A vegetarianizmus története
Schirilla György Vegetáriánuskönyve alapján
"Az embert primitív öntudati állapota előtt már évezredekkel a gyümölcsevés rangjára emelte a fejlődés. Mivel a tökéletesedés folyamata visszaesést nem tűr, életharmóniájának megsértését kizárólag fejletlen öntudatának beavatkozása okozta. A napjainkban is élő emberszabású majmok, a csimpánz, orángután, gibbon és a gorilla alsó fokú, fejlődésre képtelenebb alfajai annak a kiváló fajnak, melyből mi is alakultunk. Ezek is mindnyájan gyümölcsevők. Szervezetük ezért az emberéhez igen nagy mértékben hasonlít. (Az állatok közül a legjobban.) Fogazatuk azonban sokkal durvább, ami érthető is, mert alsóbbrendűségük a kezdetlegesebb héjú gyümölcsök fogyasztására utalja őket. Ettől függetlenül - fogságban, állatkertben - szívesen fogyasztják az ember által nemesített, édesebb és zamatosabb gyümölcsöket. A növényi életfejlődés legtökéletesebb termékei a gyümölcstermő fák. Ezért is maradt meg napjainkban a gyümölcsfáknak szinte misztikus termesztési kultusza. A hagyományok tiszteletének megfelelően munkánk eredményére is azt mondjuk, hogy "munkánk gyümölcse". Azt még senkitől nem hallottam, hogy "munkánk húsa"... A darwinizmus igazolta, hogy az állati fejlődés csúcspontja az ember. Ebből következik, hogy a legtökéletesebb élőlényt a legtökéletesebb életfeltétel illeti meg. Ezért kell az ember elsődleges és legfontosabb tápanyagának tekinteni a gyümölcsöket. A húsételek mellőzése folytán ez a legsarkalatosabb pontja a vegetarianizmusnak! "
Az emberiség írott történelemből, leginkább a vallások (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység és zsidó hit, stb.) és különféle közösségek (pl. Pithagoreánusok) tanításaiból tudhatjuk, hogy a vegetarianizmus létező, többé vagy kevésbbé alkalmazott gyakorlat volt. Majd minden vallás ad rendeléseket a táplálkozással kapcsolatban, a húsevést többnyire mellőzendőnek írják.
Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben Angliában alakult meg. 1883-ban alakult meg a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület).
A vegetarianizmus NEM...
- NEM "táplálkozási szokás", mert "A megszokást soha sem lehet helyeselni, még a jó cselekedetek terén sem. A jó, ha megszokás, többé nem erény" - mondta Kant, az egyébként vegetáriánus életmódot folytató filozófus. A vegetarianizmus jóságáról minden ember meggyőződhet.
- NEM kitalált divatirányzat, amint az "A vegetarianizmus történeté"ből is kiderül.
- NEM eszik semmilyen állat húsából: olykor hallani, hogy olyan embert hívnak vegetáriánusnak, aki ha más húsfélét nem is, de halat (pesco), vagy csirkét (pollo) eszik. Még külön(c) kifejezéssel is illetik, pl. pesco-vegetáriánus, mint halevő, stb. Az ilyen ember nem vegetáriánus, hiszen nem felel meg a vegetarianizmus definíciójának, ugyanis eszi a megölt csirke és\vagy hal húsát. Az ilyen embert "pescatariánus"-nak, stb. lehet hívni, ennek viszont semmi köze a vegetarianizmushoz.
Azért a lépcsős hasonlat, mivel a felismerések és bizonyítékok is az utolsó lépcsőfokok irányába történő, egyre pozitívabb hatású fejlődést mutatják. Ezért a vegetáriánus táplálkozás célja lehet a felismerések folyamatán keresztüli fejlődés az adottságaink alapján rendeltetésszerű növényevő táplálkozáshoz, ezáltal fokozatosan visszaszerezve az egyre teljesebb egészséget, békességet, boldogságot.
A vegetarianizmus meghatározása és fajtái
A vegetarianizmus az a táplálkozási gyakorlat, amely mindenféle állatok (négylábúak, halak, madarak, ízeltlábúak) húsát elveti az ember táplálkozásából.
