Vegetárius volt-e Jézus? I.

A kereszténység két évezrede alatt számos kisebb-nagyobb közösség, szent étkezett vegetáriusan. Sokak szerint az Úr Jézus is vegetárius volt. Hiszen Az, Aki eljött a Földre, hogy életét adja értünk megehette volna az állatokat?

Vegetárius volt-e Jézus? I.

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. feb. 7., hétf. 0:29

V. A. Holmes-Gore, néhai pap írt egy cikket, (először a World Forum Autumn, – Őszi világfórum 1947-ben jelent meg), és mivel ez a téma annyira fontos, részletesen felsorolom az érveit. Mert az Újszövetség egyértelműen úgy festi le a Mestert, mint halevőt, aki a húsevést nem ellenzi.

”Hangsúlyozzuk azonban, hogy amikor a vegetarianizmust javasoljuk, nem igazán fontos, vegetáriánus volt-e a Mester vagy sem. A kérdés tisztán akadémikus. Mindannyian felelősek vagyunk a választásainkért, hogy ne másoljuk a múlt szokásait. Tisztán személyes választás azt gondolni, hogy nagyon igazságtalanul jártak el, amikor egy nagy lelket úgy ábrázolnak, mint aki elvágta az állatok torkát, és szerintünk az egész vitát össze lehet foglalni azzal, hogy a Biblia ellentmondásosan mutatja be az Istenembert.

Azokat, akik megpróbálnak vegetáriánus életmódot követni, nagyon akadályozza az a hiedelem, hogy a Mester, akit a világ Jézus Krisztusként ismer, húsevő volt. Sőt még azzal is megvádolják a vegetáriánusokat, hogy jobbak akarnak lenni Nála. Ezért meg kell vizsgálnunk, mi indokolja azt a nézetet, hogy a Mester húst evett, és hogyan lehet a legjobban bebizonyítani, hogy ez nem igaz.

Minden bizonyíték a négy evangéliumból származik. Ezeket röviden a következőkben lehet összefoglalni:

1. Az evangéliumokban 19 utalás van a húsra, és nem egy alkalommal írnak úgy a Mesterről, mint aki megkérdezi a tanítványokat, ”Van-e húsotok?” (János 21.5; Lukács 24.41).

2. Feltételezik, hogy a Mester és a tanítványok megtartották a Passovert, amikor az Utolsó Vacsorát ünnepelték.

3. Azt mondják, hogy a Mester a feltámadása után halat evett (Lukács 24.43).

Azt is leírják, hogy a tanítványainak halat adott enni (János 21.9), az ötezer és négyezer embert hét (vagy öt) kenyérrel és néhány kis hallal etette (Máté 14.17; 15.56; Márk 6.41; 8.7; Lukács 9.13; János 6.11).

Végül ott van a két alkalom, amikor azt mondják, csodát tett, hogy segítsen a tanítványain, akik óriási mennyiségű halat fogtak (Lukács 5.6; János 21.11).

Értelmezés

Nézzük meg először a ”húsra” való utalásokat. Ha megvizsgáljuk a 19 utalást, meg fogjuk látni, egyikben sincs benen az, hogy a húst a Mester ette. Az olyan mondások, mint ”Az én húsom az, hogy megtegyem Annak az akaratát, aki elküldött engem”, és ”Ne vesződjetek azért a húsért, ami elpusztul” egyértelműen metafórikusak, és semmi esetre sem támasztják alá a húsevést.

De még ha egyesek úgy tartanák is, hogy helyesnek tartotta a húsevést, nincs igazuk, mert a ”hús”-ként fordított görög szavak csak ételt vagy táplálékot jelentenek. Ezekről a szavakról van szó: Broma: étel (négyszer); Brosimos: az, amit meg lehet enni (egyszer); Brosis: étel vagy az evés aktusa (négyszer); Prosphagion: valami ennivaló (egyszer); Trophe (táplálék (hatszor); Phago: enni (háromszor).

