Oldal: 1 / 1

Sziasztok!

HozzászólásElküldve: 2004. szept. 23., csüt. 15:09
Szerző: Organza
Sziasztok!


Nah, szóval az úgy volt, hogy sohasem voltam egy kísérletezős alkat az ételekben. Mindíg volt 1 kedvenc, és képes voltam hetekig CSAK azt enni! Nagyon durnva... A legidiótább korszakaim voltak.
Egy dolog volt, amit bárhol, bármikor le tudtam ereszteni a torkomon, és az a téliszalálmis szendvics volt. Na annak nem tudtam ellenállni. Imádtam.
4 évvel ezelőtt is rámjött egy ilyen téliszalálmis szendvics ehetnék, és össze is kotyvasztottam magamnak.
Ettem-ettem, és valahogy éreztem, hogy valami nem stimmel. Nem volt jó az íze a husinak, pedig... akkor a gondolat elég fura volt...
Olyan rosszul lettem pillanatok alatt, mint a csuda, ott is hagytam az egészet. Akkor ettem utoljára téliszalálmit.
A családom persze húsevő, mindent csak húst hússal fogyasztanak. Így a hétvégi nagy ebédeken mindenkinek feltunt, hogy nem eszem a húst. Kész. Kiborult mindenki. A halat még leerőszakolták- az igazából még jól is esett egy ideig.
Nem tudom, melyik naptól nem ettem már azt sem, de azt tudom, hogy 4 éve, januárban már azt sem ettem.
Ennyi.

A vegetáriánussággal jött az állatvédelmem is.

Az állatokat nagyon szeretem, kivétel nélkül az összeset.
Csak.. megenni nem.

HozzászólásElküldve: 2004. szept. 23., csüt. 15:16
Szerző: Organza


Még valamit a vegaságról:


Amióta nem eszem húst, persze mást ebédelek, mint a többiek.
A nagyim valahogy nem érti, miért nem eszem a húst.

Amikor megyek meglátogatni, mindíg kérdezi, mit eszek, mert van csirke, meg mit tudom én...
erre mondom, hogy köszi, 4 éve már nem eszem húst, nem kérek.
Erre azt mondja: jól van drágám, a hutoben van szalálmi, egyek egy szendvicset. :D

HozzászólásElküldve: 2004. szept. 24., pén. 18:28
Szerző: nawesh
Igen, tapasztalom, hogy az idős(ebb) generáció, akik egész életükben húst ettek, nehezen értik a vegetárius étkezés elveit.

Amikor hazavittem az első barna kenyeret és megkínáltam szüleimet, apukám azt mondta, hogy a háború idején evett elég sokat, nem akar most is ilyet enni::((

HozzászólásElküldve: 2004. szept. 28., kedd 19:54
Szerző: Organza
Az enyémnek tetszett, mert ugyebár nem olyan ropogós és puha, mint általában egy fehér kenyér. Mivel amúgy is 1 napig eloszárítja a kenyeret az evéshez, gondoltam tetszeni fog neki a barnakenyér világa... De nem... Maradunk folyamatosan az 1 napos kenyérnél... :D

HozzászólásElküldve: 2004. szept. 30., csüt. 0:08
Szerző: nawesh
16 éve vagyok vegetárius. ennek ellenére anyukám, ha elmegyünk hozzá,még midig próbálkozik: egyél egy kis húst, vagy tojást::((

Van egy mondás: azzá leszel, amit eszel.

nem akarok disznó lenni, inkább egy nagy alma::))

HozzászólásElküldve: 2004. okt. 3., vas. 10:51
Szerző: Fuevo
A hatásotokra lett már valaki vega? Passziv (vonzónak találta a példátokat, anélkül, hogy győzködtétek volna) vagy aktív (addig győzködtétek, míg sikerült rávenni, hogy próbálja ki) volt ez a hatás? Maradandó volt-e az áttérése?

HozzászólásElküldve: 2004. okt. 3., vas. 11:53
Szerző: nawesh
Az én részemről inkább "passzív" hatás , ráhatás a jellemző.

Szívesen beszélek mindenkinek a vegetárius étkezésről és hatásairól, de kerülöm a direkt meggyőzést. Hiszen az is egyfajta erőszak.

Azt hiszem, van sok olyan ember, akinek a vegetárius étkezéséhez, vagy az induláshoz "hozzátettem" valamit.