giyandeva írta:Egyénileg tapasztalni más, párkapcsolatban is különböző. Ha isten magányra és egyéni tapasztalatokra teremtette volna az ember miért teremtett nőt és férfit? Talán, mert az egyesülés nem az "ágyban történik" sokkal inkább a szívben és lélekben, s ekkor válnak eggyé. Amikor a lelkitársadban nem a nőt/férfit látod, hanem az isteni lelket.
giyandeva írta:A kérdés szerintem nem az volt , hogy tud e az ember ellenlező nemű nélkül élni.
Aki tagadja, talán magának is hazdik, hogy ő egymaga jól elvan és nem vágyik társra, pár keserű tapasztalat árnyékában. Minőségi (pár)kapcsolatra gondolok itt...
Párkapcsolatban élni nem jelenti azt hogy feladod a lelki utat. Sőt! A párkapcsolatban a másik által ismeri meg csak meg igazán magát az ember.
Átélni a lelki, intellektuális harmóniűt, munkálkodást a közös célokért... Van benne sok szépség. Persze rózsa nincs tövis nélkül. Kell hozzá jó adag türelem, tapintat, odafigyelés, megbocsátás, odaadás, szeretet...
Egyénileg tapasztalni más, párkapcsolatban is különböző. Ha isten magányra és egyéni tapasztalatokra teremtette volna az ember miért teremtett nőt és férfit? Talán, mert az egyesülés nem az "ágyban történik" sokkal inkább a szívben és lélekben, s ekkor válnak eggyé. Amikor a lelkitársadban nem a nőt/férfit látod, hanem az isteni lelket.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég