80/10/10

80 százalék egyszerű szénhidrát (vagyis gyümölcsök, főleg édesek), 10 százalék zsír és 10 százalék fehérje

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: RAtti » 2012. dec. 14., pén. 20:38

Szeva Gábor!

Könnyen lehet, hogy az olajos magokkal kapcsolatban igazad van, én is sokat kísérletezek velük.
Ha késő délután a zöldek társaságában megeszek egy kis marékkal (kb. 3 dkg) másnap érzem, hogy nincs éppen pozitív hatása. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy néha ez elcsúszik este 7-8 közé -ami ugye nem szerencsés-, és gyakran az is megesik, hogy ellinkeskedem rendesen beáztatni. :?

Valószínűleg Te érzékenyebb vagy ezen a téren mint mi, de ez számunkra is jelzés lehet.
Mert mi még lehet, hogy kevésbé érezzük a hatását, de ettől még bennünk is ezek a folyamatok játszódnak le. -a baj csak az, hogy eléggé szeretem ezeket a magokat. (szezám, tök, stb. ) -még jó hogy az avokádó nem tartozik ide.


(lehet, hogy hülye kérdés lesz :roll: )
Szerinted / szerintetek ha mondjuk a szezámmagot, (vagy valamelyik másikat) jól beáztatjuk, majd utána újra kiszárítjuk, akkor az enzimgátlók újra aktiválódhatnak, vagy pedig ezek "kiáznak", semlegesítődnek az áztatás során, és már nem "jönnek vissza" újra. -én ez utóbbira tippelnék, de a fenyetuggya. :hmm:

A szezámmal az a gondom, hogy az aprósága miatt elég nehéz jól összerágni, ezért le szoktam darálni. -a nagyobb magokkal nincs ilyen probléma.
De ugye beáztatás után vizesen nem viszi a daráló (a turmix sem igazán) ezért szárazon szoktam darálni, s eztán áztatom be kicsit vagy teszem a zöldekhez, esetleg a löcsóba. :D
Viszont ha darálás után áztatom be akkor már nem lehet róla leönteni az áztatóvizet, meg összekaszabolva valószínűleg már nem is tudnak lejátszódni azok a biológiai folyamatok mint egy egész mag esetében.
Ezért gondoltam arra, hogy áztatás (hogy az enzimgátlókat kiiktassuk), majd szárítás a darálás miatt, s eztán hozzákeverni a kajához, hogy "visszavizesedjen". -bár így kicsit már macerásabb.
Igazából nem csinálok belőle akkora ügyet mint ahogy látszik :D , mert nem eszem mennyiségben, csak gondoltam megkérdem hátha tudtok erről az enzimgátlósdiról valami okosat. :hmm:
Avatar
RAtti
Grafomán
 
Hsz: 2508
Csatlakozott: 2009. ápr. 19., vas. 0:00


Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: Stoner » 2012. dec. 15., szomb. 7:49

Szia Ratti!
Mintha magamat látnám... Igazából, az efféle kérdések kapcsán az átlagfogyasztó a telefon után kap és hívja az idegklinikát.. De a tréfát félretéve: a szezámmag már hántolt, tehát abban kevesebb az inhibitor. Az pedig mindig a héjban van, hogy a magot fogyasztó állat/ember úgysem rágja össze mindet és mindig akad egy pár, ami még csírázhat - ha a héj is rajta van. Ezután a széklettel együtt (táptalaj) a megfelelő körülmények között kifejlődhet a növény. A természet ilyen okos. Tehát, miután a héj már betöltötte a szerepét, mivel, nedves közegben (föld/széklet) megszűnik a csíragátlás, kibújhat a csíra stb. Ezek szerint célszerűbb héjastól áztatni. De - mint már többször ecseteltem -, ez csak az egyik probléma. És éppen az a baj az olajos (és egyéb ) magokkal, hogy annyira koncentráltak, hogy a tápanyag nehezen hozzáférhető, mivel kicsi a víztartalmuk (az eltarthatóság/túlélőképesség miatt). De itt jön az újabb gond, és az tetőzi be a bajt: nagy a fehérjetartalmuk, és egyúttal szénhidráttartalmuk, és zsírtartalmuk. Ennyi mindennel nehezen bánik el az emberi szervezet egy időben és nagy mennyiségben. (Sheltoni szabály!). Lehet, hogyha egerek, vagy hörcsögök volnánk... talán. De pl a lovak is esznek magot, de sok vizet is isznak, és kényes egyensúlynak kell lenni náluk is a zöld és a mag között. De a "kólika", és más felfúvódásos bajok pont ettől vannak náluk. Ebből a szempontból mi sem vagyunk különbek, de talán érzékenyebbek is, mint ők. A fehérje-összetétel viszont genetikailag, vagyis immunválasz szempontjából lényeges. Bizonyos magok, bizonyos genetikai konstellációban (!) akár halálosak is lehetnek (földimogyoró-allergia)... Szóval, a vércsoport beköszön. Nekem mondhatja bárki, hogy nincs szerepe, az azt is mondja, hogy mindegy, milyen vért kapsz, ha kell... Ugyebár az is halálos agglutinációt okoz, ha nem a megfelelőt kapod. Most már csak az az általános és stupid hozzáállás, hogy: "Ami nem öl meg, erősít (Nitzsche)" ,vagyis, ha azonnal nem halsz meg tőle, nem árthat. Sőt, még jót is tesz (lásd még: szürke marha és egyéb még nagyobb marhaságokat)
Nos, summa summárum (közhely-közhely-rum): minden embernek meg kell tanulnia, hogy számára mi a legmegfelelőbb ételválaszték. "De kinek van manapság erre energiája???" (Ez a közhely-Nobel-díjas, de igen elfogadott duma...)
Stoner
Grafomán
 
Hsz: 1218
Csatlakozott: 2005. jan. 7., pén. 1:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: Stoner » 2012. dec. 15., szomb. 8:06

Szia Iván!
Köszönöm a kiegészítést! Az az organikus víz, ami a növénnyel együtt él, információt szállít és a növényi információkkal felül van írva. Minden az információról szól - mint tudjuk... Tehát az áztatóvíz is jó - bizonyos körülmények között... De ugyebár itt is rejtett tartalmakról van szó, amit nekünk kell kihüvelyezni. Az emésztéshez víz kell, de csakis az a víz, ami a növénnyel együtt élt és tartalmazza annak minden információját. A Folyamattudat törvényei szerint egy időrendben megírt kód van az organikus vízben, a növény teljes életének információival. És ez az, ami - nagy valószínűséggel - az élő szervezetek által olvasható/kompatibilis, vagy éppen ellenkező, esetleg halálos is lehet. Minden más víz csak nehézséget és lassító hatást okoz/kelt. Innen már érthetőek a különféle felfúvódásos és vesemegállásos problémák. Ezen az alapon, pl. bizonyos legyengült állapotokban a "szájon át" bevett "infúzió", az egyes növények áztatott/préselt leve is életmentő lehet!
Stoner
Grafomán
 
Hsz: 1218
Csatlakozott: 2005. jan. 7., pén. 1:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: smanag » 2012. dec. 15., szomb. 8:32

A magot áztatás után turmixolva teljesen tejesíthető, még a szezán, lenmag, chia és más apró magok is, én így eszem, ha eszem ezeket. Az érdekes lehet, hogy a duzzasztott mag kiszárítva valószínű újra duzzad, de kérdés hogy utána tovább megy e még, s belép a csíra szakaszba e?

