleg már az elején is sérült volt (kicsit megnyomódhatott) csak még nem látszott rajt.

Viszont sok gyümit meg direkt (mondhatnám kényszerből) éretlenűl veszek meg (a banán is pont ilyen) és jobban szeretetem magam megérlelni, mert ilyenkor jobban tudom szabályozni, hogy mire legyen ehető állapotban.
Mert ha éretten venném akkor mindig ott lenne a nyomás, hogy meg kell enni nehogy rám rohadjon.
Arra meg egyáltalán nincs időm, hogy heti többször is kaja után rohangáljak, mert csak így lehetne megoldani, hogy mindig a szép hibátlan éretteket vegyem meg és pont annyit ami 1-2 nap alatt elfogy. -szóval egyenlőre ez van.

[RAtti]

Az lenne az igazi, ha a szomszédba lenne a zöldséges és csak éppen átnyúlnék azért ami kell.
Viszont ezzel meg az a bibi, hogy míg a éretlen, meg a túlérett gyümi olcsóbb addig megfigyeléseim szerint a hibátlan és éppen megfelelő érettségű meg drágább. -na mindegy.

Iván!
Egyébként ezzel az alma viaszozással mi a helyzet valójában?
Valaki azt mondja, hogy használják, míg mások ezt határozottan cáfolják és azt mondják, hogy pl. az alma "gyárilag" ilyen.
Ha pl veszek éretlen almát (amin nem látszik ez a viaszréteg) és aránylag hidegben tárolom (10-12 fok körül) és itt is érik be, akkor is ilyen viaszosforma lesz a bőre érett korára. -szóval nem csak akkor ha beviszem melegre.
Egyébként pl a goldenen nem igen látok ilyet, viszont a jonagold, meg jonagered, tényleg sokszor tiszta ragacs. Akkor most az egyik tényleg termel ilyen anyagot a másik meg nem, vagy pl. a goldent nem kell viaszozni, mert jobban eláll?

És ha valóban bevonják valamivel akkor most csak ezért hámozzuk meg, vagy mosáskor lejön?
Úgy vettem észre, hogy elég nehéz sima vízzel lemosni. Néha papírtörlővel szoktam jól áttörölgetni.
És mi van ha valami rajt marad ebből az anyagból, ez mennyire káros anyag? -mintha valahol azt olvastam volna, hogy hasmenést okozhat.

A szilva bőre is viaszos egy kicsit gyárilag, bár kétségtelen, hogy sokkal kevésbé, mint némelyik alma. -vagy lehet, hogy inkább úgy helyes, hogy némelyik almás almája.

Bocs, egy kicsit sokat kérdeztem hirtelen.

[Stoner]

Helló!
Gyümölcsök.
Az érett gyümölcs adja az élvezeti és táplálási maximumot. Ezért kell vigyázni, hogy az édes és a savanykás gyümölcsök megfelelő távolságra legyenek fogyasztási időben. Éna zt tapasztaltam, hogy a zöldsaláta után 3-4 órával inkább alma, vagy citrusok, és kb 1.5 óra után lehet édesebb is pl. banán. Az alma is lehet édes, mégis a savanykás kategóriába sorolom. Ezen túl sok a fokozat. A zöldséggyümölcsöket, mint a paradicsom(paprika, kobakosok)csak a gyökeret és leveleket tartalmazó saláta után 3-4 órával fogyasztott savasabb, és a később fogyasztott édesebb gyümölcsök után tudtam jól fogadni. Vagy a délelőtti gyümölcsök emésztése után, és a saláták előtt. Ritkán szoktam az édes, vagy más gyümölcsökkel együtt fogyasztani a leveleket, de emésztésileg nem okozott semmi rosszat. A gyümölcsök túlérett részeit, ha még nem ecetesek és nem rosszízűek ugyanúgy eszem, mint a korábbi éréseknél. Az ütődéses, vagy rovarrágás miatt barnult részeket jól körbevágom. De azokat a gyümölcsöket, amik már keserűek, vagy barnás elszíneződésűek a bőr alatt, amik gyakran valamilyen rothadó baktérium miatt ilyenek, nem eszem meg. Az almáknál gyakori a tárolás vége felé megjelenő hús rothadás. A saját természetesen, magról kelt almáimat a romlás környezetéig kivágom és még egy kis egészséges darabkát is megeszek, mert olyan értékesek és finomak.

