80/10/10

[Stoner]

Sziasztok!
Feladtátok a leckét...Háát.. Az ember gondókodik és ezt-azt próbálkozik...Azonban az idő és a tapasztalat ezekre a kérdésekre már választ is adott. A krumpli nem, hogy nyersen, de főve se jó semmire. Rost sincs benne, és nem azért nem lehet nyersen megenni, mert van. Ha van is, az nem oszt, nem szoroz. A fehérrépában viszont van rost is keményítő is és fehérje is. Mennyiséget enni belőle mégis kockázatos, de azért ilyenkor jól jöhet kevés belőle. Ha krumpli, akkor miért nem csicsóka? A burgonya és a napraforgó között van, rengeteg ásványi anyag és speciális keményítő (inulin) van benne, ami kifejezetten javít az anyagcserén és a cukorfelszívódáson. Nem szabad főzni, ezt még Marinéni is tudja, aki árulja. A vadaknak is vetnek és ki se irtható. Télen a vadak azon maradnak életben. Volt egy ismerősöm, aki vetett pár tővel, aztán oda se nézett a rétre, és 1-2 év múlva az égész csicsókaerdő lett. Jöttek is rá a disznók rendesen. Ilyenkor simán meg lehet enni párat, de én se szedtem ki még a földből. Lehet, hogy a pockok lesznek a fogyasztók... De van egyéb is, pl édesburgonya. A jam volt nekem is, meg persze édesburgonya is. Ezek is jók nyersen is de nem sok. A jam eléggé gusztustalanul nyálkás, és az íze se valami nagy show. De mióta nem eszünk (nem is lehet kapni, vagy csak ritkán), egy cseppet sem hiányzik. Az is fontos tudomány, hogy ezekből sokféle nem jó egy étkezésben. Ami számomra kielégítővé vált, a kobakosok, bár az uborka tényleg eléggé hűt, viszont jó nedvdús. A paradicsom csak külön jöhet szóba, és az se mindenkinél. Ja: és a khaki a világ legjobb gyümölcse, de tudni kell, hogyan. Csak teljesen puha formájában. Nálunk pl 50 Ft volt, és éppen kidobás előtt, megvettem az összeset. Egyik se volt rossz csak sérült egy kicsit, mert dobálták, mikor puha volt. Nekem jó, hogy nem értenek hozzá, mert jókat falunk belőle. Féltem egy kicsit reggel, hogy esetleg besokallok kettőtől, de semmi bajom nem lett tőle. Sajnos, (ezt is meséltem) én kivégeztem, ami nekem volt, pedig isteni szépek és sok is volt rajta. Ha tehetném, megint nevelnék a növényházban és erőlködöm, hogy kint is megéljen. Télen a legalkalmasabb, mivel igen édes, tartalmas, és pont karácsony táján érik; közeli rokona a naspolyának, egyébként meg az ében valamelyik leszármazottja is. Sajnos nincs helyi alanya úgy tudom.