Most gyümi és zöld kettős táplálkozást tartok, minden mag, és aszalvány mellőzésével, mert tény hogy mégis csak ez a legjobb, és ráadásul mindent megad. A magok valójában nem is kellenének, ha elég a zöld bevitel. Most erre van szükségem nekem is, és Stonerral egyetértve én is azt érzem, hogy más nem is nagyon kell, ennél nincs ideálisabb, és jobb.


VE.
Bő, változatos gyümi és zöld.
:D
Avatar
smanag
Grafomán
 
Hsz: 3292
Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 0:00
Tartózkodási hely: Szentendre mellett

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: RAtti » 2012. dec. 15., szomb. 14:20

Köszöntem! :D

Továbbá...

Gábor, ha nyers kaján nőttem volna fel és 100%-os fogszerkezettel rendelkeznék akkor nem fordulnék a darálóhoz segítségül. De sajnos nem így van, ezért a nagyobb hatékonyság érdekében szoktam ledarálni az ilyen apró magokat. -e nélkül túl sok menne veszendőbe.

Amúgy érdekes ez a mag kérdés. :roll:
Ha azt nézzük, hogy egy átlagember mit össze nem eszik, mondhatnánk, hogy az ilyen magok okozta terhelés szinte semmi.
De ha jobban belegondolunk, tényleg nem sok olyan kaja van a természetben, amiben ennyire keverednek a dolgok. -feh. szén. zsír.
Olyan lehet ez a magból kifejlődő növény számára, mint a kisbabának az anyatej. -ellátja minden kezdetben fontos anyaggal.

Régebben én is elgondolkodtam azon, hogy minimálisra kellene csökkenteni ezeket, vagy akár teljesen el is hagyni, de egyenlőre úgy vagyok vele, hogy mivel nálunk amúgy is aránylag szegényesebb a gyümölcs meg a zöld választék, ezért biztos ami biztos alapon gondoltam nem árt ha van még egy tápanyagforrás.

Szóval inkább azon elmélkedtem, hogyan lehetne őket könnyebben emészthetővé tenni.
A nyersekkel még nem is lenne akkora gond, mert csíráztathatók, viszont a kapható magok többsége már kilehelte a páráját, s a hőkezelés maximum csak az enzimgátlóktól szabadította meg őket. -a többi összetevő ugyanúgy megmaradt egy nehezebben emészthető formában. :?

Ja még annyit, hogy: (mielőtt félreértés lenne)

Nem azért foglalkozok az ilyen már már "idegklinikáért" kiáltó dogokkal mert teljesen megkergültem, :D vagy mert nem tudok jódógomba mit csinálni, hanem azért mert egyszerűen érdekel ez a téma, a táplálkozás, az emberi szervezet, az emésztőrendszer működése.
Ha mondjuk az űrkutatás érdekelne akkor pl a galaxisok, szupernóvák, fekete lyukak világába kalandoznék s ezzel kapcsolatos fórumokban keresném a "nagy igazságot". -de ez kevésbé érdekel.
És nem utolsó sorban a mindennapi életben a táplálkozással kapcsolatos ismereteknek sokkal nagyobb hasznát vesszük, mintha a "nagy bumm" eredetét kutatnám. (lehet, hogy azt sem nem túlzás kijelenteni, hogy az egész életre nézve minden másnál nagyobb a haszna)
:D
Avatar
RAtti
Grafomán
 
Hsz: 2508
Csatlakozott: 2009. ápr. 19., vas. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: laricsev » 2012. dec. 15., szomb. 16:30

Hali!

