Gandhi a tevékenységről
Elküldve: 2011. aug. 14., vas. 10:54
Dátum: 2005. július 21. csütörtök, 09:00 Küldte: Tami
„A tevékenység épp olyan életszükséglet, mint a levegő, a víz és a táplálkozás. Nem lehet tökéletesen egészséges az, aki nem tevékenykedik rendszeresen. Tevékenységfog alomba tartozónak tartunk minden testi és szellemi tevékenységet. A lélek tréning híján éppen úgy meggyengül, mint a test, és a lélek gyengesége már betegség. Például a birkózásban jártas atlétát nem tarthatjuk teljesen egészségesnek, ha szelleme nem éppolyan fejlett.
Milyen az a tréning (tevékenység), ami egyformán potenssé teszi mind a testet, mind a lelket? A természet gondoskodott arról, hogy egy időben testi és szellemi munkát végezhetünk. A föld lakosságának nagy része földművelő. A paraszt nyolc-tíz, vagy még több órás serény, testi munkáját folytat, hogy megkeresse kenyerét. De csak akkor végezhet értékes munkát, ha a lelke is fejlett. Ismernie kell a termelés számtalan csínját-bínját, a talaj és az évszakok tulajdonságait, a nap, a hold és a csillagok mozgását. Alaposan ismeri közvetlen környezetét; irányt mulatnak neki éjjel a csillagok, sok mindent megtud a madarak repüléséből, az állatok mozgásából. Tudja például, hogy eső lesz, ha bizonyos madarak összegyülekeznek és lármáznak. Tudja, hogy a föld és az ég áldására van szükség munkájához. A végtelen, szabad ég alatt él, ezért könnyen belátja Isten nagyságát. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez az ember természetes élete. Minél jobban eltérünk ettől a természetes állapottól, annál inkább kárát vallja egészségünk. A paraszt élete arra tanít bennünket, hogy naponta legalább nyolc órát kell dolgoznunk, és ennek szellemi munkának is kell lennie. Az ideális tevékenység erősíti a testet és a lelket is, csak az ilyen tevékenységet végző ember egészséges igazán, és ilyen a paraszt.
De mit csináljon az, aki nem paraszt? Az átlagember számára az a legjobb, ha háza közelében kis kertje van, és naponta itt dolgozik néhány órát. Egyesek megkérdezhetik: mit csináljunk, ha nem saját házunkban lakunk? Ha nem is mienk a ház, miért ne művelhetnénk a kertjét? Elégedetten érezhetjük, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy valami takaros és csinos legyen. Akinek nincs ideje vagy kedve ehhez a tevékenységhez, az sétáljon. Ez a következő legjobb gyakorlat. Szent igaz, hogy ez a testgyakorlatok királynője. Szadhuink és fakírjaink ezért gyalogolják végig országunkat. Thoreau, a nagy amerikai író figyelemreméltó dolgokat ír a sétáról mint testgyakorlatról. Azt mondja, hogy azok írásműve, akik bezártan élnek és sohasem mennek ki a szabadba, épp olyan gyenge, mint a testük. Saját tapasztalata alapján azt állítja, hogy legjobb műveit akkor írta, amikor sokat gyalogolt Olyan megrögzött gyalogló volt, hogy naponta rendszeresen négy-öt órát sétált. Olyan szenvedélyesen végezzük gyakorlatainkat mi is, hogy semmilyen körülmények között se mondjunk le róla. Legyünk tudatában annak, hogy gyenge és kétes értékű a szellemi munkánk, ha nem kíséri kemény fizikai tevékenység. Sokan nehéz szellemi munkál végeznek, de keveset törődnek a testgyakorlással. Testük elgyengül a túlzott szellemi erőfeszítéstől, és súlyos betegségek áldozatául esnek. Kereskedők, hivatalnokok stb. ülő életmódot folytatnak. Végeznek némi szellemi munkát, de ez túlságosan egyoldalú és elégtelen, nem nevezhet¬jük tevékenységnek. Ne éljünk kizárólag fizikai vagy szellemi tevékenységnek, és ne szolgáljuk a perc gyönyöreit.
A gyaloglás a test minden részét megmozgatja, és friss keringésre készteti a vért, ha gyorsan megyünk, friss levegőt lélegzünk be. A természet felülmúlhatatlan örömben részesít bennünket. Ez az Öröm a természet szépségének szemléletéből ered. Természetesen mit sem ér, ha a város utcáin sétálunk, vagy naponta ugyanazt az utat tesszük meg. Ki kell mennünk a földekre és az erdőkbe, hogy belekóstoljunk a természetbe. Egy vagy két mérföld (kb. másfél, illetve három km) nem séta, legalább tíz vagy tizenkét mérföld (tizenhat-tizenkilenc km ) szükséges a test gyakorlására. Azok, akik naponta nem tudnak ennyit gyalogolni, legalább vasárnap gyalogoljanak."
