Vegetarianizmus vallási szempontból I-rész

Vallás vegetáriánus szemszögből, filozófiai kérdések, híres bölcsességek

Vegetarianizmus vallási szempontból I-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2012. feb. 4., szomb. 19:08

Dátum: 2009. január 07. szerda, 06:00 Küldte: boldogsag

Buddhizmus.

Kép

Miért hirdetik a buddhisták a vegetarianizmust?
A fő ok az, hogy minden élőlénnyel szemben kegyesek,
nem tudják elviselni, hogy megegyék a húsukat.
A karma törvénye kimondja,
végső soron el kell szenvednünk a
gonosz cselekedeteink következményeit.
Egy buddhista szútrában olvassuk:
A Bódhiszattva az eredeti cselekvéstől fél;
a sok millió élőlény a következményektől.
Ez azt jelenti, a Bódhiszattva tudja,
milyen komoly következményekkel járnak a cselekedetek.


A buddhizmusban a könyörület fontos módja annak,
hogy megtanuljunk, hogyan váljuk jobbá.
Könyörület nélkül ellentmondás buddhistának lenni.
A kegyes és könyörületes szív az élet minden területén megmutatkozik; de a legegyszerűbb
és a legegyenesebb út
a vegetáriánus étkezés.
Gondoljunk csak arra, milyen nagy fájdalommal jár,
ha véletlenül egy szögbe lépünk;
akkor hogyan lehetne szívünk ahhoz,
hogy megegyük az állatok húsát,
akik elszenvedték a leölés, lenyúzás,
darabolás és főzés kínjait?
A könyörület fejeződik ki abban,
ha nem tudjuk a szegény állatok húsát megenni.
Jóságból nem ölünk, és a könyörület döntése,
ha nem esszük meg a húst.



"Eljön az idő, amikor az emberek az állat húsától éppúgy irtózni fognak, mint most az emberhústól."




Szilágyi Márta - Rohini d.d. tanulmánya
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Re: Vegetarianizmus vallási szempontból II-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2012. feb. 4., szomb. 19:13

Dátum: 2009. január 09. péntek, 06:00 Küldte: boldogsag


Kereszténység.


"Ne ölj, mert életet mindennek Isten adott, és amit Isten adott, azt ember ne vegye el. Bizony mondom néktek, egyetlen anyától származik minden, ami él a földön. Ezért aki öl, a testvérét öli meg. Elfordul tőle az anyja, elveszi tőle az életet adó mellét. Angyalai el fogják kerülni, testében a Sátán lakik, a testében levő leölt állatok a saját sírjává lesznek. Mert én mondom néktek, aki öl, magát öli meg, és aki a leölt állatok húsát eszi, a halál testét eszi. Mert a testében minden csepp vérük méreggé válik; leheletében az ő leheletük bűzlik; húsában az ő húsuk fekélyes; csontjaiban az ő csontjuk porlad; beleiben az ő belei pusztulnak el; szemeiben az ő szemeik válnak pikkelyekké, füleiben az ő füleikből lesz a viaszos kifolyás. És a haláluk az ő halála lesz."


Jézus Krisztus, A Béke esszénus evangéliuma, 1. kötet.


Sokan tudják, hogy Jézus, a testvére és a 12 apostol mind vegetáriánusok voltak, úgyszintén Jézus korai követői (az ebioniták). Jézus csak egyszer cselekedett agresszíven, a templomban, ahol állatáldozatokat végeztek. Mindenkit kikergetett a templomból, és feldöntötte a galambárusok asztalait. Ezt mondja: Ki innen! Az én házamat az ima házának nevezik, de ti rablóbarlanggá tettétek. Ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen!


A Biblia nemcsak azt mondja, ne ölj embereket. Általánosságban beszél, azt mondja, ne ölj. Amikor nincs más étel, valaki megeheti az állat húsát, hogy éhen ne haljon. Ez más dolog. De nagy bűn, ha rendszeresen fenntartjuk a vágóhidakat csak azért, hogy elégedetté tegyük az emberi nyelvet.


