Szerző: sedit » 2008. márc. 15., szomb. 20:33
Sziasztok,
Egy kicsit beleolvastam a témába (nem mindent végig). Mára hatalmas irodalma van a témának és elég nagy a káosz a rengeteg táblázattal, amelyek még véletlenül se egyeznek.
Azt hiszem a helyzet egyáltalán nem olyan bonyolult.
Általános iskolai kémia – (nagyon durván összefoglalva, de ide most nem kell ennél pontosabban):
A fémekből vizes oldatban lúgok lesznek.(pl kalcium hidroxid) A nemfémes anyagokból savak (pl szénsav).
Ha egy sav és egy lúg „találkozik”, akkor semleges só leletkezik meg víz . (Kacium-hidroxid + szénsav = kalcium-karbonát (só) + víz) Ha a fémes-lúgo-bázikus anyagok vannak fölöslegben, akkor az oldat kémhatása lúgos lesz, ha a nemfémes-savas anyagok, akkor savas.
Az emberi szervezet 70-80%-a víz – tekinthetjük egy vizes oldatnak.
Tehát a lúgos kémhatású anyagok fémeket tartalmaznak. A fémek a táplálékban az „ásványi anyagok”. Ezek meg főleg a zöldségfélékben vannak – ezért lúgosítanak a zöldségek. Aztán meg a gabonafélék maghéjában – ezért savasítanak kevésbé a teljes kiőrlésű gabonák, mint a „fehérek”.
A feférjék, szénhidrátok és zsírok főleg nemfémes elemekből állnak savasan emésztődnek. Ezért a magas fehérje tartalmú ételek savasítanak. Minél kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak, és minél nehezebben emészthetőek, annál jobban.
Tehát a húsok mind savasítanak, (szerencsére ez itt most nem is téma), és legjobban a vörös húsok. A tejtermékek is savasítanak – minél könnyebben emészthetőek, annál kevésbé. Ezért soroják a savanyított tejtermékeket (joghurt, túró) hol ide, hol oda.
A növényi fehérjék kevésbé savasítanak, mint az állati fehérjék. Sok fehérjét tartalmaznak a babfélék, a diófélék és a magok. Ezek általában sok ásványi anyagok is tartalmaznak, – ezért ezeket hol savasítónak, hol lúgosítónak minősítik. Ebből is látszik, hogy valahol a határon vannak. Itt is minél magasabb az ásványi anyag tartalom és minél könnyebben emészthető, annál kevésbé savasít. Pl a tofut általában lúgosítónak minősítik – valószínű azért, mert könnyű emészteni és sok benne a kalcium (ami a készítés során kerül bele, nem a szójából.)
A diófélék jobban megülik a gyomrot (mert zsír és fehérje is van bennük), nehezebben emészthetőek – ezért többnyire a savasító ételek közé sorolják őket. De közel se savasítanak annyira, mint a húsok. (Ásványi anyag is van bennük bőven.)
A szénhidrátok is savasítanak – ezek a keményítők és a cukrok. Keményítőt a gabonafélék tartalmaznak. Ezért savasítanak a gabonafélék, a kenyérfélék és a tészták – és azért jobb a teljes kiőrlésű, mert abban rögtön ott az ásványi anyag, hogy közömbösítse a savakat.
A gyümölcsökben sok a cukor – ami savasít. Ezért van teljes káosz a gyümölcsök besorolásában. De még ha tényleg savasító hatású is egy gyümölcs, az nagyon enyhe savasító hatás, hisz tele vannak ásványi anyaggal, vitaminnal, enzimekkel. Itt még az is hozzájön, hogy nem mindegy, hogy mit eszünk együtt mivel.
Ha a gyümölcsöket üres gyomorra fogyasztjuk, akkor lúgosító tisztító hatásúak. Ha más ételekkel együtt, vagy étkezés után fogyasztjuk őket, akkor túl sokáig tartózkodnak az emésztőrendszerben, erjedésnek indulnak – és akkor már savasító hatásúak lehetnek.
Ezzel az alapvető élelmiszerek besorolása meg is van. Ha az étrendünk sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjeforrást tartalmaz + tiszta vizet iszunk mikor szomjasak vagyunk, akkor nem kell aggódni a savasodás miatt.
Gyakorlatilag ami nem természetes eredetű, vagy nagyon feldolgozott, az mind erősen savasít. Tehát az élvezeti szerek (kávé, alkohol, dohány), a szénsavas italok, a cukrászkészítmények, a tartósítószerek stb erősen savasítanak.
A természetes élelmiszerek gyengén savasítanak, vagy lúgosítanak. Minél több feldolgozási lépésen mennek át, ill. minél magsabb hőmérsékltre melegítjük minél hosszabb ideig – annál kevésbé lúgosítanak. Pl egy nyers káposztasaláta lúgosít, egy rövid ideig párolt káposzta kevésbé, de lúgosító – egy berántott tejfölözött agyonfőzött főzelék már inkább savasít.