Az omega3-ról rengeteget írtam. A napraforgó olaj és az összes olajos mag sokkal több omega 6-ot tartalmaz, mint omega3-at. Ha az omega 6 javára változik a mérleg gyulladást, elhízást, és rákot okoz az omega3 hiány. Egy amerikai orvoscsoport kutatásai szerint. Az optimális arány az 1:1. De lehet több is az omega3. Viszont, ha bármilyen olajos magot eszünk, mindenképpen omega3 hiány lép fel. Ezért javult ennyire az autoimmun sokízületi gyulladás nálam, mert egyáltalán nem fogyasztok olajos magokat. Ma is csupasz kézzel tisztítottam az autót, és egész nap így mászkáltam. A kezem rózsaszínű volt, és könnyen felmelegedett, miután lefagyott. De ez ritkán következett be, mert jól bírtam a hideget. A korábbi ilyen sokk hatás után általában nehezen gyógyuló, bőr alatti kis fájó gyulladt göbök egyáltalán nem képződnek. Szóval az autoimmun megszűnt! Ezt persze semmiféle orvosi könyv nem írja!!
Nagyon büszke vagyok magamra!

[smanag]

Kis rohadás, kis folt azt megeszem, a 10 ft –osnál nagyobbat a rigó megeszi az udvaromon. Imádják az almát. De nem hagyom megrohadni a gyümiket, de óhatatlanul azért van ilyen is. A viaszt, azt észre lehet venni könnyen, mert tükrös a héj és ragad is. Ilyet nem kell venni, mostanában szerencsére nem nagyon láttam ilyeneket, de volt idő, amikor csak ezek voltak a kommersz forgalomban. Ezt egyébként meghámoznám, és csak úgy enném, de nem veszek ilyet.
Gábor akkor azért kedvelem a fele fele szezám-lenmag turmixot, mert a lenmagban sok az omega3 . És mellette meg a szezám sok Ca-t ad.

[RAtti]

Kösz Skacok!

Gábor gratulálunk!

Amúgy a lenmagot én is akartam mondani, abban állítólag több az omega 3.

[RAtti]

Gábor, ha egy kicsit "letisztul" a helyzet akkor én is teszek egy próbát az olajos mag nélküli élettel.

Amúgy én nem konkrétan a maghoz "ragaszkodom" hanem inkább a benne lévő anyagokhoz. -na jó az omega 6 annyira nem hiányzik.
És abban is biztos igazad van (meg Ivánnak is) hogyha szigorúan nézzük akkor csak a gyümölcs meg a zöld az igazán nekünk való, csak kérdés, hogy ebben a 811-es szempontból nem éppen ideális világban ez mennyire lenne elég.

[Yoli]

RAtti, az 50g fehérjeszükséglet miből és hogyan jön ki? Mai testépítők körében testsúlykilónként 2g-mal kell számolni... De van valami 811-es meghatározás is? Én nem emlékszem, hogy a könyvben lenne ilyen. Hallgassatok Grahamra: annyit kell enni, amennyi jólesik.
Ez a lényeg:
http://www.youtube.com/watch?v=CXI5Qk7z ... age#t=241s

Meg ez:
http://www.youtube.com/user/FoodnSport/videos?view=0

[RAtti]

Hát ez az Yoli!

Az 50 gramm (főleg ha növényi) szerintem a minimum ahhoz, hogy valamit kezdeni tudjunk magunkkal. -hogy elég e azt nemtom.

Ismerem a hagyományos testépítő ajánlásokat, ami szerintem fehérje tekintetében egy kicsit sok, de az mindenképp érdekes, hogy egy nagyobb darab ember (80-90 kilós) esetén is simán elfogadhatónak tart 3200 körüli kalóriát, és fejlődnek is rajt. -persze ehhez nyomatják bőven a fehérjét. Ráadásul a fehérje emésztése sokkal több kalóriát is igényel. (termogenesis)
Mindenesetre érdekes, vagyis furcsa, hogy az állítólag sokkal jobban hasznosuló nyers kajából miért kéne lényegesen több.
Gyanakszom rá egyrészt, hogy ebből sok kárba vész és majdnemhogy feleslegesen esszük meg, vagy az ilyen dinnyeféléket eleve nem is igazán kéne a kaja kategóriába sorolni, inkább ital mint étel.
Továbbá azt sem tartom kizártnak, hogy a fehérjék mindenféle életfunkcióban szerepet játszanak -így az emésztésben is- és így segítségükkel jobban hasznosul a bevitt étel. -de most tényleg csak hangosan gondolkodtam.

Amúgy szerintem már Graham is rájött néhány dologra, kíváncsi lennék, most, hogy írná meg újra a könyvet.

[smanag]

Magokat és csírákat hosszabb időre nálunk és téli félévben nem igen lehet elhagyni. Ugyanis annak feltétele a változatos és sok zöld bevitel, ami talán meglenne még télen is és a változatos gyümi bevitel. Kell a nap támogatottság, és a hőmérsékleti komfort is. Emiatt én mindenképpen javaslom tökéletes esetben akár csak az időnkénti unciányi bevitelt. Jobb, ha kevert mag, és komplett (hüvelyes csíra+ más magok). A kezdőknek ennél nagyobb mennyiségű magtámogatás kell, a haladóknak elég a heti pár, egyszeri kis magbevitel.
Ugyanis, ha megnézzük a kalkulátorokban, az unciányi mag komplett álja az étrendet. Természetesen nem kell minden esetben a komplett étel, minden étkezésre, de hosszabb távon a mag kiegészítés a téli félévben véleményem szerint nem hagyható el. Ha kapnánk napon beért repülős mangót, duriant, szőlőket, fügéket, ananászokat, és emellett lenne változatos napenergiás zöld választék (nem a jelenleg kapható üvegházi főként mesterségesen táplált cucc), akkor lehetne csinálni a 955-öt.
Az csinálhatja a magnélküli 955-ot a téli félévben, aki fokozatosan hozzászoktatta magát évek alatt, fokozatosan csökkentetten fogyasztva a magokat.