A keresztények állati hústól való tartózkodását hagyományosan az ezoterikus szektákkal kapcsolják össze, amelyek a test fegyelmezése útján törekedtek a lelki fejlődésre. A világ minden nagy vallásában megtaláljuk ezt a lelki igazságot: Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd másoknak. A kereszténység szívében ez az igazságot a szeretet, könyörület, részvét, szánalom és béke tulajdonságaiban találjuk.


A Genezis (3.6-8) azt tanítja, hogy az első bűnt Ádám és Éva követték el, megettek valamit, amit nem engedtek meg nekik, egy almát a tiltott fáról. Csak akkor szégyellték a meztelenségüket, amikor elkövették ezt a bűnt. Ez a példa bizonyítja, hogy kölcsönös kapcsolat van aközt, amit eszünk, és ahogyan gondolkodunk, az ételünk hatással van a tudatunkra.


Ha valaki tökéletesen szereti Istent, hogyan lenne lehetséges, hogy ismételten részt vesz erőszakos cselekményben, fájdalmat vagy szenvedést okoz Isten bármely (emberi vagy nem emberi) teremtményének? Egyre több keresztény nem tud megbékülni a húsipar intézményesített erőszakjával, azzal, hogy nem tiszteli az életet. Távol attól, hogy valláspótlék vagy modern kori eretnekség lenne, a vegetarianizmust egyre inkább hirdetik a Biblia alapján. Sokak számára ez nemcsak a világi magatartás elítélése, hanem fizikai hittétel.

Szilágyi Márta - Rohini d.d. tanulmánya
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Vegetarianizmus vallási szempontból III-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2012. feb. 13., hétf. 16:37

Dátum: 2009. január 11. vasárnap, 06:00 Küldte: boldogsag


Judaizmus

R.H. Schwartz, Ph.D. az egyik vezéralakja a mozgalomnak, hogy a zsidók váljanak vegetáriánusokká, kövessék a Tórát úgy, hogy együtt éreznek az állatokkal, egészségesen élnek, törődnek a környezettel, és táplálják az éhezőket. Az egyik, a Zsidó Tanulók Világszövetségéről írott cikkében elmagyarázza, miért legyenek vegetáriánusok a zsidók:

A judaizmus megkívánja, hogy az emberek vigyázzanak az egészségükre és az életükre, az állatközpontú étrend kapcsolatban van a szívbajjal, gutaütéssel, a rák többféle formájával, és egyéb betegségekkel. Ezért növekedtek meg ugrásszerűen az orvosi kiadások Amerikában, ezért változott meg jelentősen az egészségügyi rendszer, és most a biztosítóknak döntő szavuk van az orvosi döntésekben.

A judaizmus megkívánja az együttérzést az állatokkal, de ma a legtöbb háziállatot megevésre szánják, kegyetlen körülmények között tartják kis, szűkös helyeken, ahol még az ösztönös szükségleteiket sem elégíthetik ki. A judaizmus hangsúlyozza, hogy meg kell osztanunk a kenyerünket az éhes emberekkel, de az Amerikában termelt gabona több, mint 70 %-át levágásra szánt állatokkal etetik fel közben világszerte minden évben 15-20 millió ember hal meg éhen, vagy az éhínség következményeként.

Jézus korában a bűnök állatáldozatok helyett keresztelés általi prédikálása ezt a vallást egyértelműen a judaizmus vegetáriánus szektái között helyezte el, amelyek megkísérelték Ézsaiás 11 új korszakának megvalósítását. Ézsaiás persze azt mondja, hogy Isten akarata az együttérzés, az új korban még az oroszlán is a bárány mellett fekszik, és egyáltalán nem lesz vérontás. A Talmud bölcsei is sokat foglalkoztak a környezetvédelemmel, és a szennyezés megelőzésével.

Ezt mondják: Tilos olyan városban élni, amelyben nincs kert vagy zöld felület. - A rabbik kifejezésre juttatják, hogy szentnek érzik a környezetet: Izrael légköre (levegője) az embert bölccsé teszi.