Nem túlzás kijelenteni!
Én egy rokkantnyugdíjas vagyok, nagyon rossz fizikai és lelki állapotban kezdtem el a nyersevést. Velem csodát tett! Sokkal jobban mozgok, visszajött az életkedvem.
laricsev
Inkább olvas
 
Hsz: 11
Csatlakozott: 2012. okt. 17., szer. 10:26

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: RAtti » 2012. dec. 15., szomb. 18:43

Hali Laricsev! :D

Ez igazán örvendetes hír! :D
Avatar
RAtti
Grafomán
 
Hsz: 2508
Csatlakozott: 2009. ápr. 19., vas. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: borcsok1 » 2012. dec. 15., szomb. 22:09

Amikor elmegyünk a családdal vásárolni Én mindig bemenekülök egy könyvesboltba és leveszem a China-Studyt:) állva olvasgatom azért nincs pofám így kiolvasni nemsokára megveszem.Felmerül bennem amikor olvasom,hogy milyen szerencsés vagyok hogy ez elém került meg úgy objektive a nyersezés,sokszor érzem úgy hogy a fent irányitják mit mikor kell olvasnom,mikor mivel kell találkozni,ennek ellenére sem fogadom meg teljesen.Vajon miért lázadok ez ellen amikor tudom,érzem hogy ez a jó??? most is két búzát tolok le:)
Avatar
borcsok1
Grafomán
 
Hsz: 617
Csatlakozott: 2010. okt. 18., hétf. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: RAtti » 2012. dec. 16., vas. 9:57

Szia Laci!

Jó a kérdés. :hmm: -sajnos több évtizedes "mindenevést" nem olyan könnyű a hátunk mögött hagyni.
Az az érdekes benn, hogy az ember "néhány perces örömért" (valamilyen főtt kaja, söröcske stb.) képes óriásit áldozni az egészségéből. -pedig már a kaja előtt jól tudja, hogy nem lesz jó vége.
Mindezt abból az egészségből ami a legfontosabb, csak amíg nem zörög a szekér addig sajna nem vesszük komolyan.
Amúgy én is pont ezt a könyvet olvasgatom mostanában.
Bár még csak a felénél tartok, de aki további megerősítést szeretne a növényi étrend mellett annak ajánlom figyelmébe. És azoknak is akik mindenféle környezeti terhelésre, meg légszennyezésre hivatkozta azt mondják hogy minek a kajával foglalkozni, mikor úgy is szívjuk a szmogos levegőt.
Több kutatás, vizsgálat is ismét rámutat arra, hogy messze a kajának van legnagyobb hatása az egészségre.

Szép napot! :D
Avatar
RAtti
Grafomán
 
Hsz: 2508
Csatlakozott: 2009. ápr. 19., vas. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: Stoner » 2012. dec. 17., hétf. 6:28

Sziasztok!
Érzem a karácsonyi hangulatot. Mindenki olyan pozitív...
Ratti!
Azért olyan nehéz ez a kérdés, mert
1. A főtt étel drog és a "rövid élvezet" idejére kikapcsol a tudat, és nem veti össze az "élményt" a hatással. A skizofrénia az egyik leggonoszabb tudati kór és nem úgy igaz, ahogyan a klinikai kórkép mondja. Az ember, mikor a két agyfélteke kialakult, vagyis az eszköz és beszéd és művészet és tudatosság, akkor jelent meg. Képtelenek az emberek (általánosságban) különválasztani a gondolatot a kimondottat és a tettet. De mi azért vagyunk, hogy a dolgokat a helyükre tegyük.
Mikor valakinek a teste "hozzászokik" (elbutul, vagy degradálódik és alacsonyabb szinten más "rendszert" hoz létre, mivel az "élet élni akar"!), egy másfajta "rend" alakul ki. Abban a gabona a meghatározó. NE felejtsük, hogy mekkora szerepe van az emésztésben és az egészségben a bélflórának! A rendszeres egyfajta ételválasztékhoz specializálódott bélflóra alakul ki, hogy a rothadó anyagok ne öljék meg a testet. Ez egyfelől a test túlélő üzemmódja, másfelől a baktériumok természetes alkalmazkodó képessége. Mindig azok a baktériumok szaporodnak el, amelyeknek több "táplálék" jut.
2.Enzimek - tápanyagok..
Nem igaz az, hogy, mikor az enzimek károsodnak, a többi anyag változatlanul megmarad! A rend, amit részben az enzimek tartanak fenn, megbomlik, és az oxidáció, a gombák és más ágensek lépnek a kialakuló bomlás folyamatába. Olyan módon esik szét az élő anyag, ahogyan már a testünk szervei-sejtjei nem tudnak vele gazdaságosan elbánni. A megmaradó anyagokra kell a legjobban figyelni, mert valóban van néhány olyan összetevő, ami kevésbé bomlékony (éppen erre kellenének az enzimek!), és ezek az anyagok a testben csak nagy nehézségek árán tudnak hasznosulni. Többek között a különféle lerakódások is ezeknek tudhatók be. A májunk, ami a legnagyobb enzimgyár, pontosan ezek miatt a különálló és számára mérgező (alkohol, állati zsírok!!) alkotóelemek miatt pusztul. Nagy ellentmondás az, hogy a "főtt ételek könnyebben emésztődnek"! Bizonyos anyagok (szénhidrátok stb) gyorsabban lebomlanak, holott éppen lassan kellene bomlaniuk. Mások (zsírok) sokkal lassabban. De együtt (Graham) már gátolják egymást a lebomlásban. Ugyanez érvényes a fehérje-szénhidrát kérdésre is.
3. Azt se feledjük, hogy azok az anyagok (C vitamin, klorofill stb), amiket "antioxidánsoknak" szokás nevezni mire vannak, és mennyire bomlékonyak! Ezek gátolják az oxidációt. Többek között védenek az UV ellen és pl az egyéb ionizáló sugárzások (alfa-béta stb.) ellen is! A természet összhangját nem lehet felülírni, és nincs ennél jobb. Ez egy olyan evidencia, amit sok tudós úr kétségbe von, vagy szándékosan letagad.

Ha semmi másért, de ezekért mindenképpen tömni kell magunkba a nyerset. A gyümölcs lényegesen több erőt ad, mint a magok! Ezt jól megjegyeztem. De talán a gyümölcsökhöz a legnehezebb hozzászokni. Ez pedig sokak előtt szokatlan, de mégis igaz. Vannak olyanok, akik egész életükben 2 almát se tudtak megenni... Az a harmónia, amit a nyersek hosszú idő alatt tanítanak meg nekünk, az édeni lét titka!
Stoner
Grafomán
 
Hsz: 1218
Csatlakozott: 2005. jan. 7., pén. 1:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: RAtti » 2012. dec. 17., hétf. 19:15

Gábor kösz az infókat! :D
Avatar
RAtti
Grafomán
 
Hsz: 2508
Csatlakozott: 2009. ápr. 19., vas. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: borcsok1 » 2012. dec. 20., csüt. 20:52

Iván mivel Én tudom hogy nem az igazi de a rokon basztatt evvel a napharcos termékekkel nézz már rá és írj róla pár szót nem szoktam iylent kérni le is sz..rom de mégis rokon köszönöm:)
Avatar
borcsok1
Grafomán
 
Hsz: 617
Csatlakozott: 2010. okt. 18., hétf. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: borcsok1 » 2012. dec. 20., csüt. 21:19

nem tudom hátha érdekes lehet:



És tény, hogy ez a szupertáplálék igazán elképesztő számadatokat produkál a Bovis-skálán. Annak, aki nem ismeri a Bovis-skálát, ezt egy francia fizikus dolgozta ki, annak mennyiségi meghatározására, hogy egy anyag mennyire pozitív vagy negatív töltésű. Az élő szervezetek számára a kulcs referencia pont a skálán 6500 Bovis Energiaegységnél található. 0-tól 6500-ig a töltés a negatív tartományban van, vagy életromboló, míg a 6500-as érték felett fokozatosan pozitívabbá válik, vagyis életjavító.

