Hol és hogy kezdjem el – gyakorlati tippek kezdő vegetáriánusoknak
Amikor én még kezdő (vegetáriánus) voltam... (Norci)
Igen, mindenki kezdte valahol. Sajnos, vagy nem, mi (még) nem az a korosztály vagyunk, aki beleszülethetett egy vegetáriánus családba, mindannyian húsevők voltunk egykor. Viszont tudatosan választhattuk a vegetáriánus életformát, és azt hiszem, ez talán mindennél fontosabb! Döntésünk megalapozott volt, és remélhetőleg egy életre szól majd. Hogy ez így lehessen, pár dolgot jó tudnunk az áttérésről...
Adott a kiinduló helyzet: valamilyen okból kifolyólag – melyeket már sok topicban tárgyaltunk állatvédelemtől a spirituális okokig – úgy döntünk, hogy ezentúl kihagyjuk étrendünkből a húst, vagy akár a tojást, tejtermékeket is. Nade hogy kezdjünk hozzá? Helyes az, ha egyszerűen csak „üresen hagyjuk a hús helyét a tányérunkon”? Megesszük a köreteket, és már meg is oldódott a probléma. Vagy mégsem?
Az egyoldalú táplálkozás viszont – akár hússal, akár hús nélkül – komoly veszélyeket rejt magában. Szervezetünknek sokféle ásványi anyagra, vitaminra, nyomelemre van szüksége, amit a fehér rizsből, tésztákból és burgonyából, mint átlagos köretekből nem tudunk beszerezni. Ezért nagyon fontos, hogy látókörünket szélesítsük, megismerjük az alapanyagokat, helyettesítő termékeket, alternatívákat, még mielőtt végleg elhagynánk az állati eredetű ételeket. A tájékozódás egyik fontos színtere lehet a szakkönyvek, szakirodalom tanulmányozása, valamint a bioboltok, mint lelőhelyek áruival való ismerkedés.
Nyugodtan menj be a boltokba, nézz körbe! Olyan alapanyagokkal fogsz találkozni, melyekről nagy eséllyel életedben nem hallottál még, de nem kell megijedned tőlük! Mindig találsz felhasználási javaslatot a dobozon, címkén, vagy kérdezd az eladókat az elkészítés mikéntjéről. A bioboltok eladói általában járatosak a termékekben, sokszor maguk is gyakorló vegetáriánusok!
Ha az alapinformációkat már beszerezted, ideje megszakítani a kapcsolatot a hússal. Van, aki nem túl gyakran evett húst váltása előtt sem, van, aki naponta többször is, ezért nincs általános javaslat, minden eset egyedi. Ki-ki maga tudja eldönteni, hogy a hirtelen váltás, vagy a fokozatos elhagyás válik be neki módszerként, mint ahogy azt is, hogy a fokozatosságnál milyen lépésekben, tempóban tudja végleg kiiktatni étrendjéből a húst, vagy az összes állati eredetű ételt. A cél azonban mindkét módszernél ugyanaz: nem a hús iránti vágy elfojtására, hanem döntésünk okának tudatosítására kell törekednünk. Csak akkor tudunk tartós változást elérni, ha megértettük, hogy miért döntöttünk úgy, ahogy.
Döntsd el te, mi a célod a vegetáriánus életmóddal, milyen termékeket szeretnél elhagyni, mit szeretnél pontosan elérni! Határozz meg magadnak lépéseket, határidőket és tartsd is magad hozzájuk! Emlékezz: ez nem kényszer, szabad akaratodból döntesz úgy, hogy nem eszel ezentúl bizonyos dolgokat, ez a módszer pedig eszköz, segítség, hogy megvalósítsd. Például mondhatod azt, mikor már a húst elhagytad, hogy 3 hónapra kipróbálod, milyen a teljesen vegán életmód, milyen hatása van a testedre, jó-e ez neked.
További segítséget jelent, ha a fent említett szakkönyvekben, szakirodalomban más olyan okot is találsz a vegetáriánus táplálkozás mellett, amellyel azonosulni tudsz - döntésed immáron több lábon áll: például „nem csak” állatszeretetből nem eszel húst, hanem tanulmányokból azt is megtudtad, hogy milyen jótékony egészségügyi hatásai vannak a hús és/vagy tejtermékek elhagyásának, vagy akár azonosulhatsz a vegetáriánus életmód lelki-szellemi háttével is.
Egy hosszabb, több hetes, akár több hónapos előkészület, tájékozódás után akár a hirtelen váltás sem okoz zavart. Ha már ismered a bioboltok kínálatát, saját lehetőségeidet, rendelkezésedre állnak szakácskönyvek, ismered a nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok növényi forrásait, nyugodtan hozzáláthatsz az életmódváltáshoz. Ezek hiányában azonban kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor ismerőseid, barátaid, családod, orvosod, stb. érveikkel megingatják elveidet, nézeteidet. Ha viszont tisztában vagy az összefüggésekkel, nem tudnak befolyásolni a „vegetáriánus betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel, hiánybetegségekkel”, stb. Jó ezekből előre felkészülni, már csak azért is, mert nagy valószínűséggel szembesíteni fognak vele téged is az „egészségedért aggódó családtagok és ismerősök”. Ha viszont látják, hogy felkészült vagy a témában, nagyobb eséllyel hagynak fel a vitával, mintha azt látják, hogy határozatlan, tájékozatlan és következetlen vagy.
Apropó, következetesség! A fokozatos átállás ideje alatt is határozd el, honnantól kezdve mit, miért nem eszel, vagy miért és milyen lépcsőkben csökkented a mennyiségét. Ezeket az „önkorlátozásokat” aztán jó, ha be is tudod tartani, különben a környezeted is megzavarodik, mikor mit eszel vagy nem eszel, és egyre többször fognak kompromisszumokba belekényszeríteni, végül végleg alááshatják életmódváltozásra irányuló törekvéseidet. Például elhatározhatod, hogy kezdetben csökkented a húsfogyasztást heti 2 alkalomra, ekkor ne iktass be harmadiknak egy családi vacsorát pörkölttel és madártejjel, hanem tartsd magadat az elhatározásodhoz. Vagy dönthetsz úgy is, hogy először a húst hagyod el teljesen, fél év múlva a tojást, megint fél év múlva a tejtermékeket, stb. Mindenki a saját tempójában és módszere szerint tud legjobban haladni!
Ezzel egy időben ne csak az állati eredetű alapanyagok kerülésére, hanem a növényiek növelésére is fordits figyelmet! Egyél naponta többször zöldséget, gyümölcsöt, gabonákat, olajos magvakat! Ideális, ha délig csak gyümölcsöt eszel, mert ez segíti a szervezetben ilyenkor zajló emésztési, kiválasztási folyamatokat! A gyümölcsök – a tévhittel ellentétben – önmagukban fogyasztva lugosítanak. A szervezet számára a lugos közeg az ideális, a baktériumoknak, vírusoknak viszont a savas. Érdemes a sav-bázis egyensúlyról is tájékozódnod, mely arról szól, milyen ételpárosítással tudod szervezetedet a lugos irányba segíteni, ezzel immunrendszered megerősödik, ellenállóbbá válsz a fertőzések, gyulladások és az ezekből következő betegségek ellen. Csak egy példát mondok a savasitó ételekről: sokan nem tudják, hogy a többféle gyümölcs együttes fogyasztása – multivitamin italok, gyümölcssaláta, stb. – erősen savasitó hatású, mert a gyümölcsök összeerjednek, alkohol képződik, az pedig savasít... A friss gyümölcsök magukban, vagy a friss zöldségek keverve viszont ideális lugosítók, főképp a cékla, a zeller, répa, illetve ezekből készült frissen facsart levek.
Hamár a leveknél vagyunk, fontos tudni, hogy a hús és az állati eredetű ételek fogyasztása miatt szervezetünkben felgyülemlett méreg kiürülését nagyban elősegítik a böjtök, tisztítókúrák. A méregtelenítést segíthetjük még mozgással, szaunával, vérkeringést segítő váltófürdőkkel, beöntéssel, homeopátiás szerekkel, stb.
A kellő folyadékbevitelre mindenképpen fordítsunk gondot! A vízhiányos állapot többek között emésztési zavarokhoz vezet. Napi 2-2,5 liter tiszta folyadékra van szükségünk, amelybe nem számít bele sem a kávé, sem a fekete tea, vagy az alkohol-tartalmú italok. A folyadékot nem csak tiszta forrásvizből, pí-vízből, ásványvízből veheted magadhoz, hanem magas folyadéktartalmuk miatt fontos folyadékforrások a zöldségek és a gyümölcsök is. Gondolj csak a dinnyére, melynek 90% körüli a víztartalma.
Figyeld tested jelzéseit! Az optimális folyadékbevitellel kapcsolatban is jelez testünk. Legjobb, ha nem várod meg a szájszárazságot, szomjúságot, vízhiányos bőrt, székrekedést, stb, hanem megelőzésképpen beviszed a megfelelő mennyiségű folyadékot a nap folyamán. Testünk bölcs, megmondja, mire van szükségünk. Ha nem kívánsz valamit, ne edd meg, ellenben ha valamilyen zöldséget, gyümölcsöt megkívánsz, gondolkodj el rajta, miért kívánod. Pl. vashiány esetén ösztönösen kívánja az ember a spenótot, mákot, zöld levelűeket. Ekkor fordulj a vitaminok és nyomelemek növényi forrásai című táblázathoz, hogy megtudd, mire van valójában szüksége a szervezetednek. Az életmódváltás fokozatainál is megnézhetjük, hogy reagál a testünk adott dolog elhagyására, vagy ha mégis meginognánk, és eszünk egy kis sajtot, mi történik... Nyugodtan „kísérletezzünk a testünkkel”: ha valamilyen étel gyanús, hogy puffadást, emésztési zavarokat okoz, hagyjuk el egy időre, nézzük meg, hogy reagál a szervezetünk!
Ugyanez a helyzet a rejtett adalékanyagokkal is! Ha teljesen vegán életmódot választasz, akkor érdemes odafigyelned az állati eredetű dolgok rejtett megjelenésére is, pl. tojáspor, tejpor, laktóz, állati eredetű E-számok, stb. Vannak tesztek, biorezonanciás és egyéb vizsgálatok, melyek segítenek beazonositani az allergén tényezőket, így azokra külön is oda tudsz figyelni.
Saját sztorim, további tippek
Fokozatosan kaptam meg a hús- és tejtermékfogyasztással kapcsolatos információkat, majd magam is kerestem, elébe mentem.
Közel fél év telt el addig, mig „összeállt a kép” a fejemben, és úgy döntöttem, hogy nem fogok többé állati eredetű dolgokat enni. A húsról és a tojásról azonnal le tudtam mondani, 2 hónap vegánság után viszont a tejtermékekkel kapcsolatban megalkudtam: ettem tejföllel készült burgonyasalátát, némi sajtot, stb. Másnapra megvolt az eredménye: lepedékes nyelv, köhögés, pattanások, stb. Elméletben tudtam, hogy a tejtermékeknek rossz hatása van a szervezetünkre, mégis valahogy saját tapasztalás kellett ahhoz, hogy megtegyem a következő lépést. Sokaknál viszont nem ilyen egyértelmű a válasz - a tejtermékek negativ hatása rejtve marad, mert nem látjuk át az összefüggéseket. Például a gombásodásban, allergiákban nagy szerepük van, ezért is fontos a tájékozódás.
Miután tapasztaltam, hogy nem tesz jót szervezetemnek a tejtermék, átvettem még egyszer azokat a forrásokat, ahol az általuk okozott betegségeket, lelki-szellemi hatásokat taglalták, ez segitett aztán a tudatositásban. Úgy döntöttem, hogy 3 hónapra kipróbálom a vegán étrendet, és ha beválik, akkor „úgymaradok”. Ezt a „kisérletet” családom, környezetem is könnyebben vette.
Eközben látogattam a bioboltokat, kérdezgettem vegetáriánus ismerősöket a főzés kérdéskörében. Még úgy is enyhe megtorpanást okozott a vegetáriánus főzés, hogy korábban jó szakács hirében álltam: a számomra új alapanyagok, fűszerek megismerése, kombinálhatósága, stb. több időt vesz igénybe. Ezért ajánlom a kezdetekben a receptfüzetek, szakácskönyvek használatát, majd később a kreativabbak hozzáláthatnak a kisérletezéshez, kitalálhatnak új ételeket. Ha már ismerjük a helyettesitési lehetőségeket, „normál recepteket” is át tudunk alakitani táplálkozásunknak megfelelően. Az egyik környékbeli bioboltban, ahol a pi-vizet veszem, sokat beszélgettem az eladó hölggyel, kaptam tőle tippeket. Akár húsevő ismerőseinket is kérdezhetjük főzési szokásaikról, főleg, ha vidéki, netalán erdélyi ismerősünk van! Ők el tudják mondani, hogy a nálunk is ismert ételeket hogy készitik el, ezen túl pedig saját receptjeiket is elmondhatják. Igy ismerkedtem meg például a padlizsánkrémmel J
További segitség önmagunknak, ha az igy felfedezett, kikisérletezett és „alap” ételeinkből összeállitunk egy listát, ami bármikor elővehető ötletmeritésként. Amikor a délutáni bevásárlás előtt át akarjuk gondolni, mit is kellene venni, jól jön egy étellista, amiről eszünkbe jut, mennyi mindent tudunk már főzni! Ha jól átgondoljuk az ételeket, rájövünk, hogy sokkal változatosabban tudunk étkezni, mint húsevő korunkban. Ugyanezt a műveletet egyszer elvégeztem a kandidakúra iránymutatásai alapján, és – az igen szigorú iránymutatások ellenére - körülbelül 40 ételt tudtam felsorakoztatni. Igy azért jóval könnyebb nekilátni egy látszólag kemény diétának is! Nekem akkor is jól jött a lista, amikor este fáradtan kell főznöm és ötlethiányban szenvedek. Van pár jolly joker ételem, amiket könnyű és gyors elkésziteni, átlag háztartásban van mindig hozzávaló, pl. paprikás krumpli, lecsó, stb. Hétvégén aztán jöhet az időigényesebb művelet, a kisérletezés, extra alapanyagok használata.
Természetesen engem is utolértek az aggódó rokonok, már szinte megváltották a sirhelyemet, mondván, hogy igy – állati eredetű dolgoktól mentesen - nem lehet élni. Jöhetett az érvelés, mondanivalóm alátámasztása kissé tudományosan hangzó fogalmakkal, amiket – közgazdász lévén – én is előadásokból, könyvekből, cikkekből szedtem össze.
A másokkal való beszélgetés, érvelés azért is fontos, mert a saját kérdéseikkel rávilágitanak elméletünk sötét foltjaira, hogy mit nem tudunk még, miért is nem essszük az adott dolgot, stb. Fogjuk fel segitségnek, olvassunk utána, készüljünk fel, ezzel is tudatositjuk, mit miért nem eszünk!
Ismerőseim, családtagjaim azzal riogattak, hogy le, azaz inkább el fogok fogyni, beteg leszek, stb. Ez az egyik fő sztereotipia az emberekben, hogy aki vegetáriánus, az szükségszerűen sovány is. Ez egyáltalán nem törvényszerű, szerintem mi inkább normál súlyban vagyunk. Soványak maximum egy átlag magyar húsevőhöz képest vagyunk – sajnos... szerintem a súlyvesztés abszolút alkati kérdés, én 2-3 kilónál többet nem fogytam az áttérés következtében. A hirtelen váltásnál megeshet a nagyobb súlyvesztés, de idővel visszaáll a szervezet a normál súlyára. Fokozatos áttérésnél és megfelelő táplálkozásnál, mozgásnál pedig csak annyit fog veszteni az ember a súlyából, hogy a normál súlyát elérje, megtartsa. A súlyunk alakulása ugyanigy történik a böjtöknél is. Több, mint 2 éve hetente egy nap böjtöt tartok, amikor csak folyadékot veszek magamhoz (zöldség- és gyümölcslé, pi-viz, tea), valamint olykor hosszabb, 3-5 napos kúrát iktatok be. Ilyenkor lemegy 2-3-4 kiló rólam, de a böjt után visszaáll a normál súlyra, se több, se kevesebb nem lesz. Hosszabb böjtöknél sem fogy az ember a böjt hosszával arányosan. Egy ideig lesz csak súlycsökkenés, majd megáll, és a böjt után visszaáll.
Sokszor éri a vegetáriánusokat az a vád, hogy túl vékonyak, betegesek, beesett az arcuk, stb. Szerintem ez egyáltalán nem ilyen egyszerű kérdés: van, aki vegetáriánus létére is „normál súlyban van”, vagy akár teltebb is, mint egy átlag húsevő. Van, aki húsevőként is nagyon vékony volt, és vegetáriánus életmód mellett is az. Nem általánositható az, kire milyen hatással van ez az életmód – külsőleg... a belső, lelki szellemi hatásokról viszont csak a következő részben szeretnék szólni...
Az áttérés lépései tehát:
[*]Szakirodalom tanulmányozása, információgyűjtés[*]Döntés az áttérésről, fokozatok meghatározása [*]Alapanyagok, fűszerek megismerése – bioboltok látogatása, eladók, ismerősök kérdezgetése (akár a veg-en is)[*]„Mit mivel helyettesitsünk?” kérdéskör [*]Receptek gyűjtése , főzés először könyvből, aztán kisérletezés, saját ételek kifejlesztése[*]vitamin- és nyomelembevitel[*]Folyadékbevitel fontossága[*]Méregtelenitő módszerek