A judaizmus egyértelműen megköveteli az együttérzést az állatokkal. A Biblia kifejezetten ezt mondja: Az erényes ember törődik az állata életével. Az Exodusban Isten ezt mondja: Ha látod, hogy annak a szamara, aki gyűlöl téged, roskadozik a terhe alatt, ne menj el mellette; szabadítsd meg a terhétől azzal az emberrel együtt. A zsidó törvényben ez áll: A Tóra törvénye szerint tilos fájdalmat okozni bármely élőlénynek. Éppen ellenkezőleg, az a kötelességünk, hogy minden teremtmény fájdalmát enyhítsük, akkor is, ha gazdátlan, vagy egy nem-zsidó tulajdona.

A Talmud szerint egy állat fájdalomtól vagy veszélytől való megmentése fontosabb, mint a Sabbathra vonatkozó rabbinikus rendelkezések. Továbbá ezt mondja a Talmud: Az ember ne egyen és ne igyon, hanem előbb gondoskodjon az állatairól. A Shulcan Aruch azt mondja, annyira fontos, hogy az állataink ne éhezzenek, miközben mi eszünk, hogy az ember jogosan megszakíthatja egy rabbinikus parancs teljesítését azért, hogy az állatait megetesse."



Szilágyi Márta - Rohini d.d. tanulmánya
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Vegetarianizmus vallási szempontból IV- rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2012. feb. 15., szer. 10:53

Dátum: 2009. január 14. szerda, 06:00 Küldte: boldogsag


Dzsainizmus


A dzsainizmus egyike India régi vallásainak. Tanításai alapelve az abszolút erőszakmentesség, gondolatban és tettben. Az igazmondás, nem-lopás, mindenki számára egyenlő jogok kaszttól, fajtól, nemtől, életkortól és vallástól függetlenül, részvét és szeretet minden élőlény iránt, vegetarianizmus, stb. csak az erőszakmentesség elvének különböző megnyilvánulásai. A dzsainák a 24 tirthankára, mester-prédikátor hagyományát követik, akik megvilágították az üdvözülés útját. Az utolsó tirthankára Mahávira, aki Kr.e. 599-527 között élt és tanított.

A dzsainák hiszik, hogy nemcsak az emberek és állatok, de a föld, víz, levegő, tűz és a növények is érző, élő lények. A dzsainák számára szennyezni, zavarni, sérteni és pusztítani erőszakot jelent, ami bűnös tett. Szerintük a vadászat egyike a hét komoly sértésnek vagy főbűnnek. Tilos minden dzsaina számára, akár szerzetes, akár laikus. A vadászat, a vadállatok megevésének tilalma alapvető feltétel ahhoz, hogy valaki dzsaina legyen.

A dzsainák több ezer éve vegetáriánusok. Mind a 24 tanítójuk a harcos kasztban született. Mind húsevők voltak, hivatásos katonák. Mi történt ezekkel az emberekkel? A meditáció megváltoztatta az egész szemléletüket. Eljött egy új jelenség, kialakult bennük az élet szeretete. Eggyé váltak az egésszel. A vegetarianizmus a nagy forradalomnak csak egy kis része.



Szilágyi Márta - Rohini d.d. tanulmánya
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Vegetarianizmus vallási szempontból V- rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2012. feb. 17., pén. 10:53

Dátum: 2009. január 17. szombat, 06:00 Küldte: boldogsag


Iszlám



"Nincs állat, amely a földön, nincs olyan lény, amely szárnyakon repül, és ne alkotná a közösségek részét, mint ti. Semmit sem hagytunk el a Könyvből, és végül ők is mind az Uruknál gyülekeznek."

(Korán 8:38)

"Magához kegyes, aki kegyes Isten teremtményeihez."

(Mohamed próféta, elmondta Abdallah bin Amru)

Allah mindenütt van, a szelleme bennünk lakozik, és ahogyan nem akarnék halott állatokat az otthonomban, Allah sem akar halott állatokat a templomában (a testben), ahol a szelleme lakozik.

A vegetarianizmus lehetősége mindig megvolt az Iszlámban, akár megvalósult egy adott időpontban vagy helyen, akár nem. A nagy szúfi hölgy, a bászráhi Rabia al-Adavijah egy korai muszlim vegetáriánus volt. Az újabb idők híres vegetáriánus muszlimja Bava Muhajiddin szúfi sejk. Manapság egyre több muszlim van a különböző országokban, akik úgy döntenek, hogy vegetáriánusok lesznek.

"Egy muszlim lehet vegetáriánus. De a húsevést nem szabad tiltottnak tekintenie."

Sokan hiszik, hogy a lelki eredményekre törekvőnek minden állati terméktől tartózkodnia kell, ebben benne van az is, hogy nem ölhet és nem ehet állatokat. Minden élet szent, minden élet Allahtól jön, és nekünk nincs jogunk elpusztítani. Az állatok megölése élet elpusztítása, az univerzum legfelsőbb parancsának megszegése.

Vegetáriánus nem kaphat vastagbél rákot, mert a zöldségek, gyümölcsök és magvak keresztülhaladnak a vastagbélen. Többször jelentették, hogy beteg halakat fogtak, a rákos csomókat kivágták, a többit a piacra küldték. Ez is egy ok, amiért a muszlim vegetáriánus nemcsak attól tartózkodik, ami tiltott, hanem attól is, amit a törvény megenged.

Egyszer Mohamed prófétát megkérdezték a társai, kap-e jutalmat a túlvilágon az, aki jó az állatokhoz. Igen, felelte, ez érdem, és mindenki jutalmat kap, aki kegyes az élőlényekhez. (Bukhari)



Szilágyi Márta - Rohini d.d. tanulmánya
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Vegetarianizmus vallási szempontból VI- rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2012. feb. 18., szomb. 19:30

Dátum: 2009. január 20. kedd, 06:00 Küldte: boldogsag


Vaisnavizmus - bhakti jóga


Minden vaisnava vegetáriánus, a vallás fontos része, hogy együtt kell érezni az állatokkal, és nem szabad megenni más élőlények húsát. Az étel lehet tejtermék, zöldség, gyümölcs, diófélék, magvak, és felajánlják Krisnának. Húst, halat és tojást nem lehet felajánlani, néhány növény is tilos - a hagymafélék és a fokhagyma. Ha egyszer az ételt felajánlották Krisnának, akkor praszádam a neve, vagyis lelki étel.

A legrégebbi, ismert írás az Ájurvéda, amely a biológiáról, higiéniáról, orvoslásról és táplálkozásról információt tartalmaz. A Védák az emberi testet isteni ajándéknak tekintik, a bebörtönzött lélek esélyének arra, hogy kimeneküljön a születés és halál körforgásából. Az Úr Krisna is említi az egészséges életmód fontosságát a Bhagavad-gítában (6.16-17).

Háromféle étel van, a jóság, szenvedély illetve a tudatlanság kötőerejében. A legegészségesebbek a jóság ételei: a tejtermékek, magvak, gyümölcsök és zöldségek meghosszabbítják az élettartamot, megtisztítják a létezést, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak.

A szenvedély kötőerejében levő ételek zavarják az elmét, azt lehet mondani, túl keserűek, savanyúak, sósak, csípősek, szárazak és forrók.

A tudatlanság kötőerejében levő ételek a hús, hal és baromfi rothadtak, bomlásnak indultak és nem tiszták.

Ezek az ételek csak fájdalmat, betegséget és rossz karmát okoznak. Más szavakkal, az Ájurvéda szerint az, amit eszünk, befolyásolja az életünk minőségét.

A szent étel hatalma:
http://govindaszvami.vrinda.hu/honlap/i ... Itemid=110


Szilágyi Márta - Rohini d.d. tanulmánya
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Vissza: Vallás, spiritualitás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég

cron