Mi van a magokkal?
Hm. Az olajos magokról igen rossz a tapasztalatom, és ne mondja senki, hogy "Akinek gyulladásfokozó, az ne egye, de nekem nincs tőle semmi bajom." Mert, aki jelzi, az érzékenysége miatt, arra többinek is oda kell figyelnie! Nekem aztán mindenféle bajom volt és ettem is mindent, amit nem kellett volna. Volt egy év (már említettem), mikor a kenyér helyett olajos magtejeket ittam/ettem esténként és totál kikészültek a kezeim, fájt a derekam. Amióta rájöttem erre, semmi különösebb gondom nincs a hideggel. De ezt is mondtam már. A gond azzal van, hogy ugyan különbözünk, de egyezünk is és hiába alakultak ki kulináris szokások egyes ételekre, azokat senkinek sem szabad(na) enni. Ezt is beszéltük már. Amikor a kenyeremen kísérleteztem, próbálkoztam az összes gabonával, még a cikóriával is, amit az afrikaiak is fogyasztják és kenyeret is sütnek belőle. De egyedül a tönköly volt, ami alkalmas volt erre a technológiára. Ez is mutatja, hogy mennyire különleges. Mivel biztos vagyok benne, hogy a tönköly alapfokon is jó a lisztérzékenyeknek, de a glutén szótól mindenkinek frásza van, az én különleges eljárások során a glutén biztosan elbomlik. A radiesztéziás mérés is azt bizonyította, hogy a gyümölcs és a kenyerem egyaránt nagy energiájú életerős étel. Vagyis nincs különbség közte és azok között az ételek között, amelyek táplálnak minket. De minden érdeme mellett sem szabad "kalóriának", vagy "változatosság"-fokozónak használni, mert minden gabona éppen a mennyiségével és a nehezen átvehető, zárt, száraz, mindennel összeerjedő voltával, bármilyen formában sem "tömegétel"., legfeljebb "kiegészítő" tápszer. Kényszer, mert az ősök a húsfüggőségük és az ezzel járó izgágaságuk nyomán jöttek ide, ahol - valljuk be - nem lógnak duriánok és banánfüzérek lépten-nyomon.... Amikor a krumplit és a rizst egy kalap alá vesszük, alapfokon tévesztjük szem elől azt, hogy semmi köze annak a keményítőnek ami a rizsben van ahhoz, ami a krumpliban. Mégis éltek az írek-angolok krumplin és haltak is, mikor kiveszett pár száz évvel ezelőtt. Az, hogy az ember nem azonnal hal meg valamitől (hús-krumpli stb.) nem jelenti azt, hogy még attól emberi ételek. Ahhoz, hogy tisztán lássunk legalább 30 évig kell egyfélét enni. De, ha ezt a hússal, vagy krumplival tesszük, megkapjuk a magunkét. Azután már csak kapkodhatunk, hogy kimásszunk a csávából. Ugyanez a helyzet minden gabonával. Kivétel az én kis kenyérkém, aminek az előnyeit senki sem tudja "tudományosan" elsorolni, mert hiányzik pár millió hozzá. Nekem viszont nincs szükségem már semmiféle bizonyítékra, és nem kérdés, hogy a búza vagy más gabona milyen formában a legkedvezőbb és mivel, mikor kell enni. Csak azt tudom, hogy minden egyéb gabona igen rossz hatással volt rám, amikor fogyasztottam őket. Az pedig szintén ki van próbálva, hogy a tönköly egyéb formái (higgyétek el, millióféleképpen lehet variálni!) milyenek. Egyedül ez az egyféle mód az, ahogyan egyáltalán kis mennyiségben beleillik a növényi (egészséges) étkezés rendszerébe.

Amit mindenképpen tudni kell: a gabona emésztése lényegesen hosszabb ideig tart és belenyúlik a gyümölcsök emésztésébe is, azután a vastagbélben csúnyán összeerjed. kivéve, ha olyan kis mennyiségben és olyan formában (!) kerül elénk, ami éppen(!) elfogadható és eltűrhető. De az is jobb, ha pár napig kihagyjuk, és megfigyeljük, mikor, mit kíván a testünk, amíg nem kerül be a gabona megint.
Nemcsak a B12, hanem az a bonyolult enzimskála is nélkülözhetetlen, ami a tönköly sajátos szerkezetében van. De - mint ezerszer mondtam - minden egyéb mód, ahogyan elénk teszik egyaránt egészségtelen, akár rizs, akár árpa, akármi másfajta gabona legyen az. Mikor már mennyiségben tudjuk enni a gabonát, ki is készült az emésztőrendszerünk. Aztán várhatjuk a szervi gyengülést és a többi undorító hatást. De én ez alatta hosszú idő alatt láttam már "nagy" embereket köpönyeget váltani, és én se vagyok tévedhetetlen. Azonban van egy "ökonomikus" választék, ami a minimális és szükséges, de elegendő kategóriáiba is megállja a helyét. Ha...! Az ember nem kezdi:"Unom a banánt!!, nem elég változatos az étrendem!" Ilyenkor és máskor is a fejben kell helyre tenni a rendetlenséget!

