Vegetarizmus és lelkiség I.

Vallás vegetáriánus szemszögből, filozófiai kérdések, híres bölcsességek

Vegetarizmus és lelkiség I.

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. aug. 3., szer. 20:24

Egy rövidke sorozatot szeretnék elinditani e témában, mert tanulmányaim, tapasztalataim és hitem alapján kijelenthetem, hogy a vegetárius táplálkozásnak és életmódnak a legvégső célja az emberi életben, az elfelejtett lelki tudatosság visszaállítása.
E sorozat nem minden esetben az én szellemi termékem, mert az ősi Védák tanításai éppen úgy megtalálhatók lesznek, mint kedves ismerősöm tanulmányai is.
Szeretettel küldöm, fogadjátok szeretettel.

Vegetarizmus a Mahábháratában
( részlet az Anusászana Parva CXVI-ból )

„Bhísma mondja Judhisthírának:
A részvét vagy nem-ártás négyféle. Ha a négy közül csak egyet nem tartanak be, nem tartanak be egyet sem.
Ahogyan a négylábú állatok sem állhatnak stabilan három lábon, a részvét vallása sem állhat meg, ha a négy rész közül egy hiányzik.
Ahogyan az összes többi állat lábnyoma elfér az elefántéban, úgy kell beleérteni minden egyéb vallást a részvét vallásába.
Az ember tettekben, szavakban vagy gondolatban lesz bűnös. Ezért utasítsa el a bűnt előbb gondolatban, aztán szóban és tettben is.
Hallgasd meg, király, elmondom neked, milyen hibák tapadnak a húsevéshez: Az állatok húsa olyan, mint a saját fiunké. Azt az ember tekintik a legaljasabbnak, aki az ostobaságtól megtévesztve húst eszik. Az apa és anya egyesüléséből utód születik. Ugyanígy vezet a bűnös ember kegyetlensége az ismétlődő újraszületésekhez, amelyek mind tele vannak szenvedéssel. A szentírások azt mondják, hogy az ízből ragaszkodás lesz. A jól megsütött, sós vagy sótlan hús, akármilyen formában eszik, fokozatosan magához vonzza az elmét, és a tudatlanság kötőerejének rabszolgává teszi annak fogyasztóját. A húsevők nagyon dicsérik, és fenségesnek mondják az ízét, de a húsnak és fogyasztásának még a dicsérete is tele van érdemtelenséggel.

Manu (a hinduknál az emberiség ősatyja ) azt mondta, hogy aki nem eszik húst, nem öl vagy nem ölet élőlényeket, az minden teremtmény barátja.
Az ilyen embert senki sem tudja legyőzni. Minden élőlény bizalmát élvezi. Élvezi még az erényes emberek helyeslését is. Ha valaki evett húst, de később lemond róla, olyan érdemet szerez, hogy a Védák tanulmányozása és valamennyi áldozat elvégzése sem járhat hasonlóval. A hústól való tartózkodás nagy fogadalmát rendkívül nehéz megtartani, pedig ez a fogadalom minden élőlényt megnyugtat, és minden félelmet elűz.
A hústól tartózkodó nem fél soha. Minden teremtmény a védelmét keresi. Mindenki bízik benne. Soha nem okoz aggodalmat másoknak, és ő maga sem aggódik. Ha nem lenne senki, aki húst eszik, akkor nem lenne olyan sem, aki állatokat öl. Ha a húst ehetetlennek tekintenék, nem lenne mészárlás. Csak az evő kedvéért folyik a mészárlás a világban.
Mivel sok esetbe rövidebb ideig élnek azok, akik élőlényeket ölnek vagy öletnek, világos, hogy annak, aki a maga javát akarja, teljesen le kell mondania a húsról. Azok a kegyetlen emberek, akik élőlényeket ölnek, nehezen találnak lelki védelmezőket, amikor bajban vannak. Mohóságból, butaságból ölnek, erősebbek akarnak lenni, vagy, mert bűnös emberekkel társulnak.
Annak az embernek, aki a saját húsát mások húsából akarja gyarapítani, nagy aggodalomban kell élnie ebben a világban, és a halála után különféle alantasabb létformákban kell megszületnie. A fogadalmaikat megtartó és önfegyelmezett bölcsek azt mondták, hogy a hústól való tartózkodás minden dicséretre érdemes, híressé tesz, elvisz a mennybe, és önmagában véve is nagy áldás.”


Dátum: 2005. június 18. szombat, 07:44 Küldte: Boldogsag
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Re: Vegetarizmus és lelkiség II.

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. aug. 21., vas. 23:42

Vegetarizmus és lelkiség II.
Dátum: 2005. augusztus 03. szerda, 09:00 Küldte: Boldogsag



A vegetárius táplálkozásra áttérő emberek között nagyon sokan vannak, aki erkölcsi, vallási okokra hivatkoznak.
Mi az oka ennek? Milyen vallási utalások találhatók e témában?

A három kötőerő

A Védikus Irások azt tanitják, hogy az anyagi megnyilvánulás szintjén három olyan erő található, amelyektől semmi sem lehet független, vagyis az anyagi világban ezek az erők, mindenhol és mindenben jelen vannak.
Ezek: a tudatlanság, a szenvedély és a jóság energiái.
Kötőerőnek nevezik mind a három energiát, mert az amúgy az anyagtól független lelki lényt, illuzióba ejtik.
Miként kapcsolódik ez a táplálkozáshoz? Mi köze van ennek a vegetárius étkezéshez?
Miven ezen erők mindenhol jelen vannak, igy természetesen megtalálhatjuk azon alapanyagokban is, melyeket az emberek az ételeik elkészitéséhez használnak. Azok számára, akik magasabb szellemi sikokra, netán a lelki otthonba szeretnének eljutni, elfogadhatatlan olyan ételek fogyasztása, melyek a tudatlanság, ill. a szenvedély erejének az energiáit hordozzák magukban, úgyanis ezek az energiák az alacsonyabb anyagi sikok természetes energiái.
Egyedül a jóság energiája adja meg azt a lehetőséget, hogy a testünk megtisztitása mellett a tudatosságunkat is magasabb szintre emelje. Úgyanis a Védák tanitása szerint, a magasabb szinteken olyan "finom" az anyag rezgészsáma, hogy oda csak a jóság energiái által lehett bebocsájtást kieszközölni.
A jóság erejének képviselöi az étkezés területén: a gabona félék, zöldségek, gyümölcsök és a tej és termékei.
Mindenki ismeri a klasszikus mondást: "Amit eszünk, azzá leszünk."
Vagyis, amilyen energiákkal telitett ételeket viszünk a szervezetünkbe, azok fogják befolyásolni a test, az elme és az érzékek minöségét.
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Vissza: Vallás, spiritualitás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég