Ámen!
„A meditáció egyre érzékenyebbé tesz, erősíti a nagy egészhez való tartozásod tudatát. … A meditáció hozta érzékenység új barátságokat hoz számodra – barátságot a fákkal, a madarakkal, az állatokkal, a hegyekkel, a folyókkal, az óceánokkal, a csillagokkal. Az élet tartalmasabb lesz, ahogy nő a szeretet, ahogy nő az együttérzés. Aki rendszeresen meditál, azt előbb-utóbb elönti a szeretet. Ha mély odaadással végzed a meditációt, előbb-utóbb érzed növekedni magadban azt a végtelen szeretetet, amit ez idáig nem ismertél. Lényed új tartalommal gazdagodik, egy újabb ajtó tárul fel előtted. A szeretet eleven lángja lettél, amiből juttatni akarsz másoknak is. Ha mély odaadással szeretsz, idővel látni fogod, hogy szereteted egyre meditatívabb. Eddig soha nem tapasztalt csönd és nyugalom áraszt el. A gondolatok lassan eltűnnek, és megjelennek a rések, a csöndek. Megérinted saját mélységed. A szeretet meditatívvá tesz és a meditáció szeretetteljessé tesz, ha jó irányba haladsz.”
„A meditáció azt jelenti: áldás az egyedüllétben. Az ember akkor él igazán, amikor képessé válik erre, amikor többé nem függ senkitől, semmilyen helyzettől, semmilyen körülménytől.”
„Ha az ember egyszer megismeri valódi énjét, akkor egyéniséggé válik. Ekkor már nem hat rá a tömegpszichózis, nem dől be a babonáknak, nem lehet kihasználni, s nem lehet az orránál fogva vezetni, nem lehet ide-oda ugráltatni. A saját fénye vezeti, a saját belső hangja után megy. Élete határtalanul szép és teljes lesz.”
„Az egót mindig a problémás dolgok érdeklik, mert amikor valami problémás, akkor ott a kihívás. Ha le tudod győzni a nehézséget, az egód elégedett lesz. Az egót sosem vonzzák az egyszerű dolgok – soha! A meditációs technikák egyszerűek, ezért nem fognak tetszeni az elmédnek. Jegyezd meg, hogy ami tetszik az egónak, az sosem szolgálja szellemi fejlődésedet.”
„Nem hiszel Istenben? Ez nem akadály a meditációban. Nem hiszel a lélekben? Ez sem akadály a meditációban. Egyáltalán nem hiszel semmiben?
Az sem akadály. Ettől még meditálhatsz, mert a meditáció egyszerűen csak azt mondja meg, hogyan haladj befelé; hogy van-e Isten vagy nincs, az nem számít.
Egy dolog biztos, hogy te vagy. Hogy leszel-e a halál után vagy nem, az se számít. Csak egy dolog számít: hogy ebben a pillanatban, te – vagy. Ki vagy te? Ehhez a meditáció a kulcs: a kulcs ahhoz, hogy mélyebbre menj önmagadba. Ez az önmagad talán csak egy pillanat; talán nem örökkévaló; talán a halállal minden végetér. Nincsenek feltételeink, amikben hinned kell. Csak annyit mondunk, hogy kísérletezz. Csak próbálkozz.
Egy nap aztán megtörténik: nincsenek gondolatok. És hirtelen, amikor a gondolatok eltűnnek, a test és te szétváltok – mivel a gondolatok alkotják a hidat. A gondolatokon keresztül kapcsolódsz a testhez; azok alkotják a láncszemeket. A láncszemek hirtelen eltűnnek – vagy te, van a test, és egy végtelen űr a kettő között. És akkor tudod, hogy a test egyszer meg fog halni, de te nem halhatsz meg.
És akkor ez már nem olyan, mint egy dogma; nem egy hiszekegy, hanem tapasztalat – magától értetődő tapasztalat. Azon a napon eltűnik a halál; azon a napon eltűnik a kétség, mert most már nem kell mindig védened magad. Senki sem pusztíthat el, elpusztíthatatlan vagy. Csordultig tele leszel bizalommal.
És a bizalom eksztázis; a bizalom Isten; a bizalom teljesség.
Ám nem azt mondom, hogy bízz. Azt mondom, hogy kísérletezz a meditációval.”
„A meditációhoz nem kell külön időt szakítanod. Takaríthatod a padlót is, miközben csendben figyeled magad.”
Osho: Mi a meditáció?