Az emberi lények számára kívánatos minimális energiaszintet 8000-10000 Bovis Energiaegységnél találták, ami enyhén pozitív. Maga a Föld a 7000-18000 tartományban állít elő energiát. Erre az energiára úgy is szoktak hivatkozni, hogy „biofotonok”, amelyek a szem számára láthatatlan fény részecskék. A Bovis Energiaegységeket egyszerűen nevezhetnénk „Biofoton aktiváló energiaegységeknek”.

Összegzés
Ezek az új, kihajtás előtti ultrahosszú szénhidrátláncok, amelyek a csíráztatott árpában találhatók, a Bovis-skálán 100 000 – 320 000 között helyezkednek el. Ez hallatlan érték egy élelem esetében. Csak egy speciálisan kezelt víz esetében hallottunk ennél magasabb értékről. Megjegyés:
Bár a Bovis-skála elgondolása megbízható elméleten alapul, és a testben világosan megfigyelhető a magas Bovis értékkel rendelkező étel és víz fogyasztásának eredménye, hiányoznak a pontos módszerek arra, hogy az anyagokat bemérjék a Bovis-skálán. Jelen pillanatban az a leghelyesebb, ha a Bovis besorolást általános indikátornak tekintjük, nem pedig megbízhatóan ellenőrzött számadatoknak.
Avatar
borcsok1
Grafomán
 
Hsz: 617
Csatlakozott: 2010. okt. 18., hétf. 0:00

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: smanag » 2012. dec. 21., pén. 7:30

Hallottam már a napharcos termékekről. Csak ha belegondolunk ugyanezt fillérekért otthon mi is elkészíthetjük. Igaz nem ilyen porított koncentrált formában, de nem is baj, mert a magas víztartalmú, élő csíra az mindig jobb.
Mind a rizscsíra vagy árpa, esetleg zab időnként ehető, ha tudunk szerezni nyers, manipulatív mentes, hántolt, vagy kopasz típusú magot(ez a nehéz).
Ami legalább ilyen dobás lenne, ha az ipar nem pusztítaná el az ételeket, vagy hideg tartósításokkal dolgozna. Sajna a konzerveket 120 fokon 6 percig sterilizálják töltés után a konzervdobozban, ami azt jelenti, szarrá főzik. A mirelit egy fokkal jobb, mert az kíméletesebb hőkezelést ad, és sok esetben nyers, én találkoztam zsenge nyers vajbabbal nyersen. De ha magunknak elteszünk az a biztos.
A tejes magok mindegyike lényegében új táplálék lehetne, hasonlóan a zsenge zöldborsóhoz, vagy tejes kukihoz. Ilyenek a zsenge bab (ami a zöldbabba van, zsenge tejes lencse, zsenge szegletes lednek, lényegében az összes hüvelyes lehet enni, mint a zöldborsót zsenge baby magállapotban). Tápanyagtartalma ideális, mert nem túlkoncentrált a magasabb víztartalom s a teljes érettség hiány miatt, amikor már nem ehetőek nyersen.
Ezek lehetnének az új szuper fegyverek különösen nekünk, s ilyenkor. Tehát mind nyersen, mind fagyasztott tartósítva ezek jók lennének.
A csíramagok is hasonló jó táplálékok, csakúgy, mint a kemény, de nyers magok, 43 fokos hosszú duzzasztásával is kellemes puha emésztett, de nem megsütött és elpusztított élelmet lehet előhozni. Pl. aszalóba is be lehet tenni nyers fehér rizst vízzel ellepve épphogy duzzasztani.
Ezek az eljárások megtartják az életet.
Én még a krumpli kíméletes ehetővé tételét is megoldhatónak tartom, amikor a keményítő szétesik, és a főtt krumplihoz hasonló, de nyersen elkészített termék képződik, ezáltal megmarad krumplinak a krumpli, és nem lesz halott krumpli, ami valójában nem krumpli, hanem méreg, csak ezt nem tudjuk. A nyers ugyanis nem a főtt konterpárja, mert az már más anyag lett, az édes és finom halál anyaga.