Ő tehát nem azt kérdezte, ”Van-e húsotok?” (János 21.5), hanem ”Van valami ennivalótok?” És amikor az evangéliumok azt mondják, hogy a tanítványok elmentek húst venni (János 4.8), az is csak ételt jelent. Ennyit a hús említéséről.
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Vegetárius volt-e Jézus? I.

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. aug. 19., pén. 10:30

Vegetárius volt-e Jézus? II.
Dátum: 2005. augusztus 29. hétfo, 09:00 Küldte: Boldogsag



Az Utolsó Vacsora és a Passover

A Passover ügye sokkal komolyabb. A hagyomány régóta feltételezi, hogy az Utolsó vacsora, a Passover étkezés volt, és ez azt jelentené, hogy a Mester és tanítványai a passoveri bárányt ették.
De újabban a tudósok belátták, hogy a feljegyzések nem következetesek, és a különféle célzásokat csak azzal lehet magyarázni, hogy az Utolsó Vacsora nem Passover étkezés volt. A bizonyíték a következő:

A keresztrefeszítés pénteken történt, és az Utolsó Vacsora csütörtök este. (A zsidó nap d.u. 6-kor kezdődött, és ezért, az ő számításaik szerint, az Utolsó Vacsora és a keresztrefeszítés ugyanarra a napra esett.)
Már most, az első három evangélium kijelenti, hogy az az étel, amelyet a Mester tanítványaival együtt evett, a Passover étkezés volt (Máté 26.17; Márk 16.16; Lukács 22.13). Szent János viszont azt állítja, hogy az Utolsó Vacsora nem a Passover volt, és hogy a Passover Sabbath-on volt (János 19, 14, 31). A 13. fejezet 1-4 verseiben írja: "Jézus már a Passover ünnepe előtt tudta, hogy eljött az órája… felállt a vacsorától és félretette a ruháit; vett egy törölközőt, és felövezte Magát." Mi több, János azt mondja a 19. fejezetben (15. vers), hogy a keresztrefeszítés a Passoverre való felkészülés napján volt (a Passover előtti napon), és ugyanazon fejezet 31. versében azt mondja, nem engedték meg, hogy a Mester teste a kereszten maradjon, mert "a sabbath napja ünnep volt", vagyis a Passover Sabbath-on volt, és pénteken d.u. 6-kor kezdődött, miután a keresztrefeszítés már megtörtént.
Ez tökéletesen egybevág János állításával a 13. fejezetben (1 és 2. versek), hogy az Utolsó Vacsora a Passover ünnepe előtt volt, vagyis csütörtök este; de azzal az állításával is, hogy Nagypéntek reggelén a Szanhedrin tagjai nem voltak hajlandóak belépni a Praetoriumba (a kormányzó rezidenciájába), mert féltek, hogy beszennyezik magukat a Passover megevése előtt (18.28).

János elbeszélése tehát tökéletesen ésszerű és következetes, viszont simán ellentmond az első három evangélium állításának, hogy az Utolsó Vacsora a Passover étkezés volt. Melyiknek higyjünk?

Ha gondosan megvizsgáljuk az első három evangéliumot, meg fogjuk látni, hogy még ezek is tartalmaznak olyan bizonyságot, amely Jánost támogatja. Máté 26.5 szerint a papok azt mondták, nem ölik meg Jézust az ünnep alatt, "nehogy zendülés legyen a nép között"; vagyis nem a Passover alatt (amint János helyesen mondja). Mégis Máté annyira következetlen, hogy az Utolsó Vacsorát is, a keresztrefeszítést is a Passover napjára teszi. Nem volt szokásos ítéleteket hozni és embereket kivégezni az ünnep első és legszentebb napján. Nem is nevezték volna az ünnepet előkészületnek, ahogyan Márknál (15.42) és Lukácsnál (23.54) látjuk.
Mivel a Passovert a Sabbath-al egyértékűnek tekintették, valószínűtlen, hogy az embereket fegyvereket viseltek volna (Márk 14, 45, 47), vagy vásznat és fűszereket vásároltak volna a temetéshez (Márk 15.46; Lukács 23.56), ha a Passover már megkezdődött. Az a sietség, amellyel a Mestert a sírba fektették (Márk 15.42-46) szintén egybevág a zsidók azon kívánságával, hogy ne hagyják a kereszten a testét, amikor az ünnep már megkezdődött (vagyis Nagypéntek, d.u. 6 óra).

