80/10/10

[Stoner]

Ratti!
Én sem vagyok már híve az erjedt dolgoknak, mert lehet, hogy valami olyan faktort tartalmaznak, ami a nyersekben nincs, de sok olyat is, ami egyenesen ártalmas. A napi körforgásban mindenképpen felforgatóknak tartom. Sőt: a kialakult bélflóra, ami mindennek a kulcsa, egyenesen megbuggyan tőlük. Az erjedést lehetőleg mindenhol ki kéne zárni, amennyire csak lehet.

[balazs1]

Üdv!
Citromlé lebontja a magvak fehérjéit vagy egy részüket ha abban áztatunk?
Ratti, a vízivást azóta úgy oldom meg, hogy tisztított (egyelőre szénszűrővel) vízbe teafüvet (ma pl cickafark) rakok. Elvileg ettől lúgos lesz és felszívódik, legalábbis remélem. Egyébként ez a folyadék jobban esik, mint a a sima víz és mintha az ajakszárazságom is jobban elmúlna tőle.

[Stoner]

Sziasztok!
A téli bőrérzékenység jellemző egyes vércsoportúak esetében és az autoimmun betegségeknél. Nálam a szőlőmagolaj jött be, de 100%-ban. Utálom a bolti illatszeres, ásványi olajos és egyéb sz@rságot tartalmazó krémeket. A szőlőmagolaj előtt desztillált vagy akármilyen vízzel megnedvesítjük a bőrt, azután kenjük be szőlőmagolajjal. Naponta többször megismételjük, különösen akkor, ha sokszor nedves-hideg közegben vagyunk.

[RAtti]

Szia Balázs!

Én arra tippelnék hogy nem. Ha jól tudom a gyomorban sem maga a sav végzi a lebontást, hanem inkább megteremti a kedvező feltételt a enzimek számára, meg e mellett még fertőtlenít is. -meg még biztos sok dolgot csinál amiről nem tudok.
Nekem amúgy nem jött ill. nem jön be az ilyen savas dolgokba áztatás, turmixolás.

[RAtti]

Iván!

Párszor írtad, hogy szoktál néha búzafűlét iszogatni.
Egy-egy ilyen "kúra" után tapasztalsz valami különösebb pozitív változást, javulást?

Azért kérdem, mert valamilyen "szuper-kütyü" fogyasztását követő állapotváltozásból, valószínűleg lehet arra is következtetni, hogy vajon az étrendünk tartalmaz e minden számunkra szükséges anyagot.

Mert ha egy ilyen "kúra" után jelentős pozitív változást érzünk akkor könnyen lehet, hogy valamilyen összetevő eddig hiányzott az étrendünkből (vagy többre lenne szükség), amit most a "szúperkütyü" pótolt s ettől aztán jobban érezzük magunkat, illetve pont úgy ahogy mindig is kéne.

Viszont ha hosszabb távon sem tapasztalunk semmi különöset az jó hír lehet, mert azt jelentheti, hogy az eddig megszokott mindennapi kajánk is elég arra, hogy a szervezet "raktárai" tele legyenek, s a pluszban megevett kiegészítőkre nincs szükség, hiszen egy szinten túl már nem tudunk velük mit kezdeni. -szóval nem sok értelme van.

[RAtti]

Szia Gábor!

Ez a mondat egy kicsit "megütötte" a szememet:

"A magnélküliséget én a gyümölcsök cserélgetésével, és a nagyobb mennyiségükkel oldom meg."

Szerintem azért nem teljesen mindegy, hogy mit mivel pótolunk.

Hogy fogyasztasz-e elegendő kalóriát azt nem tudom, de azon nem lennék meglepve, ha kiderülne hogy a fehérjebeviteled elég hadilábon áll. (vagy állt)

Nem akarlak a magok evésére rábeszélni, csak példának írom a következőt, arra az esetre ha esetleg a magokban lévő kalóriát akarod gyümölccsel pótolni.

Tegyük fel, hogy eddig ettél 150 kalóriányi tökmagot. -ez kb 2,5 dkg mag és 8-9 gramm fehérje.
Ha ezt mondjuk banánnal akarod helyettesíteni, akkor ennyi kalóriájú banánnal kb 1,8 g fehérjét kapsz.
Ha almával akkor kb 1.5 gramm fehérje lesz.
Ez a 6-7 gramm látszólag nem olyan nagy különbség főleg ha egy 80-100 garmm fehérjét evő mindenevőhöz hasonlítjuk, de a mi esetünkben már lényegesen nagyobb lehet a jelentősége.
Azért arra is kíváncsi lennék, hogy egy jó nagy tál (1 kiló) nyers zöldből "rágott állapotban" ténylegesen mennyi fehérje szívódik fel.
És nem csak a fehérje mennyisége számít, hanem azon belül az aminosavak egymáshoz viszonyított aránya. Vannak limitáló aminosavak, ami azt jelenti, hogy a többi is csak ennek az arányába tud felszívódni. (majdnem olyan mintha egy kapus miatt bukna az egész focicsapat)
Talán a legismertebb ilyen páros a lizin és a metionin. Iván is ezért írja, mindig a hüvelyes( lizin) és olajos mag (metionin) kettősét.
Ez nem azt jelenit, hogy minden étkezésnél komplettálni kell, de napi szinte nem árt ha megvan az arány.

