TAO A TÁNYÉRON - cikk a természetgyógyász magazinban a szójáról
"A „magok” mellett az élelmiszer-termelők egy legalább ennyire hatásos táplálékot kínálnak, a szójababot. E táplálékkal kapcsolatban is rengeteg kutatás és vita zajlik. Az alábbiakban összefoglaltuk, mit érdemes tudni róla.
A szója az ókori Kínában az „öt szent növény” egyike volt a rizs, a köles, az árpa és a búza mellett. A szója az egészség építőköveinek egész sorát tartalmazza. Ezt Nyugaton a 20. századi reformmozgalom fedezte fel. A vegetáriánusok gyakran konfrontálódtak a fehérjehiányos táplálkozás témájával. A szója, esszenciális aminosavaival, értékes alternatívának bizonyult.
A „szuperbabnak” a búzával és más gabonákkal együtt sok közös tulajdonsága van. Ilyen pl. hihetetlen sokoldalú felhasználhatósága az élelmiszeriparban. Ám az ipari feldolgozás következtében a szója is folyamatos denaturálásnak van kitéve. Ez az 1970-es évek elején a „vegetáriánus hús” feltalálásában kulminált. E termék a problémás Textured Vegetable Protein (TVP) alkalmazásán alapul, amely minden növényi húspótlék alapja.
Az ilyen, „texturált” szójaproteinnek mindössze egyetlen előnyös tulajdonsága van: a készételek gyártásában univerzálisan alkalmazható. A kritikusok azonban rámutatnak, hogy e termék előállítása során elvész a szójabab minden, egészségünkre gyakorolt pozitív hatása. Az előkezelt nyersanyagot ilyenkor erősen felhevítik, majd nagy nyomással, ún. extruderekkel apró lyukakon préselik keresztül, aminek hatására színes, húshoz hasonló halmazállapotot kap. Ezt követően az így „strukturált” masszából „virslit”, pelyheket, „fasírtot”, „hússzeleteket” készítenek.
A probléma csak az, hogy az említett gyártási folyamatok során toxikus anyagok keletkeznek (ún. Maillard-reakció). Extrudereket alkalmaznak a cornflakes, valamint más reggeli gabonakészítmények, sütemények, csipszek és egyéb termékek előállításához. A technológiai folyamatok során rákkeltő akrilamid keletkezhet.
Paradox, de jellemző, hogy a hagyományos szójatermékek a tudatos „lassítás” erdményei. Mindennek időre van szüksége, így a szójából fermentálással készített termékeknek is. Ezzel tisztában voltak a taoista szerzetesek is, évezredekkel ezelőtt. Minden, ami a szóját különösen értékessé teszi, ők fedezték fel: a tofut, a szójacsírát, a tamari szószt és a szójatejet..."