Az enzimekkel nincs sok pláne, de azokat szigorúan meg kell jegyezni:
Vannak olyan enzimek, amelyek hőérzékenyek és vannak, amelyek hőállók, egy bizonyos határon belül. De önmagában azok megléte, vagy erős volta nem biztosítja a táplálóképességüket. De főleg pedig nem okozza azt a tiszta, édeni közérzetet, ami csak a gyümölcsök és megfelelő időben, környezetben fogyasztott zöldség-gyümölcsök, egyes kis mennyiségben megevett gyökerek. Az én szuper kenyeremet sem lehet és nem is szabad egyedül, nagy mennyiségben enni, mert megakasztja a gördülékeny emésztési folyamatot. A többi gabona ennél jóval nagyobb bajt csinál. Ez a "kenyér" gazdag enzimekben. Nem mindegy viszont, hogy milyenekben, hogy milyen a keményítő (vagy valami más, ami a keményítő "után" van). Mint tapasztalhatjátok, a levelek és gyümölcsök könnyed felvételén túl, szinte minden sokkal lassabb, nehezebb, nagyobb munkát adó, de a tömény keményítő és rengeteg erjesztő enzim...!
Egyébként pedig éppen ez a legnagyobb gond, hogy az enzimek hangsúlyozása mellett tudni kell, hogy mi a szerepük: a tápanyagok olyan szintre hozása, szétdarabolása, hogy közvetlenül elfogadja a testünk és, hogy az enzimek fehérjék. De nem az a szerepük, hogy gyorsan felduzzasszanak mindent belül, ami egyébként lassabban, de nem leragadva és megrothadva, hanem éppen a megfelelő helyen és módon épül be a testünkbe.
A víz szerepe döntő az enzimek számára. Az aszaltakban pl sok enzim van, de kevés víz. Ugyanez a helyzet a gabonákkal is, mivel a víz hatására indul meg robbanásszerűen az enzimek aktiválódása. Olyan aszalványok, amelyek gyümölcsből készülnek, a bennük levő cukor által is hosszú ideig eltarthatóak és a bennük levő "alvó" enzimek újra feléleszthetők a tiszta (H2O) desztillált vízzel, amit talán elég informálni, de végül is maga az aszalvány is informálja. Azonban ezt a képződött "lekvárt" sem szabad tovább tartani, még hűtőben sem, mivel nagyon gyorsan megerjed.
A sokak által ismeretlen, vagy ritkán látott aszalványok, mint a paradicsom, banán (azt látni néha), kiegészülgetnek minden egyéb zölddel. De nekem nem hiányoznak, úgyhogy csak a korábbi időkben próbálkoztam velük. Sokkal többet érnek a minél frissebb formában fogyasztott, vízzel jól ellátott formájukban. De, ha valaki hosszú útra készül, ahova kevés ételt vihet, de nem akar éhen halni, érdemes ilyeneket vinni. Csak: arra kell gondolni, hogy egy maréknyi aszalt paradicsom mennyi érett, nyers paradicsomból készült? És a hozzá tartozó vizet is vinni kéne, mert különben a testünkből vonja ki az emésztés!! És, hogy erre nem lehet teljes életmódot alapozni, csak átmenetileg, kényszerűségből élhetünk velük, sőt nem is "nasiként"!

Azonban, az emberek többsége nem képes ennyit "szarozni", hogy rájöjjön valamire, hanem az ízérzéke után megy. Az meg ugyanolyan elrontott, mint a gondolkodás, vagy az érzelem, vagy a test. Abból valamit kihozni, ami teljesen másként van kódolva, vagy inkább "dezorganizálva", mint a valódi, igen nehéz, mert minden egyes esetben rossz válaszokat találunk. A fejünkben és a testünkben semmi sem eredeti, miért lenne más az érzésünk?

[smanag]

Jó, nyálcsorgást!



http://www.youtube.com/watch?feature=fv ... vWLdU&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=crQZdZwDZPs

http://www.youtube.com/watch?v=VfJXwGPkTYE


http://www.youtube.com/watch?v=aG1u4B9NzZI

[smanag]

Igazi, az lenne, ha a videókon látható gyümikhez hozzájutnánk.

Mivel ezekről csak vágyakozunk, beszélgessünk kicsit a gyökerekről, s magokról.
Én egyébként úgy gondolom, hogy ami nyers, és ehető ezek között, az nem jelent bajt a testnek, ha elkülönülve és kis mennyiségben megy be különösen akkor, ha turmixszal „emésztett”.

Kétségtelen, hogy az édesburgonya, vagy csicsóka, vagy yam jobb, mint a krumpli. Kicsit macerásak persze. A fehérrépa is csak úgy élvezhető, ha zsenge, vagy a turmix lepépesítette. Egyébként még pépesen is nehéz, ha mennyiségben esszük, és nem is tudjuk könnyen enni még úgy se, de nem is ezeket kell enni mennyiségben.

A kuszkuszról nem tudom, hogy nyers e? Mert elég jól és gyorsan duzzad. Több fajta kuszkusz van (a nem mag alakú az teljesen manipulált, így rossz), én arról beszélek, amit zöld búzából aszalással szárítanak, lényegében látszik még a mag. Kérdés, ez nyers e? Milyen a technológiája. Az a gyanúm, hogy nem nyers, mert gyorsan duzzad és puhul, még hideg vízben is.
A sárgaborsóra nem válaszoltatok, vajon az nyers? Ismeri valaki a feldolgozás technológiáját, és a fehér rizsnél ugyanezzel kapcsolatban mi a helyzet, annak milyen a technológiája? Kap valamilyen hőkezelést?

A datolyákat a jó cégek napon aszalják, s 45-55 fokon szárítják a kíméletesebb cégek, a nagyipar szerintem magasabb hőfokot használ.

Gábor hogy készíted azt a kis nyers csodakenyeredet?


Az aszalványok kétségtelen súlyos hiányosak, mégpedig a legfontosabb anyagban, az organikus vízben. Igazából töményítésnek alkalmasabbak csak turmixokban, vagy lédús ételekhez eszegetve sűrítésnek. Csakhogy a ropogós száraz állapot az egyrészt nem élvezet, másrészt nehezen ehető cucc.
Ezért az aszalvány az önmagában megterhelő.

Sütőtök most jó csemege. Ma nyitottam egyet, sötét narancssárga, bio, finom bele van, kikanalaztam, a magot radiátorra raktam száradni, és anyámnak megsütök belőle ma, 2-3 nap alatt megeszi az egészet. A héj közeli 3-4 cm-t kapja.
Naspolya most kimaradt nekem, és csipkét sem ettem még. Ne lennék ilyen lusta készíteni, mi.
Pedig nagyon hasznosak.

[smanag]

Én azt mondom, és állítom, hogy a legfontosabb, hogy nyers legyen a bekerült cucc, és persze tudjuk, hogy az amit eszünk, az biztosan nyers is.

Ha ez megvan, akkor már nem lehet semmi bajunk, mert a test a nyers ételt felismeri, és kinyeri belőle akadály és sérülés, és károsodás mentesen a tápanyagokat. Akkor van nagy baj, ha az étel megsütött, vagy ehetetlen formában s fejlettségtében kerül a testbe. A baby magok, tejes magok nem jelentenek veszélyt még akkor sem, ha nem az ideális magjaink.

Természetesen ezen alternatívákról csak beszélünk, de nem igen alkalmazzuk, mert megvannak a saját, mennyiségi ételeink.

[RAtti]

Gábor baszki ezt mind Te Írtad?!

Iván bocs, hogy nem reagáltam a magos kérdéseidre. Az szolgálhat mentségemül, hogy sajnos csak passzolni tudok.