Magyarán az élelmek arzenálja a magok terén is rejteget kincseket még, csak ezeket fel kéne fedezni, kidolgozni ezek nyers feldolgozási eljárásait, és akkor élvezetes és fogyasztható termékek keletkeznének, melyek változatosságot hozhatnának a mi életünkbe.

Mindent lehet, a lényeg hogy a nyers ösvényen kell maradni.

:D
Avatar
smanag
Grafomán
 
Hsz: 3292
Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 0:00
Tartózkodási hely: Szentendre mellett

Re: 80/10/10

HozzászólásSzerző: borcsok1 » 2012. dec. 21., pén. 8:23

smanag írta:Hallottam már a napharcos termékekről. Csak ha belegondolunk ugyanezt fillérekért otthon mi is elkészíthetjük. Igaz nem ilyen porított koncentrált formában, de nem is baj, mert a magas víztartalmú, élő csíra az mindig jobb.
Mind a rizscsíra vagy árpa, esetleg zab időnként ehető, ha tudunk szerezni nyers, manipulatív mentes, hántolt, vagy kopasz típusú magot(ez a nehéz).
Ami legalább ilyen dobás lenne, ha az ipar nem pusztítaná el az ételeket, vagy hideg tartósításokkal dolgozna. Sajna a konzerveket 120 fokon 6 percig sterilizálják töltés után a konzervdobozban, ami azt jelenti, szarrá főzik. A mirelit egy fokkal jobb, mert az kíméletesebb hőkezelést ad, és sok esetben nyers, én találkoztam zsenge nyers vajbabbal nyersen. De ha magunknak elteszünk az a biztos.
A tejes magok mindegyike lényegében új táplálék lehetne, hasonlóan a zsenge zöldborsóhoz, vagy tejes kukihoz. Ilyenek a zsenge bab (ami a zöldbabba van, zsenge tejes lencse, zsenge szegletes lednek, lényegében az összes hüvelyes lehet enni, mint a zöldborsót zsenge baby magállapotban). Tápanyagtartalma ideális, mert nem túlkoncentrált a magasabb víztartalom s a teljes érettség hiány miatt, amikor már nem ehetőek nyersen.
Ezek lehetnének az új szuper fegyverek különösen nekünk, s ilyenkor. Tehát mind nyersen, mind fagyasztott tartósítva ezek jók lennének.
A csíramagok is hasonló jó táplálékok, csakúgy, mint a kemény, de nyers magok, 43 fokos hosszú duzzasztásával is kellemes puha emésztett, de nem megsütött és elpusztított élelmet lehet előhozni. Pl. aszalóba is be lehet tenni nyers fehér rizst vízzel ellepve épphogy duzzasztani.
Ezek az eljárások megtartják az életet.
Én még a krumpli kíméletes ehetővé tételét is megoldhatónak tartom, amikor a keményítő szétesik, és a főtt krumplihoz hasonló, de nyersen elkészített termék képződik, ezáltal megmarad krumplinak a krumpli, és nem lesz halott krumpli, ami valójában nem krumpli, hanem méreg, csak ezt nem tudjuk. A nyers ugyanis nem a főtt konterpárja, mert az már más anyag lett, az édes és finom halál anyaga.

Magyarán az élelmek arzenálja a magok terén is rejteget kincseket még, csak ezeket fel kéne fedezni, kidolgozni ezek nyers feldolgozási eljárásait, és akkor élvezetes és fogyasztható termékek keletkeznének, melyek változatosságot hozhatnának a mi életünkbe.

Mindent lehet, a lényeg hogy a nyers ösvényen kell maradni.

:D



Okés Ivan de lényeg maradt le,faszák vagy sem?:)
Avatar
borcsok1
Grafomán
 
Hsz: 617
Csatlakozott: 2010. okt. 18., hétf. 0:00

ElőzőKövetkező

Vissza: 80/10/10

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 39 vendég