Van egy másik dolog is, ami arra mutat, hogy az Utolsó Vacsora nem a Passover étkezés volt, ez pedig az, hogy a bárányt egyáltalán nem említik. Mint J. A. Gleizes mondja, "azzal, hogy a húst és a vért az isteni áldozatban kenyérrel és borral helyettesítette", a Mester "bejelentette az új szövetséget az ember és Isten között, az igaz megbékélést az Ő valamennyi teremtményével". Ha a Mester húsevő lett volna, nem a kenyeret, hanem a bárányt említette volna, mint az isteni passió szimbólumát, amelyben Isten Bárányát leölik a világ bűneiért. És így minden arra mutat, hogy az Utolsó Vacsora nem a Passover volt, hanem egy közös étkezés, amelyet a Mester a tanítványaival együtt fogyasztott el.
Jelentős, hogy még az orthodoxia egy olyan pillére is, mint a néhai Rt. Rev. Charles Gore, oxfordi püspök ezt mondja: "Feltételezzük, Jánosnak igaza van, amikor kijavítja Márkot az Utolsó Vacsorát illetően. Ez nem maga a húsvéti étkezés volt, hanem Ő ezzel a vacsorával búcsúzott el a tanítványaitól. A vacsora leírása sem mutat a Passover étkezés ceremóniáira." (A New Commentary on Holy Scripture, A Szentírás új kommentárja, III. rész, 235. o.)
Sőt, Rev. F. W. Farrar, canterbury-i dékán azt mondja a Szent Lukácsról írt kommentárjában, a Cambridge Iskolai Bibliában, lehet, hogy az Utolsó Vacsora "nem a tulajdonképpeni zsidó húsvéti étkezés volt, hanem egy olyan, amelynek azt a szándék szerint egy sokkal istenibb jelentőségű Passoverrel kellett felváltania."
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Vegetárius volt-e Jézus? III.

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. aug. 26., pén. 20:54

Dátum: 2005. szeptember 12. hétfo, 09:00 Küldte: Boldogsag

Halevés

Most azokat a szövegeket kell megvizsgálnunk, amelyekben az evangéliumok úgy ábrázolják a Mestert, mint aki halat eszik, halevésre vagy halfogásra buzdít.

Szent Lukács 24.41-44-ben olvassuk, hogy a Mester, feltámadása után, így szólt a tanítványaihoz: "Van valami ennivalótok? És adtak Neki egy darab sült halat. Ő elvette és megette előttük." Talán jelentős, hogy Lukács 24.42 helyes szövege kétséges. A Biblia authorizált változata bizonyos kéziratokat követ, amelyek azt mondják, "És adtak Neki egy darab sült halat és egy lépesmézet, Ő pedig elvette, és megette előttük."

János 21.5-13-ban egy kissé hasonló, a Mesternek feltámadása után tulajdonított cselekedet. Megkérdezte a tanítványokat, "Van valami ennivalótok? És ők azt felelték Neki, Nincs." Ekkor azt mondta nekik, vessék ki hálóikat a csónak jobb oldalán, és olyan sok halat fogtak, hogy bármennyien voltak is, nem tudták kihúzni a hálót. És amikor sikerült a szárazföldre vinniük a halakat, 153-at számoltak meg, néhányat megfőztek, és "Jézus eljött, elvette a kenyeret, nekik adta azt, és a halakat is."