Amúgy nekem továbbra is, és egyre határozottabban az a véleményem, hogy a tápanyagok hatékony emészthetősége, jó felszívódása legalább olyan fontos mint az, hogy nyers legyen. Vagy, hogy ne vesszünk össze azt mondom, hogy mindkettő egyformán fontos.
Én az ilyen gyökerektől, gumóktól, áztatott nyers miegymástól nem sokat várnék.
Ha jól tudom még a csicsókát is elég nehéz emésztenünk, ezért ajánlják cukorbetegeknek is mert nem emeli meg a vércukorszintet, mivel nem nagyon férünk hozzá a benne lévő anyagokhoz, nincs hozzá enzimünk, nem nagyon tudjuk emészteni, a disznó meg tudja.

Idézet a Wikipédiából:

"Az emberi ptialin és amiláz enzimek az inulinokat nem képesek lebontani, csak a keményítőket. Az inulin tehát bontatlanul halad át az emésztőrendszeren. Csak a vastagbél baktériumflórája kezdi bontani, ami jelentős mennyiségű CO2-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, emiatt az inulintartalmú élelmiszerek flatulenciát (bélgázképződést, szelet, puffadást) okozhatnak."


Igazából azt nem értem, hogy egyáltalán mi értelme van annak, hogy olyan kajákat együnk (terheljük magunkat) amit nem tudunk -ha nem is 100%-ban- de legalább hatékonyan megemészteni??? -most komolyan?

Énnénk a nyers áztatott gabonát, meg rágcsálnánk a durva nyers cellulózos dolgokat, de minek? -sokat
nem segítene. (főzve meg ugye eleve kiestek, hacsak... )

Azt gondolom, hogy a gyümölcsök és zsenge nyers zöldek mehetnek magukban (úgy ahogy vannak) nagyon-nagyon jól megrágva, vagy turmixolva, ezen kívül aminek tudunk az emészthetőségén hatékonyan javítani az még belefér, de ami ezeken felül van, azt hagyni kéne ott ahol vannak.


Egy ideje pl. próbálkozom,- ha jól emlékszem- Atill barátunk által nem oly rég ajánlott "bélbacis" magjoghurttal.
Nem tagadom, hogy elsőre kicsit idegenkedek ezektől a dolgoktól, de ha működik akkor lehet, hogy alkalomadtán alkalmazom, ill, kísérletezek vele.
Régebben próbáltam, mandulával, elég furcsa volt, aztán félre is tettem.
A napokban újra megpróbáltam dióval és... mit mondjak érdekes, nem olyan rossz (mondhatnám elsőre ízlett) , majd meglátom hogy válik be.
Lényegében azokat a baktériumokat adjuk hozzá amik a bélben is megtalálhatók.
Akkor kérdés hogy miért nem esszük meg simán beáztatva, és hagyjuk, hogy a bélben lévő bacik feldolgozzák?

Ha beválik akkor szerintem azért lehet jó ez az eljárás mert ugye az olajos magok emésztése elég hosszadalmas és nehézkes, ha ez az emésztés a bélben történik akkor jó darabig eltart, viszont ha már a tálcsikóban a bacik egy fél nap alatt elvégzik ezt az emésztést akkor így "megeve" már sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud bennünk emésztődni, nem akasztja meg a folyamatokat. Ha jól működik akkor lehet, hogy meg lehetne próbálni csíráztatott hüvelyesekkel is, esetleg csíráztatott (nem csak beáztatott) gabonákkal, mert szerintem azokra is ráférne egy kis emészthetőség javítás.

Lehet, hogy furcsán fog hangzani amit mondok de én úgy tudom, hogy normál esetben a gyomorban rothadási folyamatok zajlanak, a bélben pedig erjedés, lényegében így bomlanak le a táplálékok.
Ettől nem kell megijedni mert "irányított" körülmények közt történnek ezek a dolgok, és jó esetben nem keletkeznek káros anyagok. Akkor van gond ha ez például megfordul és a gyomorban kezd valami erjedni, ill. a bélben rothadni.
Ezt csak azért írtam mert ennél az említett magjoghurtnál is hasonló fermentációs, erjedési folyamatok játszódhatnak le. -csak ugye ne várjuk meg még pájinka lesz belőle.