(Gandhi: Egészségre Vezérlő Kalauz)
Dr. OLÁH ANDOR: India üzenete - MAHÁTMÁ GANDHI természetgyógyászati tanácsai című könyve alapján
„A tevékenység épp olyan életszükséglet, mint a levegő, a víz és a táplálkozás. Nem lehet tökéletesen egészséges az, aki nem tevékenykedik rendszeresen. Tevékenységfog alomba tartozónak tartunk minden testi és szellemi tevékenységet. A lélek tréning híján éppen úgy meggyengül, mint a test, és a lélek gyengesége már betegség. Például a birkózásban jártas atlétát nem tarthatjuk teljesen egészségesnek, ha szelleme nem éppolyan fejlett.
Milyen az a tréning (tevékenység), ami egyformán potenssé teszi mind a testet, mind a lelket? A természet gondoskodott arról, hogy egy időben testi és szellemi munkát végezhetünk. A föld lakosságának nagy része földművelő. A paraszt nyolc-tíz, vagy még több órás serény, testi munkáját folytat, hogy megkeresse kenyerét. De csak akkor végezhet értékes munkát, ha a lelke is fejlett. Ismernie kell a termelés számtalan csínját-bínját, a talaj és az évszakok tulajdonságait, a nap, a hold és a csillagok mozgását. Alaposan ismeri közvetlen környezetét; irányt mulatnak neki éjjel a csillagok, sok mindent megtud a madarak repüléséből, az állatok mozgásából. Tudja például, hogy eső lesz, ha bizonyos madarak összegyülekeznek és lármáznak. Tudja, hogy a föld és az ég áldására van szükség munkájához. A végtelen, szabad ég alatt él, ezért könnyen belátja Isten nagyságát. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez az ember természetes élete. Minél jobban eltérünk ettől a természetes állapottól, annál inkább kárát vallja egészségünk. A paraszt élete arra tanít bennünket, hogy naponta legalább nyolc órát kell dolgoznunk, és ennek szellemi munkának is kell lennie. Az ideális tevékenység erősíti a testet és a lelket is, csak az ilyen tevékenységet végző ember egészséges igazán, és ilyen a paraszt.
De mit csináljon az, aki nem paraszt? Az átlagember számára az a legjobb, ha háza közelében kis kertje van, és naponta itt dolgozik néhány órát. Egyesek megkérdezhetik: mit csináljunk, ha nem saját házunkban lakunk? Ha nem is mienk a ház, miért ne művelhetnénk a kertjét? Elégedetten érezhetjük, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy valami takaros és csinos legyen. Akinek nincs ideje vagy kedve ehhez a tevékenységhez, az sétáljon. Ez a következő legjobb gyakorlat. Szent igaz, hogy ez a testgyakorlatok királynője. Szadhuink és fakírjaink ezért gyalogolják végig országunkat. Thoreau, a nagy amerikai író figyelemreméltó dolgokat ír a sétáról mint testgyakorlatról. Azt mondja, hogy azok írásműve, akik bezártan élnek és sohasem mennek ki a szabadba, épp olyan gyenge, mint a testük. Saját tapasztalata alapján azt állítja, hogy legjobb műveit akkor írta, amikor sokat gyalogolt Olyan megrögzött gyalogló volt, hogy naponta rendszeresen négy-öt órát sétált. Olyan szenvedélyesen végezzük gyakorlatainkat mi is, hogy semmilyen körülmények között se mondjunk le róla. Legyünk tudatában annak, hogy gyenge és kétes értékű a szellemi munkánk, ha nem kíséri kemény fizikai tevékenység. Sokan nehéz szellemi munkál végeznek, de keveset törődnek a testgyakorlással. Testük elgyengül a túlzott szellemi erőfeszítéstől, és súlyos betegségek áldozatául esnek. Kereskedők, hivatalnokok stb. ülő életmódot folytatnak. Végeznek némi szellemi munkát, de ez túlságosan egyoldalú és elégtelen, nem nevezhet¬jük tevékenységnek. Ne éljünk kizárólag fizikai vagy szellemi tevékenységnek, és ne szolgáljuk a perc gyönyöreit.
A gyaloglás a test minden részét megmozgatja, és friss keringésre készteti a vért, ha gyorsan megyünk, friss levegőt lélegzünk be. A természet felülmúlhatatlan örömben részesít bennünket. Ez az Öröm a természet szépségének szemléletéből ered. Természetesen mit sem ér, ha a város utcáin sétálunk, vagy naponta ugyanazt az utat tesszük meg. Ki kell mennünk a földekre és az erdőkbe, hogy belekóstoljunk a természetbe. Egy vagy két mérföld (kb. másfél, illetve három km) nem séta, legalább tíz vagy tizenkét mérföld (tizenhat-tizenkilenc km ) szükséges a test gyakorlására. Azok, akik naponta nem tudnak ennyit gyalogolni, legalább vasárnap gyalogoljanak."
(Gandhi: Egészségre Vezérlő Kalauz)
Dr. OLÁH ANDOR: India üzenete - MAHÁTMÁ GANDHI természetgyógyászati tanácsai című könyve alapján