Szerző: mandula » 2005. máj. 9., hétf. 11:17
A vallás és a hit számomra egyértelműen elkülöníthető, ugyanis nincs vallásom, hitem viszont érdekes módon annál inkább. Én is az egyetemes felsőbb tudásban -vagy hogyan nevezzem- hiszek, abban, ami minden hívő számára ugyanaz. Szerintem a vallást akár hit nélkül is lehet gyakorolni, ha a szertartások mögött nincsen semmi.
Meg akartam keresztelkedni szüleim után római katolikusnak, de úgy érzem, ettől nem lennék jobb vagy több vagy más, mint most; a papunkat meg nem tudnám elfogadni szellemi vezetőmül. Nem láttam értelmét csak azért, hogy az emberek ne nézzenek rám úgy, mint egy istentagadóra.
A hinduizmus sokkal közelebb áll hozzám is; tudom, hogy sok hindu eszik húst, de akkor is jobban megmagyarázza számomra, hogy miért nem jó. Különben nem csak emiatt lettem vegetáriánus (először lakto), de tényleg valamennyira az oka volt ez is, a jóga filozófiája is, meg az, hogy nagyon szeretem az állatokat, de csak ha élnek, a húst viszont utáltam. Ezek miatt együtt.