... Az Internetben utazók könnyen beleélhetik magukat abba a szörnyű tévedésbe, hogy az információtömeg egyenértékű a szellemmel, az adathalmaz a bölcsességgel.
A mobiltelefont használók pedig modern Hermészként esetleg azt képzelhetik, hogy mindenütt ott lehetnek egyszerre, holott a végeredmény épp fordított: az a rengeteg csáp, amit kinyújtanak a világba, minduntalan kirángatja őket mindenkori ittlétükből. Így tulajdonképpen nincsenek ott sehol, létük diszperz.
A hamis ugrás mellett a multikultúra másik fontos ismérve a Baraka című etno-filmben pillantható meg. Ebben a világ népeiről láthatunk rengeteg gyönyörű képet, szöveg nélkül. Ritusok, táncok, színorgia. A film szerkezete analogikus: az egyes népek "bemutatását" más népek képi rímei kísérik. Az alkotók célja egy érzés felkeltése: mindnyájan egyek vagyunk, a kultúrák közti különbség érdekes, de tulajdonképpen lényegtelen. A felskiccelt kultúrformák érdekes képi rímeitől meghatódó tekintet előtt a világ bepárásodik; összefolyik, ami valójában külön van. A multikulturált néző azzal az erős hittel távozik a moziból, hogy a kulturális különbségek érdektelenek, a lényeg az, hogy minden ugyanolyan.
És ebben majdnem igaza van. A kultúrák mélyén nagy azonosság lakozik. Ehhez a nagy azonossághoz képest minden kultúra csak felszíni képződmény, elhanyagolható. Csakhogy ebbe az azonosságmélységbe csak az jut el, aki az eltérő kultúrákat már megismerte. Ettől lesz valódi az ugrás.
***
„Minden ország kultúrája lengje körül a házamat. De egyik se szakítson el szülőföldem talajától."
— Mahátma Gandhi
--------------------------------------------------------------------------------
A szöveget a Bocsmagazin oldalán találtam.
Nawesh barátunk a "fenntartható fejlődés" nevű fórumba rendszeresen felteszi a bocsmagazin hírlevelét. Olvasgassátok ti is a tanulságos sorokat.
Dátum: 2005. június 25. szombat, 02:00 Küldte: Parsifal