A teljes esővíz felhasználási rendszert TELESŐ néven emlegetik Ma-gyarországon, bár még tudtommal nagyon kevesen használják. Belgi-umban és Franciaországban 40.000-re tehető azoknak a családoknak a száma, akik az esővizet már évek óta nemcsak a háztartásban, hanem ivásra is használják.
Itt csak kifejezetten a műszaki megoldásokkal foglalkozunk. A tudomá-nyos háttér ismertetése nélkül. A leírás alapján bárki megvalósíthatja a rendszert minden különösebb szakértelem nélkül.
1. Ereszeket helyezni minden olyan tetőre, tehát garázs, félszer, fás-kamra, szerszámos bódé, stb. tetejére is, amelyekről a csapadékot be lehet gyűjteni. A tető minden négyzet métere évente 500 – 700 liter, igen jó minőségű vizet fog szolgáltatni.
2. Tanácsos hajlékony drót rácsokkal védeni az ereszeket, hogy a fale-velek ne kerüljenek a víztárolóba. Az eresz lemenő csövére feltétlenül rácsot kell tenni, az esetleges madártetemek, ill. patkányok megállítá-sára. Minden esetben lombhullás után az ereszeket ki kell tisztítani.
3. Az ereszek által begyűjtött vizet először egy kb. 100 literes beton, vagy más vízhatlan anyagból készült ülepítő medencébe kell vezetni. Az ülepítő medencét úgy kell kialakítani, hogy annak viszonylag köny-nyű fedelét felemelve, azt könnyen ki lehessen néha takarítani, a ke-letkező iszapot eltávolítani. A fedél jól zárjon. Az algásodás elkerülé-sére az ülepítőben lévő vizet fény nem érheti. Ügyelni kell arra is, hogy az ülepítőbe egerek, patkányok, békák ne hatolhassanak be. Az ülepítő túlfolyója egy kb. 100 mm-es műanyag cső, ami az ülepítőn belül egy lefelé fordított könyökcsővel végződik. Ez akadályozza meg az úszó szennyezés víztárolóba kerülését.
4. Az ülepítő medence túlfolyója a derítő tartályba folyik. A derítő tartály vizét viszont a tárolóba önti. A derítő és a tároló összes térfogatát a gyűjtő tető vízszintes vetületéből kell kiszámítani. Minden négyzetmé-ter tetővetületre 140 liter, tároló térfogat szükséges. Tehát pl. egy 10x10 méteres ház tetejéről lefolyó víznek 14 köbméteres tároló (derí-tő + tároló) térfogat szükséges. Ha ennél kisebbet teszünk, esős idő-szakban vizet veszítünk, ami szárazság idején hiányozni fog. Jobb te-hát inkább túl nagyra tervezni a víztárolót, mint túl kicsire. A derítő a tároló térfogatának kb. az egy ötöde.
5. Ha nyaralónkat akarjuk esővízzel ellátni, figyelembe kell venni a ház időszakos használatát. Ott akkor a legnagyobb a vízfogyasztás, ami-kor nem esik az eső: nyáron. Dél-Franciaországban, ahol a csapa-dékviszonyok a magyarországiakhoz hasonlóak, a nyaralókhoz épített víztárolók térfogata 100 négyzetméteres tetőhöz meghaladja a 20, néha 30 köbmétert is. Így lehet csak a nyári vízellátást maradéktala-nul biztosítani.
6. A derítő és a tároló föld alatt van (nagyon fontos!) és betonból (tehát nem műanyagból vagy fémből) készül. A vizet benne fény nem érheti. A bejárati akna fedele könnyű alumínium- ill. acéllemez. A túl súlyos betonfedelet mellőzzük. A nyílás legyen elég nagy ahhoz, hogy kar-bantartásra létrával le lehessen menni és onnan esetleg egy testes személy is ki tudjon jönni egy telt vödörrel a kezében. Nagyobb víztá-rolók mennyezetére célszerű egy vízhatlan világítást elhelyezni. Ez megkönnyíti a karbantartást. A víztárolót, ha lehet, egy kéményen ke-resztül jó szellőztetni, bár ez nem feltétlenül szükséges.