Ovo-lakto vegetarianizmus
Az ember a fenti meghatározás alapján lemond az állatok húsáról, de tojás és tejtermék szerepel az étrendjében, akár közvetlenül (tojásrántotta), akár közvetve (rejtve, pl. süteményekben, vagy késztermékekben tojáspor formájában)
A tejről való lemondás okai között szerepelnek egészségügyi vonatkozások is (tejallergia, stb.), de legfőbb érv szerint "a tejre az elválasztás után egyetlen állatnak, és az embernek sincs szüksége, pláne nem más fajok tejére." A húst, tojást és tejet (állati eredetű dolgokat) elutasító táplálkozás a ...
Ovo-vegetarianizmus
A tojást is fogyasztó növényevő ember táplálkozása. Amikor az ember lemond az állatok húsának fogyasztásáról, általában a különféle madarak, szárnyasok tojása még szerepel az étrendjén.
A tojásról való lemondás okai között szerepel az a szemlélet, hogy a tojás egy "potenciális élet", és mint ilyet, nem szükséges elvennünk. Továbbá a tojás elvétele sérti a "ne lopj" parancsolatot. További tojásellenes érv, hogy az állattartás gyakorlata sérti a jóízlést és az erkölcsöt, a tojástojó állatok méltatlan körülmények között vannak kihasználva. A húsról és a tojásról is lemondó életmód a ...
Lakto-vegetarianizmus
Különféle állatok tejét és/vagy tejtermékét is fogyasztó növényevő ember táplálkozása.
Veganizmus vagy (következetes) vegetarianizmus
Tisztán növényevő táplálkozás. Az embert képességei, tulajdonságai, érzékszervei mind-mind a növényevésre teszik alkalmassá, ahogyan azt tudósok is bebizonyították és kijelentették, így Karl von Linné, svéd természettudós is: "Az ember külső és belső felépítése az állatokéval összehasonlítva azt mutatja, hogy a természetes étrendünket a növények alkotják."
Élő étel veg(etari)anizmus (nyerskoszt): a többségében (legalább 3/4 részben) friss, nem hőkezelt, növényi ételeket fogyasztó személy táplálkozása. Az összes állat a Természetben fellelhető formában fogyasztja táplálékát, mindenféle feldolgozás, sütés, főzés nélkül, nem véletlenül...
A veganizmus vagy vegán életmód a vegetarianizmust következetesebben megvalósító gyakorlat. A vegánok nem fogyasztanak és lehetőség szerint az élet más területetin sem használnak olyan termékeket, amely érző lényeknek fájdalmat, szenvedést és halált okoz, így se megölt állatok húsát, se állatoktól elvett tejet, tojást és méhészeti termékeket nem fogyasztanak, továbbá kerülik az állatokon kísérletezett kozmetikumokat, vegyszereket, állati eredetű ruhaanyagokat (bőr, szőrme, gyapjú, toll), stb.
(A húsról lemondó vegetáriánusok azt gondolhatják, hogy a tejért, a tojásért és a mézért nem kell szenvedniük és meghalniuk az állatoknak. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ezekért a termékeikért tartott állatok még többet is szenvednek, mint kizárólag a húsukért tartott társaik. Ugyanis ezek a lények minden nap ki vannak téve az ember kizsákmányoló ténykedésének és miután már nem produktívak (pl. nem adnak tejet), ugyanúgy a vágóhídon, vagy a kés alatt végzik, mint a húsukért tartott állatok.)
Ki mit eszik a gyakorlatban?
A teljes értékű VEGÁN táplálkozás magába foglalja:
1. Gabonák (Búzához, Tönköly, Barnarizs, Árpa, Köles, Rozs, Zab, Kukorica, Hajdina, Amarant stb.)
2. Zöldségek (elsősorban hazai és idényzöldségek)
3. Gyümölcsök (elsősorban hazai és idénygyümölcsök)
4. Hüvelyesek (borsófélék, babfélék, szója)
5. Magvak (pl.: napraforgó, szezám-mag, mák, lenmag, dió, mandula, mogyorófélék stb)
6. Növényi eredetű zsiradékok (növényi olajak, pálmazsír, kókusz-zsír)
7. Aszalványok, egyéb növényi eredetű élelmiszerek. Pl cukor, karob, kakaó stb.
LACTO-VEGETÁRIUS – vegán életmód kiegészítve:
8. Tejtermékekkel
9. Mézzel és méhészeti termékekkel
OVO-LACTO VEGETÁRIUS – lacto-vegetáriánus életmód kiegészítve:
10. Tojás
