igen, igazad van, módosítok! vannak olyanok, akiknek nincs igényük rá, és vannak olyanok, akiknek van, de még valami akadálya van annak, hogy megtegyék, így talán másabb. elmondom az én példámat: tavaly ősszel elhatároztam, hogy eljárok hastáncolni. (baromi sokat dolgoztam, jó, ha hétre hazaértem, és még otthon is, hétvégén is néha, stb.) este háromnegyed hétkor kezdődik a hastánc, szuper, még talán oda is érek. amint eljött a nap, "véletlenül" ismét bent kellett maradnom tovább. ugyanis nem volt annyira fontos, hogy időt szakítsak rá. de azóta rájöttem, hogy nagyon igaz a mondás, hogy "mindig van másik választás"... szépen felálltam fél ötkor, amikor letellt a munkaidőm, és elmentem táncolni. azóta sok másra is járok, amire előtte úgymond nem volt időm... pedig az igényem megvolt rá, de nem volt olyan erős, hogy cselekedjek is érte. szerintem ezzel sokan vagyunk így, nem csak a hobbival, hanem más dolgokkal is.
úgy hívják: hárítás, vagy ha akarjátok, szebben is tudom mondani: halogatás. amikor csinálni kéne valamit, hirtelen ezer más dolgom akad, mindegy, micsoda, csak azt ne kelljen csinálni. most fáradt vagyok, most el kéne mosogatni, most fúj kint a szél, stb.
sok személyiségfejlesztő tréningen elhangzik, hogy "határozd el, hogy itt leszel, eljössz", stb. és így tényleg működik. ugyanaz, amiről már esett szó: mi teremtjük meg magunknak (és másoknak) a dolgokat, hogy alakuljanak, tudatunkkal befolyásoljuk. erről szól az agykontroll is...