Szóval nem lepődnék meg ha ez is közrejátszana a fogyásodban. A szervezet egyszerűen beáll arra súlyra amit a szegényes fehérje/kalória bevitelből fenn tud tartani. Nem csoda ha a kenyértől újra gyarapodásnak indultál. -kalóriára lehet, hogy nem sok viszont kis túlzással a mi világunkban akár "fehérjebombának" is nevezhetjük.
De az is lehet, hogy tévedek. -ez esetben bocsesz!

[smanag]

Búzafű levet iszom rendszeresen. Az a véleményem erről, hogy egy olyan lé, ami annyira intenzív önmagában hígítatlanul, hogy pl. a szájüregben nem is tudjuk benntartani hígítatlanul, mert marja a száj nyálkahártyáját, az igen erős hatóanyagokat hordoz. Ha mindezek mellé elolvassuk a búzafű könyvet objektíven (kicsit túl van tupírozva benne hatása), valamint megnézzük, hogy mennyien ismerik és isszák, a beteg társadalom is mennyire issza, mennyire ajánlják orvosok és természetgyógyászok, akkor azt figyelhetjük meg, hogy elég jelentős, és széles körű hatása van mára már a társadalomra jelenleg. Mindezeket figyelembe véve iszom én is ezt. Én nálam is jelentős a hatása, csak nekem már egy jól működő szervezetem van, és én nem nagyon érzem ezt meg, de ez nem azt jelenti, hogy rám nem hat, mert igen is nagyon pozitív, de ez egységesen mindenkire. Inkább az figyelhet meg látható javulást, aki beteg, vagy leromlott szervezetű, mert a koszos víz kezdetben látványosan tisztul, majd egyre kisebb mértékben lesz tiszta ugyanattól a tiszta víztől.
Véleményem szerint Ratti neked nem kell aggódnod, hogy rosszul csinálod, mert jól megtanultad a leckét. Az aggódást hagyd meg a mindenevőknek, akik az élet paradoxa folytán akkor sem jutnak elegendő használható nyers tápanyaghoz, ha nap, mint nap teleeszik magukat az ételeikkel, és emiatt egyidejűleg alultápláltak (hiányos nyers tápanyag bevitel), ugyanakkor túltápláltak (jelentős többlet makriotápanyag bevitel), és félretápláltak (testbe nem való anyagok, tápanyagnak hitt mérgek bevitele a hőkezelés szüleményeiként). Életben maradnak, mert sok nyerset is esznek, s ez megengedi nekik, hogy éljenek egy elfuserált testben.

Mag és mag közötti hatalmas eltérés.

Napraforgó mag.
Vannak olyan magok, hántolt, ami nem is napraforgó ízű, holott azt vesszük. Minap vetem egy nagy szemű, vállas, elég hegyes fajtát, kínai volt. Csodálkoztam, hogy kicsit édeskés íze volt, és nem igazán volt napraforgó íze.
Valamivel jobb változat, ha az íze napraforgós, de pl. döglődő mag, magyarán a csíráztatási próbán kínlódik, a fele nem csírázik, vagy csak megindul, s nem lesz belőle virulens kis zöld növény, hanem valami összepöndörödött, sárga kis döglött valami, és inkább megbüdösödik, mintsem tovább csírázzon. Nos, a kereskedelemben ilyeneket kapunk, még sajna a biok között is. Egyértelmű jel, a magot megsütötték vagy öreg, de teljesen mindegy, mert nekünk ez nem jó mag.
Aztán van a jó mag, mindegy hogy hántolt, vagy hántolatlan szotyi, amelyik szotyi illatos, gyorsan csírázik, még akkor is élni akar, amikor sanyargatjuk a csíráztatás folyamán. Ezek a jó magok.
És ezt végigtesztelhetjük a magokon. Sok esetben a kettes, alig élő maggal találkozunk vagy az egyáltalán nem csírázóval.
Teszteljük a magokat csíráztatással, vagy a csonthéjasokat vegyük héjasan, az biztos még jó.

