nawesh írására reagálnék, azon belül is a reklámokra vonatkozó mondatra.
mint marketinges megvédem a reklámzabálók éjszakáját, mert úgy gondolom, hogy (jó) reklámot készíteni igenis művészet. persze nem a "másik mosóporos" elcsépelt reklámokra gondolok, vagy ahol pécsi ildikó beugrik a textilszálak közé, hogy közelebbről is szemügyre vehesse a mosópor molekuláinak ügyködését... (ilyenkor mindig elgondolkodom azon, vajon mi készteti szegény ördögöket arra, hogy tényleg megbecsült és neves szakemberekként, színészekként egy mosóporreklámban tündököljenek...? az én szememben ez nagy csalódás, presztízsveszteség, méltatlannak találom hozzájuk a környzetet. a színházban a helyük shakespeare-t és ibsent játszva, nem a mosóporreklámban.
)
de igenis vannak (sajnos nagyon kevés, évente talán 1-2) jó reklámok, amiket örömmel nézek, és a mai napig is emlékszem rájuk. ilyen volt például az ikea reklámja, ahol egy kiskutya beszalad a lakásba a kis lengőajtóján, nagy lendülettel, aztán hirtelen megtorpan, mert nem ismerős neki a berendezés. kimegy a ház elé, megnézi a házszámot, igen, jó helyen járok, konstatálja. aztán megint visszamegy. minden bútort lecseréltek a gazdik, így hirdette az ikea az alacsonyabb árakat. szerintem fergeteges volt ez a reklám, bár lehet, hogy csak azért vagyok elfogult, mert kutya van benne...?
mondhatjátok azt is, a jó árunak nem kell reklám, és csak azt reklámozzák, amit máshogy nem lehet eladni. azért ez sem teljesen így van, tény, hogy elég jól működő szűrőnek kell lenni az emberben, hogy észrevegye, mire érdemes időt szentelni, mire nem. de ez mindennel így van, miért éppen a reklámoknál lenne másképp? valahol minden terméknek kell reklám, így tudatjuk a nézővel, hogy a termék létezik, kapható, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, stb. szakmailag most nem mennék bele, úgyis mindenki tudja.
és minél "gondolkodóbb" az ember, annál kevésbé vannak rá hatással a vásárlásra, fogyasztásra buzdító reklámok, vedd meg, ezt edd, azt hordd, stb, mert ez tényleg csak eszetlen vásárlásra veszi rá az embert, persze csak azt, akit lehet. de lehet külső szemmel is nézni a reklámokat, kívülállóként, amikor "csak" mint "művészetet" szemlélem, hogy milyen jó ötlet, újfajta megközelítés, technika, stb. érzelemmentesen, tehát nem rohanok az első boltba, hogy megvegyem a terméket, de mégis elismerve a kreatívos ötletét. (egyébként szerintem ugyanez a helyzet a sokat szidott dél-amerikai szappanoperákkal is... a recept egyszerű: mértékletesség, szűrő, a jó dolgok megtalálása és beépítése.
)
visszatérve a reklámzabálók éjszakájára, már többször is terveztem, hogy elmenjek, mert a kreativitás egyik megnyilvánulásának tartom, akár csak az arc plakátkiállítást. valaki fest, valaki reklámplakátokat tervez, szerintem nem bűn úgymond "egy kalap alá venni", noha ez utóbbi valószínűleg nem fogja túlélni a következő pár ezer évet, mint a festészet.
egy ideig én is a meghasonlás korszakában voltam, amikor tudatosult, hogy a marketing célja valahol az emberek befolyásolása, szélsőséges esetben akár félrevezetése. aztán rájöttem, hogy ez is úgy működik, akárcsak a többi dolog, az emberen múlik, mire használja. vegyük az atomenergiát, valamelyik topicban is szó esett róla, hogy milyen nagy lehetőségek vannak benne, környezetvédelem szempontjából is. múltkor beszéltünk róla mi is zozóval, nekem is az volt az első gondolatom, hogy veszélyes. de nem ám az anyag veszélyes önmagában, hanem mindig az ember az, aki veszéllyé teszi a dolgot ugyebár. azt mondják, rossz nincs, csak nem megfelelő helyen, időben, módon bekövetkező jó...
a marketingre alkalmazva ezt ott van például a nonprofit marketing, mint egy választható ág azok számára, akik nem a versenyszférában akarnak tevékenykedni, de a vegetáriánus termékeket, vagy akár a magasabb szintű tevékenységeket, jógát, spirituális előadásokat, stb is lehet hirdetni, és miért ne? persze valaki megint mondhatja, hogy ha valakinek ez az útja, és felkészült rá, akkor meg fogja őt találni a dolog, de ki tudja, lehet, hogy épp egy ilyen reklám alapján megy el egy reiki, vagy bármilyen tanfolyamra, ahol azután megismerkedik újabb és újabb irányzatokkal, életmóddal, stb. miért ne adnánk neki egy esélyt?
amitől viszont nekem is eldurran az agyam: az erőszakos pop-upok a neten, vagy a most is fülembe durrantgató reklám a freemail-en. az önkéntes haderőre való átállás egy éves évfordulóját ugyanis azzal gondolták megünnepelni és népszerűségét növelni, hogy a freemailen hangos bannerből szól a puskaropogás... nagyszerű ötlet volt, mit ne mondjak. főleg, miután pont tegnap néztem meg a fahrenheit 9/11-et, ami nagyon jó példája annak, hogy az ember mit meg nem képes tenni a háttérben húzódó érdekek miatt... "demokráciát" ráerőltetni egy másik népre, háborúval kikényszeríteni, remek... hirdessük csak a hadviselést.
de ez már egy másik topic témája lehet.