Tegnapi ebédem: Hajdinás műzli.
Reggel elkészítem: 2 rész hajdina, 1 rész napraforgómag összekeverve, majd ujjnyi vastagon elborítva szűrt vízzel.
A hajdinamagok felszívják a vizet, és puhák, ízletesek lesznek (csuda jó illata van; ha sok vizet öntünk rá, és nem szívja fel, meg lehet inni, olyasmi, mint a kávé!). A barna színű hajdina hőkezelet, ezért nem kell még főzni is. Ez a hőkezelés a zabpehelyéhez hasonlít. (De ha valaki a hajdinát főzi, az semmiképpen se pirítsa a barna magokat, hiszen azokat már egyszer megpirították. Ezért barnák. Az élő (csíráztatható) hajdina zöldes, szürkés színű. Ez is használható, de akkor célszerű egy napig csíráztatni. A csíra teljesen helyettesítheti a pirított, áztatott magokat, vagy csak egy kevés is beletehető "élet" gyanánt.)
A napraforgómagok (én a Naturfood, itthon termesztett, nem pirítottat ajánlom) megduzzadnak, és a csírázás előtti állapotba jutnak, vagyis élő, éltető ételek. Nagyon jó foghasználatot biztosítanak.
Aszalt gyümölcs is tehető bele, amelynek édessége szétterjed, és megpuhul a gyümölcs.
Ehető zöldségekkel, gombaporral, pirospaprikával, hagymával, 1stb. kiegészítve. De legjobb műzlisen karobbal, aszalt gyümölccsel, kókuszreszelékkel.
Jóétvágyat!