A kitartó nyersező előbb utóbb rájön, hogy táplálkozását a sok magevés kisiklatja, és tisztítania kell a nyers gyümikkel, és zöldekkel. Mindig rohan vissza a kitartó nyersező a tiszta gyümitáplálkozásba egy-egy mag túlevés esetén, mert érzi testének szomját, és megnövekedett felesleges tápanyagtartalmát. Ilyenkor újra és újra megtanulja hol a helye, újra és újra rádöbben, hogy nincs más igazi útja csakis a gyümik és zsenge zöldek mennyiségi élvezete, és testét nem tompíthatja el mennyiségi magevéssel. Ha nem vagyunk éhesek, akkor várjuk meg, míg éhezünk a gyümikre.
Az a helyzet, hogy rendszeresen túleszi magát nemcsak a mindenevő, mert ott nincs fék, a vonat elszabadult, nem érzékelő, vak test lesz, de a kitartó nyersező is azt hiszi, hogy jaj, túl könyed vagyok, valamilyen maggal le kéne fárasztanom magam. De ez téves elképzelés, semmit sem tudunk a valódi természetben való eszközök, és minden nélküli létről sajna még mi sem. Annak érzékelését csak kint tudnánk a teljes nomád viszonyokban érzékelni, de persze erre nincs szükség. Mert amíg elmehetünk könnyen a boltba és máris ott a cucc az asztalunkon, addig törjük az agyunkat, és agyalunk, hogy hogyan tudnánk még „gazdagabbá „tenni azt, amink van.
Nem félreérteni, ez rám is áll, én sem vagyok kivétel. Sajna társadalomban gondolkodunk. Néha elgondolkodom azon, hogy semmi értelme a társadalmi létnek, és jobb lenne elvonulni a természetbe, mert valójában semmi pénzből is meg lehetne élni, csak ma már nincsenek erre területek, mert az ember kiirtotta maga körül a természetet, és a maga képére formált már minden egyes kis négyzetmétert a földön.

[balazs1]

Ratti!

Nem a savasság miatt, hanem a fehérjebontó enzimek miatt áztatnám a magot citromlében. Vagy akár ananászban is lehetne. Így mit gondolsz róla?

[RAtti]

Balázs, én nem vagyok egy nagy szakértő, de ha a magokban lévő fehérjebontó enzimekre gondolsz akkor logikusan gondolkodva én azt mondanám, hogy ezeknek nem kéne nagyon savas közeg. ( talán csak egy enyhe, mivel ha úgy nézzük az esővíz is savas, viszont ha már leesik a földre és találkozik az ottani anyagokkal akkor veszít a savasságából) a citromlé ilyen szempontból szerintem már nem természetes, túl savas. -de még az is lehet hogy jó neki.

Egyébkét tapasztalsz különbséget a sima víz és a citromlébe való áztatás közt?

[borcsok1]

Iván valahol megvan de nem tudom add meg az email címedet köszi.

[balazs1]

Még csak egyszer csináltam de aztán mire nekiálltam megenni megsavanyodott és kidobtam, mert ehetetlen volt. Csak az elmélet van meg, hogy a citromban lévő fehérjebontó enzimek majd lebontják nekem a magok fehérjéit és akkor több aminosav szívódik fel. Legalábbis ebben reménykedem. Egyébként ez csak amolyan saját ötlet, nem hallottam vagy láttam ilyet sehol.

[RAtti]

Kösz Iván!
Nem aggódom, csak eszembe jutott, hogy a "szuperkütyük" esetleges szükségességét így is tesztelhetnénk.
A napmaggal kapcsolatban én is pont ezt vetten észre.
Egyik szinte viháncol a csíráztatótálban, majd kiugrik, a másik meg szinte teljesen meg van dögölve, pedig elsőre nyers, natúr magnak tűnik.

[RAtti]

Áhhá, értem!!

Ja, hogy Te a citromban lévő enzimekre gondolsz. -azt hittem, hogy a magokban lévőknek akarsz besegíteni. Szerintem ők tudják a dolgukat.

Savanyú lett a citromlében? ezt nem is értem. -hogy-hogy?

[balazs1]

Biztosan az üvegtál volt a hibás, ezek szerint savanyú az üveg! Elég bénán jött ki, de azt akartam mondani, hogy megerjedt.

[RAtti]

Gábornak akartam még egy kis kiegészítést az aminosavakkal kapcsolatban, csak nagyon nagy vonalakban. (csak közben itt elértetlenkedtem a dolgot )

A zöldek (meg a hüvelyesek is) inkább lizinben erősebbek, az olajosak (és a gabonafélék) metioninban (de nekik a cisztin is besegít).
Szóval az az igazi ha így szépen párban vannak.
Ha pl nem eszünk magokat, vagy valami hasonlót, akkor nem csak a bennük lévő fehérjékről (metionin) mondunk le, hanem a többi kajában lévő aminosavak felhasználhatóságát is "veszélyeztetjük". -de ez fordítva is igaz, a magok is kevesebbet érnek zöldek nélkül.
(az állatiaknál ez ugye kevésbé játszik, mert ott jobb az arány)
Ahhoz lehetne hasonlítani mintha több bal lábas cipőt csinálnánk, amivel önmagában nem tudunk mit kezdeni. És ha sok ilyen "hulladék" aminosav van azt a szervezet nem tudja felhasználni, és kénytelen kiválasztani, aminek a máj nem igazán örül.

Viszont ha van mondjuk a kajánkban 10gramm felesleges lizinünk, és hozzáteszünk 10 gramm metionint, akkor nem csak 10 grammot nyerünk hanem 20-at. -dupla vagy semmi.
Ez persze most csak elmélet, de valahogy így működik. Ki tudja, talán nem véletlenül potyogtatta el nekünk a természet azt a pár szem magot. Persze lehet ez másfajta mag is, ilyen szempontból a kenyér is jó.