Szia Iván!
Mivel olyan jól meg szoktad mondani a frankót, ismét megkérdezném a véleményed.

(és természetesen bárki másét is) -most a deszt.vízzel kapcsolatban.
Tudom, hogy az ember nem kifejezetten vízivó lény, de most vegyük azt a helyzetet amikor valaki az átállási időszakban több magot esetleg aszaltat eszik és ezért fogyaszt kicsit több vizet.
Úgy vettem észre, hogy már egyre többen elismerik, hogy a vizekben oldott szervetlen ásványi anyagoknak a szervezetünk nem veszi sok hasznát, viszont sokan mégis azt mondják, hogy azért van szükség a vizekben valamennyi ásványi anyagra, hogy az egyensúly meglegyen, és a deszt.víz az ozmotikus hatás révén ne oldjon ki értékes ásványi anyagokat a szervezetből. -szóval ezeket az ásványokat nem tudjuk hasznosítani, csak azért kellenek hogy a víz egy kicsit "telítettebb" legyen és ne tudjon annyi anyagot magával vinni.
A kérdés végül is az lenne, hogy vajon "biztonságos-e" az étkezésektől teljesen elkülönítve aránylag nagyobb mennyiségű színtiszta deszt.vizet fogyasztani?
Olvasmányaim során többször találkoztam olyan természeti népekkel akik különféle környezeti okok miatt ivóvízként esővizet (lényegében desztillált víz) fogyasztanak. (pl. felfogják a háztetőkre hulló csapadékot)
Azt viszont tényleg nem tudni pontosan, hogy ezt a vizet valóban teljesen elkülönítve az étkezésektől, tisztán önmagában fogyasztják-e, vagy esetleg levest, teát s más hasonló dolgokat készítenek belőle.
Továbbá az is igaz lehet, hogy a természetben valószínűleg nem fordul elő teljesen tiszta desztillált víz.
Például ha el is tekintünk a környezetszennyezéstől, akkor is van a levegőnek valamennyi portartalma (esetleg vulkáni hamu, füst stb) amit az eső "hoz magával", tehát mire a földre ér már nem nevezhető teljesen tiszta desztillált víznek.
Na de visszatérve az előbbihez, azt szokták ajánlani, hogy a biztonság kedvéért célszerű a deszt.vízhez kb. 5:1 arányban ásványvizet keverni, hogy egy 50-100mg/l körüli ásványianyag tartalmú lágy vizet kapjunk. -

érdekes.
Nem vagyok egy nagy vízszakértő, de a parasztit használva, és a rosszabbik lehetőséggel számolva is a következőre jutottam:
(s talán meg is válaszolom a kérdést)
Ha abból indulunk ki, hogy egy ilyen lágyvíz a desztillált vízhez képeset már nem okoz kilúgozódást (szóval megvan az egyensúly) akkor logikusan gondolkodva ez azt jelenti hogy 1 liter deszt.víz elfogyasztása kb. 50-100mg ásványi anyagot "rabol" el a szervezettől. -ennél valószínűleg nem többet, mert ha több lenne akkor az imént említett lágyvíz fogyasztása esetén is lenne valamennyi kimosódás.
Ez a veszteség látszólag rosszul hangzik, de ha azt veszem hogy mondjuk egy 811-es étrend során valaki megeszik kb. 3-3,5 kiló gyümölcsöt, zöldséget, kis olajos magot, akkor ezzel bevisz napi 8-10000 mg ásványi anyagot. -most csak egy nagyon körülbelüli számot mondtam.
Szóval ehhez képeset az a 50-150mg (amit rossz esetben a deszt.víz elrabol) nem egy olyan nagy veszteség.
Tehát ha a rosszabb verziót vesszük akkor sincs nagyon mitől félni, ha természetes étrenden él valaki.
És ezek alapján felmerül a költői kérdés, hogy azok akik tartanak a deszt.víz ásványi anyag rabló hatásától, nem tennék-e jobban, hogy egy kicsit több hatékonyan felszívódó magasabb ásványi anyag tartalmú nyers élő ételt ennének és hagynák, hogy a deszt.víz ebből egy kicsit elraboljon, minthogy félve a deszt.víz kilúgozó hatásától szervetlen ásványi anyag tartalmú vizeket fogyasszanak, ami csak további problémákat okoz.
Azt gondolom akkor kellene igazán tartani a deszt.víz kilúgozó hatásától, ha tápanyagokban szegény, mindenféle beavatkozásokon átesett, döntően hőkezelt stb. ételeket fogyasztanánk.
Mert ilyen esetben valóban nagyon ki lehetnek számolva a szervezet számára szükséges ásványi anyagok és az aránylag kis veszteség amit a deszt.víz okozna már az is problémát jelenthetne hosszabb távon.
Természetesen ha ez az egész kilúgozó hatás csak mendemonda (mint sok más is) akkor nincs is miről beszélni. -amúgy én is inkább deszt.víz párti vagyok, de egy pillanatra elgondolkodtam ezen az újabb ellenérven.
Kösz a türelmet! (kicsit hosszú lett)