Lukács V. fejezetében (1-11 versek) másként írja le a csodálatos halfogást, de itt nem említik, hogy a Mester vagy a tanítványok a halakat megették volna. Jelentős, hogy több bíráló, különféle okoknál fogva, kétkedett abban, hogy ezek a történetek tényleges eseményekre vonatkoznak-e. Furcsa, hogy az egyetlen alkalom, amikor a Mesterről azt mondják, hogy halat evett, a feltámadás után volt, és egyesek azt gondolták, ezeket az eseményeket azok szúrták be, akik nagyon be akarták igazolni, hogy Ő nemcsak jelenés volt, hanem hús és vér személy (Lukács 24.39).

Sokkal kielégítőbb azonban, ha ezeket a történeteket misztikus értelemben vesszük, mint azt sokan megtették. Bizony nehéz megérteni János szavait " hogy 153 halat fogtak", ha szó szerint vesszük; a 153 egyáltalán nem olyan nagy szám halból, maga a görög szó "kis halakat" jelent, és azokat bárki könnyedén kivonszolja a partra.
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Vegetárius volt-e Jézus? IV.

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. aug. 28., vas. 9:09

Dátum: 2005. szeptember 19. hétfo, 09:00 Küldte: Boldogsag

Erkölcsi és misztikus szempont

Talán egy hivő ember számára ez egyik legfontosabb terület.

Az erkölcsi szempont minden másnál erősebb azok számára, akik hiszenk abban, hogy a helyes életmód a vegetarianizmus. Ha az evangéliumokban azt olvassuk, hogy a Mester valami olyan tett, ami méltatlan ahhoz, aki tökéletesen részvétteljes, tudnunk kell, hogy az evangéliumok helytelenül festik le Őt, és amikor úgy mutatják be, hogy a halevés kegyetlen szokásának a rabja, tudjuk, hogy ebben a pontban tévednek.
Az ötezer és a négyezer ember megvendégelésének történetei zavarba hozták a tudósokat, akik megkíséreltek ugyan magyarázatokat adni, de azok többnyire távol állnak a kielégítőtől. Ezeket a tudósok nem erkölcsi, hanem tudományos alapon vetik el.

A Biblia minden tanulmányozója tudja, hogy a kenyér Krisztus testének vagy az isteni szubsztanciának a szimbóluma, és tudjuk, hogy a korai egyházban a hal misztikus kifejezés volt. Hal görögül ichtus, ami az Iesous Christos Theou Uios Soter, vagy Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak első betűiből áll. Megtalálták, mint keresztény szimbólumot a katakombákban, és egyfajta jelszó vagy misztikus kifejezés volt. Nem ésszerűtlen feltételezni, hogy a "hal" szót az evangéliumok misztikus értelemben használták.
A Szenírás misztikus értelmezése egészen szokásos volt a korai egyházban, és Origenész mondja, "míg a Szenírás minden szövegének lelki jelentése van, sok szövegnek nincs más jelentése, de gyakran van egy lelki jelentés a szó szerinti alatt". És Athanasius figyelmeztet bennünket, "ha a Szentírást betű szerint akarnánk megérteni, a legnagyobb káromlásokba zuhannánk, kegyetlenséget és hamisságot tulajdonítva az Istenségnek".

Pontosan ez az, amit az evangéliumok nem-misztikus értelmezése tett, mert arra kér bennünket, hogy elhigyjük: a Mester, aki azért jött, hogy a szeretet evangéliumát tanítsa, annyira következetlen volt a saját életében, hogy megette az állatokat, és másokat is erre buzdított. Erre a meggyőződéses vegetáriánus csak azt felelheti, ha az evangéliumok ilyen dolgokat tanítanak, akkor az a legjobb, ha az emberek minél előbb felhagynak a szószerinti elfogadásukkal.
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Vissza: keresztény vegetáriusok

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég

cron