7. Mind a derítő, mind a tároló padlózata egy-egy zsomp felé lejt. Ebbe a zsompba egy búvárszivattyút kell majd tenni a tisztítás- ill. karbantar-tásból eredő szennyes víz könnyű eltávolítására.
8. A derítő és a tároló belső falait nagyon sima, cementben gazdag va-kolattal kell ellátni. A cementhez egy kevés meszet is lehet keverni. A padlózatra, de csak a padlózatra, a karbantartás megkönnyítésére ol-csó csempét is tehetünk.
9. A tárolóból a vizet egy hidrofor szivattyú nyomja a házi vezetékrend-szerbe. A hidrofor fagymentes helységben van. A költséget a hidrofor megválasztásánál nem kell kímélni: jó minőség szükséges a zavarta-lan üzemeltetésre. Részesítsük előnyben azokat a szivattyúkat, ame-lyeknek nyomótartályuk is van, a nyomás és a vízhozam kiegyenlíté-sére. Ha lehet, a hidrofor szívócsövének a végére egy úszóval ellá-tott szívószelepet teszünk. Így mindig kb. 20 cm-re a víz felszíne alatt vesszük a vizet. Ott a legtisztább a víz.
10. A hidrofor nyomócsövére két lezáró csap közé egy nagy hozamú (kb. 50 cm-es) 10 mikronos likacsú szűrőt helyezünk. Szennyezett le-vegőjű vidékeken tanácsos még egy 25 mikronos előszűrőt a 10 mikronos elé helyezni. Az innen kijövő szűrt víz minden használatra jó, csak közvetlen ivásra nem, bár figyelmetlenségből elfogyasztott kis mennyiség semmi betegséget nem okozhat, még gyermekeknél sem. Csupán nem tanácsos ezt a vizet rendszeresen ivásra használni; fogmosásra igen.
11. A hidroforral ellátott belső házi csőrendszert a városi vízhez képest túl kell méretezni. A fél colos csövek helyet egy colos csöveket kell beszerelni. Ezzel a több csap nyitásakor keletkező nyomáscsökke-nést megelőzhetjük.
12. Ha a tető vízszintes vetülete nem haladja meg személyenként a 30- vagy 40 négyzetmétert, a begyűjtött esővíz nem fedezi mindig a szükségleteket. Jobb tehát nem felmondani a városi vízellátóval kötött szerződést és megőrizni a vízórát. Ebben az esetben legjobb megol-dás a vécét, a kerti öntözőcsapokat és a garázs csapját állandó jel-leggel a városi vízhálózatra bekötni. A lágy és jó minőségű esővizet elsősorban ivásra, főzésre, tisztálkodásra, mosogatásra és mosásra használjuk. A nagyobb értékű esővízzel takarékoskodni kell.
13. A konyhában lesz az egyetlen csap, amelyik szigorúan véve ivó-vizet szolgáltat. Viszont ebből a csapból folyó vizet csak közvetlen ivásra, italok, kávé, tea stb., esetleg levesek készítésére használjuk. Egy külön, rendszerint egy konyhai szekrényben elhelyezett szűrő-rendszer szolgáltatja az ivóvizet az erre kijelölt konyhai csapon ke-resztül.
14. Az ivóvizet szolgáltató szűrőrendszer három elemet tartalmaz. Egy 5 mikronos előszűrőt, majd egy mikronos (legjobb a kerámia) szűrőt és egy aktív szénszűrőt. Az első elem a baktérium micéliumokat, a második a maradék baktériumokat szűri ki. Az aktív szén szerves szennyezést köti le, valamint a szagokat és a kellemetlen ízt.
Országh József