veg.hu

Boldogságot!

Szeretném megkérdezni, hogy ebben a "lelki szegénység" témában lenne-e kedve valakinek bejönni a Civil Rádióban levő müsorombe egy beszélgetésre, mert ez a téma nagyon fontos.

Köszönöm a választ!

Én lelkileg "kurva" gazdag vagyok...
A másik, hogy önmagamat imádom, akkor az milyen vallás is..?

Nem tudom, de nem az a lényeg. Mindannyian úton vagyunk és meg is fogunk érkezni. Valaki tudja az utat hazafelé, valaki még nem, de meg lesz, ez a lényeg!

ezt úgy hivják: egoizmus, kedves padrosa

Padrosa: az hogy magadat imádod, még nem jelenti azt, hogy az igazi magadat imádod. csak az egódat imádod, a személyiségedet, ami nem te vagy, csak egy máz.
- így gondolom

Most találtam egy bekezdést a lelki szegénységről E. G. White egyik könyvében:
"Aki saját megítélése szerint gazdag vagy becsületesnek érzi magát, az nem tud hittel könyörögni, ezért nem is nyerheti el Isten áldását. Akik úgy érzik, hogy jóllaktak, üresen távoznak; ámde akik érzik, hogy önmagukat meg nem menthetik, saját erejükből meg nem igazulhatnak, azok értékelni fogják a kegyelmet, melyet Krisztus nyújt nékik. Ők a lelki szegények.."

Érdekes, hogy az emberek milyen jelentőséget adnak az olvasottaknak. Írtam valamit, amire már tudtam, mi lesz a reakció. És be is jött...
Nagyszerű.
Oloyan egyszerű néha az emberi elgondolás.
Szavak. Mik azok?? Kérem, én írhatok akármit, akkor, amit leírtam, azt már készpénznek veszitek?? Miért nem használjátok a megérzéseiteket??
Az sokkal világosabbá tenné életetek.

Nem kellene mindenben a hibát keresni. Bennem sem.
Éljetek és fogadjatok mindent el, úgy ahogy van. Mi mást is tehetnétek?

Élhetünk kritikával, önmagunk és az általunk egyre inkább elromló világ felé.

én már belefáradtam az egészbe...

" Én lelkileg "kurva" gazdag vagyok...
A másik, hogy önmagamat imádom, akkor az milyen vallás is..? "
nehogy azt hidd, hogy ebből nem érződik a provokáció..
mindenki tudja, hogy direkt írtad.
de ha te írsz, mi is írhatunk bazzee, nem?

Igen, folyamatosan provoklálom az embereket. Mert őket lehet. Ösztönzöm őket a gondolkodásra.
Aztán, mindannyian, de legfőképp én szeretem a visszigazolást. Sajnos, még ez tart ebben a világban.
Szóval, legyek kisssé érthetőbb...
Szóval:
A vallás önmagunk keresése. Van rá számos példa, jó és kevésbé jó formában.
Én én vagyok. Jöttem valahonnan, megyek is vissza a testem elmúlásával.
De mi van a többiekkel? Akik tudatlanul élik világukat, és egyetlen motivációjuk, hogy eleve halálraítélt testük kielégítéséval foglalatoskodjanak. Bezzeg, az örök életű lelkük felfedezésével( a többség még ma sem ismeri el létezését) alig foglalkoznak.

Háát, ez már csak egy ilyen kor.

Azért jelentem, mindenkit szeretek!
De főleg azokat, akik ezt a fórumot, ezt a website-ot fenntartják.
Örök hála nekik.

Az optimista ember úgy érzi a létező világok legjobbikában élünk.
A pesszimista ettől tart...

Mindenki az szerint cselekszik, amilyen élettervet hozott magával
Ha nem, akkor gebasz.
Ha igen, akkor minden úgy történik, ahogy annak kell.
Ha nem, akkor gebasz.
Ha mégis, akkor nem kell aggódni, mert minden a legnagyobb rendben.
Ha nem, akkor gebasz.
Ha mégis minden a legnagyobb rendben, akkor én ki akarok szállni...

megintcsak ugyanazt tudom mondani, hogy magunkkal kellene törődnünk, nem a többiekkel! azzal, hogy mi magunk megtegyük a saját részünket, és hagyjuk másoknak is, hogy megtegyék. ha pedig nem akarják megtenni, azt is hagynunk kellene... persze ez nem mindig megy, és egyáltalán nem könnyű.

mielőtt félreértés keveredne ki belőle, az, hogy a saját teljesitményünket nézzük, nem a másokét, nem az ego, az önzés jele, hanem annak felfedezése, hogy nem változtathatunk meg másokat. amit tehetünk, az annyi, hogy járjuk az utunkat, és reménykedünk, hogy másoknak talán példaként szolgál, és ha nem is követik, de pár dolgot ők is megvalósitanak az életükből ezekből a törekvésekből, amit itt mi képviselünk.

a provokáció szerintem nem célra vezető, legalábbis nem a virtuális közegben. személyes kapcsolatokban jobban kijön a lényege, de ha arra gondolok, hogy még mi is félreértjük itt egymást, pedig gyakorlatilag ugyanarról beszélünk, az értékrendünk azonos... de ez csak az én véleményem.

A vallás nem önmagunk, hanem isten keresése.
Hogy ismered meg magad ha semmit se tudsz a forrásodról, a teremtődről?
Minden vallás Istent keresi. Nem?