Kedves Parika,
én vagyok az a szőrösszívű rabszolgatartó, aki a Zakuszka-tanyát (
www.zakuszkatanya.hu) működteti. Engedelmeddel reagálnék pár gondolatodra, ha már egyszer rám, illetve az állataimra vonatkoznak.
parika írta:itt olvasható az egyik lóról: "Vendégek alá érzékeny természete miatt nem nagyon szoktam odaadni, viszont nagyszerűen bevált afféle szolgálati bicikliként; autó híján vele járok boltba és postára egy tőlünk 5 km-nyire lévő kis faluba."
hm... szerinted elgondolkodott-e a nö már azon, hogy egyik ló se nyereggel a hátán születik? szoval ha nekem legközelebb tönkre megy a biciglim, azt hiszem én is nyitok egy menhelyet.
Bocsánat, de ezt a nyereggelahátánszületés-gondolatmenetet kapásból nem értem. A menhelynyitás egyébként nagyon dicséretes gondolat, csakis támogatni tudom, akár lovaknak, akár bicikliknek.
a lóvat egy rabszolgatartó a másiktól kimenekitette.
hm... de legalább itt ugye jól tartják a rabszolgát, tehát nem szabad semmit megkérdöjelezni.?
Ezt sem tudom, honnan vetted... A lehetőségeimhez képest igyekszem jól tartani az állatokat, de ki mondta, hogy nem szabad semmit sem megkérdőjelezni? Az építő kritikát, észrevételeket köszönettel fogadom, átgondolom, ha olyan, akkor megpróbálok változtatni. Kiváncsi lennék, mit szeretnél konkrétan megkérdőjelezni, a lehetőség adott, akár a honlap vendégkönyvében is.
a másik lóról aztán ezt irják: "A görbület miatt az orrjáratai megtörtek, így a csökkent oxigénbevitel miatt munkára nem alkalmas,"
szóval dolgozniuk kell a rabszolgáknak, hogy megérdemeljék, hogy megmenekitették öket...
Neeem, kedves Parika. A rabszolgák megmenekíttetnek, egészségi állapotuktól függetlenül, (esetleg a honlap olvasósarkában olvasd el Zakuszka történetét), és ha a későbbiekben a testi/idegi állapotuk lehetővé teszi, akkor alkalmanként bizony "dolgoznak", ki-ki lehetőségeihez mérten. Aki arra sem alkalmas, hogy egy 20 kilós kisgyerek 10 métert sétáljon rajta, az más munkát kap az ügyeletes főhajcsártól, azaz tőlem. Azt a szegény, jobb sorsra érdemes jószágot bizony megpucolják az idelátogató gyerekek, sőt van, hogy a füvet is le kell rágnia az udvaron, mert lusta vagyok a fűnyírót huzigálni, no meg nincs is, elvégre rabszolgákat tartok, vagy mi a szösz, nehogy má' én dolgozzak.
Pimpa esetében a "munkára nem alkalmas" azért lett kiemelve, merthogy a koponyatorzulása="használhatatlanság", nem tudták volna hátaslóként értékesíteni, tehát, ha piaci szempontokat vizsgálunk, ahogy az a lótenyésztésben lenni szokott, csakis kolbászba alkalmas. A tenyésztője megsajnálta, és ahelyett, hogy kaszált volna a kiscsikón pár tízezer forintot kolbásztöltelékként, ideadta nekem ajándékba, mert tudta, hogy nálam aztán élhet, amíg világ a világ, akkor is, ha nem tud dolgozni. Ha meg egyenes a feje és tud dolgozni, akkor nem kerül hozzám, ilyen egyszerű.
"Boci és Pálma képviselik a menhely munkásosztályát; az ő dolguk, hogy lovagláshoz juttassák a Zakuszka-tanyára érkező lóbarátokat. "
lovagláshoz juttatni a lóBARÁTOKAT...
valamit akkor nagyon félreértettem. mit jelent a menhely akkor mégegyszer?
én emberbarát vagyok. vajon mit szólna egy ember akinek az életét megmentem, ha egyszer csak ráülök és még vendégeknek is kiadom szolgálatait?
Huhh, hát ez hosszú lesz.
Ez egy olyan hely, ahol lovak vannak, és ezt a helyet az én munkám mellett az idejáró barátok segítsége, ideje, pénze és energiája tartja életben. Ezek az emberek alapvetően 3 okból járnak ide: szeretik a lovakat, szeretnének segíteni, és nem utolsósorban jól érzik itt magukat, elvégre visszajárnak, amikor tehetik. Ha önző dögként szemlélem a dolgokat (ami egy rabszolgatartótól simán kitelik), akkor elemi érdekem, hogy visszajárjanak; ráadásul finoman fogalmazva kedvelem ezeket az embereket, és szeretném lehetőségeimhez mérten viszonozni azt a rengeteg segítséget, amit kapok tőlük. Mivel itt lovak vannak, adja magát a megoldás, hogy ha van lovagolható ló, akkor talán taníthatnám lovagolni a barátaimat. Bár ha jobban belegondolok, tulajdonképpen építhetnék nekik plázát, páternoszterliftet vagy kisvasutat is, egyéb természetes ellenszolgáltatásokat már nem is említve... Érthetetlen módon mégis úgy döntöttem, hogy ha valaki idejön segíteni, és beilleszkedik a törzsgárdába, akkor bizony lovaglási lehetőséget kap, arra alkalmas lovon. Bár simán megtehetném, hogy csak zsebrevágom a sok segítséget és meg sem próbálom viszonozni, csak nem szeretem kihasználni a barátaimat, szorri. Pedig elhiheted, hogy fél óra futószárazás sokkal több munka nekem, mint a lónak, és kényelmesebb lenne sóhajtozni, hogy jajistenem, dolgoznék én többet a menhelyért, de nincs lovagolható lovam.
Tehát a menhely azt jelenti, hogy a vágóhíd, elaltatás, stb. elől idekerülő lovak biztonságban vannak, megkapnak mindent, ami a teljesértékű lóélethez szükséges (mozgás, ellátás, lóhaverok, stb.) Ha lovagolhatóak, és ezzel a menhely épüléséhez hozzájárulhatnak, akkor dolgoznak (jelenleg ez heti 3-4 alkalommal 20-30 perces futószáras munkát jelent, belegondolni is borzasztó), ha pedig nem lehet őket lovagolni, akkor egész nap tömik a fejüket, jól érzik magukat, és kész. Nem bérlovardát működtetek, egyrészt egyedül nem is bírnám (no meg nem is akarom), másrészt pedig itt nem a pénz diktál, hanem az állatok. Az más kérdés, hogy az eltartásukhoz pénz is kell, de ez nem azt jelenti, hogy bármelyik lónak fájdalmat kéne okoznom ahhoz, hogy kitermelje a tartási költségeit
Megjegyzem, a 6 menhelyes ló közül Nyüzügét lovagolom viszonylag rendszeresen,(heti 1-2 alkalom, ha mennem kell valahová), Zakuszkán ücsörögnek a 25 kg körüli gyerkőcök havi egyszer-kétszer negyed órát, a maradék 4 ló csak szeretgetésre van. Vadkapitalizmus, tényleg.
Várom válaszodat és kérdéseidet, üdvözlettel
Várkonyi Andi, gebbencsmenhelyi rabszolgatartó és okleveles lógyötrész,
www.zakuszkatanya.hu
u.i.: Ancsapancsa, köszönjük, hogy megemlítetted a lómenhelyet.