veg.hu

Helga,

be tudnád kérlek másolni ide a táblázatot?

Egyébként amit ide bemásoltam arról a honlapról az is dr. Robert Young prof. tól való (Dr. Robert O. Young: Beteg és fáradt. Szerezze vissza belső környezetét! c. könyvből)

Szia Gabó!


Nem tudom bemásolni, mert pdf formátumban van. Próbáltam áttenni wordbe, de úgy meg összefolyt az egész.
Azért írtam, hogy ha valakit érdekel, küldjetek e-mail címet és továbbítom.

Giyandeva, köszönöm a táblázatot! Nekem is furcsa, hogy a gyümölcsök miért savasítanak, ez szerintem nem így van. Viszont az is furcsa, hogy a búza és a barnarizs is savasít?

A gabonák igen savasítanak sajnos... ez van. Csíráztatva nemtudom, úgy biztosan más a tápértékük. A kölest lúgosítónak ismertem és a hajdina is az.

Sziasztok,

Egy kicsit beleolvastam a témába (nem mindent végig). Mára hatalmas irodalma van a témának és elég nagy a káosz a rengeteg táblázattal, amelyek még véletlenül se egyeznek.
Azt hiszem a helyzet egyáltalán nem olyan bonyolult.

Általános iskolai kémia – (nagyon durván összefoglalva, de ide most nem kell ennél pontosabban):
A fémekből vizes oldatban lúgok lesznek.(pl kalcium hidroxid) A nemfémes anyagokból savak (pl szénsav).
Ha egy sav és egy lúg „találkozik”, akkor semleges só leletkezik meg víz . (Kacium-hidroxid + szénsav = kalcium-karbonát (só) + víz) Ha a fémes-lúgo-bázikus anyagok vannak fölöslegben, akkor az oldat kémhatása lúgos lesz, ha a nemfémes-savas anyagok, akkor savas.
Az emberi szervezet 70-80%-a víz – tekinthetjük egy vizes oldatnak.

Tehát a lúgos kémhatású anyagok fémeket tartalmaznak. A fémek a táplálékban az „ásványi anyagok”. Ezek meg főleg a zöldségfélékben vannak – ezért lúgosítanak a zöldségek. Aztán meg a gabonafélék maghéjában – ezért savasítanak kevésbé a teljes kiőrlésű gabonák, mint a „fehérek”.
A feférjék, szénhidrátok és zsírok főleg nemfémes elemekből állnak savasan emésztődnek. Ezért a magas fehérje tartalmú ételek savasítanak. Minél kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak, és minél nehezebben emészthetőek, annál jobban.
Tehát a húsok mind savasítanak, (szerencsére ez itt most nem is téma), és legjobban a vörös húsok. A tejtermékek is savasítanak – minél könnyebben emészthetőek, annál kevésbé. Ezért soroják a savanyított tejtermékeket (joghurt, túró) hol ide, hol oda.
A növényi fehérjék kevésbé savasítanak, mint az állati fehérjék. Sok fehérjét tartalmaznak a babfélék, a diófélék és a magok. Ezek általában sok ásványi anyagok is tartalmaznak, – ezért ezeket hol savasítónak, hol lúgosítónak minősítik. Ebből is látszik, hogy valahol a határon vannak. Itt is minél magasabb az ásványi anyag tartalom és minél könnyebben emészthető, annál kevésbé savasít. Pl a tofut általában lúgosítónak minősítik – valószínű azért, mert könnyű emészteni és sok benne a kalcium (ami a készítés során kerül bele, nem a szójából.)
A diófélék jobban megülik a gyomrot (mert zsír és fehérje is van bennük), nehezebben emészthetőek – ezért többnyire a savasító ételek közé sorolják őket. De közel se savasítanak annyira, mint a húsok. (Ásványi anyag is van bennük bőven.)
A szénhidrátok is savasítanak – ezek a keményítők és a cukrok. Keményítőt a gabonafélék tartalmaznak. Ezért savasítanak a gabonafélék, a kenyérfélék és a tészták – és azért jobb a teljes kiőrlésű, mert abban rögtön ott az ásványi anyag, hogy közömbösítse a savakat.
A gyümölcsökben sok a cukor – ami savasít. Ezért van teljes káosz a gyümölcsök besorolásában. De még ha tényleg savasító hatású is egy gyümölcs, az nagyon enyhe savasító hatás, hisz tele vannak ásványi anyaggal, vitaminnal, enzimekkel. Itt még az is hozzájön, hogy nem mindegy, hogy mit eszünk együtt mivel.
Ha a gyümölcsöket üres gyomorra fogyasztjuk, akkor lúgosító tisztító hatásúak. Ha más ételekkel együtt, vagy étkezés után fogyasztjuk őket, akkor túl sokáig tartózkodnak az emésztőrendszerben, erjedésnek indulnak – és akkor már savasító hatásúak lehetnek.

Ezzel az alapvető élelmiszerek besorolása meg is van. Ha az étrendünk sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjeforrást tartalmaz + tiszta vizet iszunk mikor szomjasak vagyunk, akkor nem kell aggódni a savasodás miatt.

Gyakorlatilag ami nem természetes eredetű, vagy nagyon feldolgozott, az mind erősen savasít. Tehát az élvezeti szerek (kávé, alkohol, dohány), a szénsavas italok, a cukrászkészítmények, a tartósítószerek stb erősen savasítanak.
A természetes élelmiszerek gyengén savasítanak, vagy lúgosítanak. Minél több feldolgozási lépésen mennek át, ill. minél magsabb hőmérsékltre melegítjük minél hosszabb ideig – annál kevésbé lúgosítanak. Pl egy nyers káposztasaláta lúgosít, egy rövid ideig párolt káposzta kevésbé, de lúgosító – egy berántott tejfölözött agyonfőzött főzelék már inkább savasít.

Szerintem Edit hozzászólása nagyon értékes, köszönjük az infókat!

Kedves Edit!

Köszönjük a magyarázatot, igen, így már logikus.

A legutolsó bekezdésed nem teljesen világos, bár a ténnyel egyetértek, hogy a főtt étel inkább savasít, a nyers pedig nem. De miért? A megfőzött zöldség azért savasít, mert nehezebben emészthető, mint a nyers? Mert az ásványi anyag tartalma a főzéstől nem vész el, gondolom. Vagy azért, mert a főzelékhez hozzáadjuk a rántást, a tejfölt?

Ez a gondolatmenet is csak megerősít abban, hogy minél több nyers, élő ételt kell enni, ha egészségesek akarunk maradni.

Igen - a végére kifulladtam...
Persze, a főzelék a hozzáadott olaj - liszt - tejföltől lesz savas.

A zöldségfélék élő táplálékok, enzimeket tartalmaznak - ezek segítik az emésztést. Hőhatásra az enzimek roncsolódnak. Plusz az ásványi anyag is szerves anyaghoz kötötten van bennük és hő hatására ezek a komplexek is roncsolódnak. (A szerves anyaghoz kötött ásványi anyagot jobban hasznosítja a szervezet, mint a szervetlent. Ezért is nem mindig hatásosak az ásványi anyag tabletták - jobb a friss zöldség..)

De a zöldségekben van rost, ami nehezen emészthető - ezért sokan "nem bírják" a nyers zöldségeket. Hőhatásra ezek a rostok, plusz a keményítőtartalom bomlásnak indul - ezáltal könnyebben emészthetővé válik..
Ha vízben főzzük, akkor az ásványi anyagok egyszetűen kioldódnak a vízbe - ezért jobb párolni, vagy ha mindenképpen főzni kell, akkor a főzővizet is felhasználni.

Itt van Helga által említett táblázat:
http://kepfeltoltes.hu/080315/mit_egyek ... es.hu_.jpg

giyandeva írta:Helga,

be tudnád kérlek másolni ide a táblázatot?

Egyébként amit ide bemásoltam arról a honlapról az is dr. Robert Young prof. tól való (Dr. Robert O. Young: Beteg és fáradt. Szerezze vissza belső környezetét! c. könyvből)

Sziasztok,

Ez is egy jó link, a táblázatban hamar el lehet igazodni mely ételek savasitanak, melyek lugositanak.
Szerintem ez is Dr.Young könyve alapján készült (ph-csoda)

http://www.sejtlugositas.hu/lugosito-et ... ?Itemid=57

Edit köszönjük az értékes hozzászólásodat.

Ha esetleg tudsz hasonló neten elérhető releváns infókat a témában, be tudnád ide azokat linkelni? köszi.

A másik amit a témával kapcsolatban javalhatok:
Igyatok BÚZAFŰLÉ-t.

Most napi kb 0,5 dl-t iszom, ez kb heti 1 csomag. De majd szeretném megnövelni a mennyiséget heti 2 csomagra, azaz kb 60 dkg búzafű levét meginni.

A tapasztalataim megerősítik, hogy a búzafű leve sokat segíthet a lúgos táplálkozás kialakításában.

http://www.vegetarianus.hu/irasok/gabonak/buzafu.html
http://www.vegetarianus.hu/ujsagok/veghirl/23/buzafu.html

Magyarul nem tudok igazán jó anyagot erről (attól még lehet...). Váradi Tibornak (napfenyes.hu) vannak jó összefoglalói - nem tudom a net-en mi elérhető.
Régebben lefordítottam angolból egy öntesztelő módszert - ha valaki nagyon komolyan akar a témával foglalkozni, akkor megállapíthatja mennyire van elsavasodva. Majd körülnézek a gépemen, hogy el van-é mentve valahol.

Akinek van kertje, az szedhet csalánt, tyukhúrt, pitypang friss levelét. Bele kell tenni a turmixba egy kevés vízzel - csak annyi víz kell hozzá, hogy a turmix elvigye, nem kell a víznek ellepni a zöldeket - jól összeturmixolni leszűrni és meginni. Lehet petrezselyemzöldet, spenótot, salátát is - bármit ami zöld és ehető. Nem biztos, hogy a búzafűlét minden tekintetben helyettesíti, de ingyen van és biztos hogy rengeteg ásványi anyag, klorofil stb van benn.
Lúgosításra jók még a lúgosító fürdők. Lehet venni mindenféle bázikus fürdősókat jó drágán, de ha közönséges asztali sót és szódabikarbónát raksz a fürdővízbe vagy lábáztató vízbe, az is jó.

Szia Edit!

Angolul is jöhet bármi anyagod van! szívesen átbugászom őket!

Köszi, Gábor

Szia Gábor,
Ez egy érdekes honlap. Már nagyon régen olvastam - úgy emlékszem, hogy néhány állításukat vadnak találtam, de általában jó:
http://biomedx.com/microscopes/rrintro/rrintro.html
Edit

Sziasztok!
Úgy látom, többeteknek van pozitív tapsztalata búzafűlé fogyasztásával. Nem tudjátok véletlenül, hol lehet a mélyfagyasztott változatot kapni?
Jonna