A téli félévre nekem mára egy nagy tapasztalat kialakult. Keresni kell olyan vállalkozásokat, akik nyersen tartósítanak, és azoktól vásárolni. Sajna itthon ez még nem módi, ezért ez a nehéz út.
Mivel a kereskedelemben nem kaphatóak helyesen elkészített fagyasztmányok, ezért magunknak kell ezt csinálni. Kell egy mélyfagyasztó, ahova tavasszal be kell tenni zsenge zöldborsót, 30-40 dkg-os csomagokba, igazi finom zsengét, jól szelektálva 40-50 db csomagot. És ősszel meg be kell tenni csövéről levágott tejes kukit hasonló darabszámban. Továbbá, zöldbab hüvelyből kifejtett zsenge babot, magyar adzuki termelőktől adzuki hüvelyből szedettet, tejes búzát kuszkusz alapanyag gyártóktól nyersen, lencse termelőktől tejes lencsét, jól esne barackok, szilvák, fügék, málna, paraszt parik, stb. is ilyen kor télen. Egyébként ezeket lehet enni az iparit is azt a párat a 0 választékból, mert a gyümiket az ipar sem hőkezeli. Miért nincs pl., fagyasztott sokfajta gyümi????????????????? Csend. Mert ez a szar világ malacfejű, nem ez a fő tápláléka.
Ezen nyers, zsenge tejes magok más tartósításban is eltarthatóak, mint a fagyasztás. Itt meg kell akadályozni az erjedést, és romlást, légmentesség kell kiszívva a levegőt, vannak ilyen levegőkiszívó kütyük otthoni eltevésre. Leginkább olajban állnak talán ezek el, d nem tudom.

Én továbbra is az alacsony hőfokos (40-55) fokos duzzasztásos, vagy vákuumos un. slow cooking eljárást tartom forradalminak, mert ezzel puhíthatóak és emészthetővé tehetőek olyan magok is, amik nyersen ehetetlenek. A fehérjék nem denaturálódnak, a keményítő szétesik, de nem karamelizálódik, az ásványi anyagok megtartják szerves mivoltukat. Ennek eszközét meg kell találni. Találtam már, de az drága.

Meg kell tanulni a nyers tartósítási eljárásokat, erjedésmenteseket, vákumosoka, életet és romlást leállítókat melyben zöldségeket és gyümiket, készételeket lehet elrakni.
Meg kell szervezni olyan gyümik, olyan állapotú gyümik behozását hozzánk is, amik emelik a komfortot, és senkinek nem jutott még eszébe, hogy megcsinálja, megint csak azért, mert a világ egy szar malacfejű világ. Magyarán repülős mangó (mangónak egyébként több száz fajtája van), durian, ananász, füge stb. behozását. A helyzet az, hogy lehet nézegetni a durianvideókat és nyálat csurgatni, csakhogy ha nem cselekszünk mi magunk, akkor csak az marad nekünk. Magyarán ezen is dolgozni kéne.

Meg kell tanulni a nyersétel készítők ételeit, főleg a nem édeseket, mert azokban még jó a párosítás, és kevesebb fűszerezéssel magunknak is alkalmazni kell ezeket.
A világban nagyon sok a nyers étterem, főleg nyugaton, ezek honlapjait és receptjeit tanulmányozni kell és a magunk képére formálni.
Fél aszalt dolgok, nem csont kemény, főleg házilag elkészített éltelek gazdagítják az étrendet keverékekben dúsításra alkalmazhatóak.


Tehát van mit tanulni és cselekedni, és továbbgondolni, messze nem vagyunk a lehetőségeink határáén, hogy a mérsékelt övi 811-et még inkább a magunk képére formáljuk.

Lényegében a nyers tartósítás lehetőségei szélesek és e vállalkozásokat (főleg nyugaton) meg kell keresni, és lemintázni.

Soroljam…..
Van mit dolgozni.

Inkább ezeken kellene dolgozni, és beszélgetni, mert ezzel tudnánk a hogyan profinra jobban megadni a válaszokat.
Hummel doki mondókáinak tanulmányozása egy kifordult, tüneti kezelésben agyát törő tévúton járó embermilliók szava. Nem a mi világunk, az a múlt szava.