Na de nem akarok semmit elkiabálni, ez még további kísérletezést igényel, viszont ha működik akkor erre azt mondom, hogy valóban nyers és egy jól emészthető valami. -de várjuk ki a végét.

Amúgy én is kíváncsi lennék Gábor csodakenyerére? -nem értem miért kell ezzel ennyire titkolózni, nem fogjuk ellopni a receptet egy nagy üzlet reményében, legalábbis én nem tervezem.
Bár ha jól emlékszem annyit már elárult, hogy nem teljesen nyers, de ettől még állítólag mindent lepipál.

[RAtti]

Szia Lájszló!

Kösz ezt a fehérjés oldalt, illetve, hogy felhívtad rá a figyelmet.
Találkoztam már hasonlóval de ezt még nem ismertem. -bár valószínűleg az ára miatt nem is fogom közelebbről. (de nem is ez a lényeg, megcsinálom magam , vagy valami hasonlót)

Egy kicsit valóban ráéreztél, mert egy ideje gondolkozom azon, hogy nem ártana egy kicsit több és nem utolsó sorban jól felszívódó fehérje. (az előbb említett magos dolgot is többek közt ezért vettem elő nem oly rég)

A 10 %-ot nem tervezem túllépni, de szerintem jobban ki kellene használni. -ez 2000 kalória esetén még mindig csak kb. 50 gramm lenne, tehát nem olyan sok.
Napi átlag 3 kiló gyümivel, 50-70 dkg zölddel (attól függ milyen) + 2-3dkg maggal (ez kb 2000 kalória) még "csak" kb 40 grammot eszünk meg. -és ugye kérdés, hogy vajon ezek el is jutnak-e mind a megfelelő helyre. -gyanítom, hogy nem, vagy ha igen akkor kevés.
A kalóriabevitelt már nem látom problémásnak, de szerintem a fehérjén nem ártana kicsit javítani.

Jó éjt Mindenkinek!

[smanag]

Kétségtelen, hogy a magok között a legjobbak az olajos és csonthélyas magok, ha egyáltalán magokban is gondolkozunk. Már a hüvelyescsírák sem ideálisak, pláne a keményítőtartalmú gabona magok.
És az össz magbevitel 1-2 unciánál nem is lehet több még az alkalmas magokból sem.
Gondokodni lehet azért, azzal nem ártunk, de nem is akarunk ártani, mert úgyis csak megmaradunk a hangosan gondolkodás szintjén, hogy aztán újra felfedezzük, hogy valójában nem kell törni az agyunkat, mert a lehető legjobb utat tapossuk.


Az idegenergiák időnként felerősödnek, és a túl tiszta test időnként követeli a régi bűnt.


Ezzel részemről be is fejeztem ezt a hülyeséget, és Rattinak adok igazat.

Részletek Graham könyvéből, 301/:

""""Az emberek miért vallanak kudarcot a nyerskoszttal?
A kezdő nyersevőknél a siker legtöbbször azért marad el, mert rossz egészségi állapotban vannak, mivel – anélkül, hogy tudná-nak róla – a napi kalóriabevitelük jelentős része „nyers” zsírokból származik. Ez akkor is így van, ha egyébként úgy gondolják, hogy rengeteg zöldséget esznek, mert a zöldségekben nagyon kevés kalória van.
A zsíros ételek összetevői nem illeszkednek az ember táp-anyagigényeihez. A magas zsírtartalmú étrendtől egyenes út vezet a különböző egészségi problémákhoz, amiknek alapja ki-vétel nélkül a nem megfelelő táplálkozás.
Ha nem eszünk annyi édes gyümölcsöt, illetve benne lévő szénhidrátot, hogy jól lakjunk, akkor sóvárogni fogunk a szén-hidrát után, és evészavarok is kialakulhatnak. Azok a nyersevők, akik visszatérnek a főtt ételekhez, azon kapják magukat, hogy mindig csak főtt szénhidrátokat esznek: kenyeret, rizst, tésztát, krumplit, kukoricát, lencsét és babot, egészen addig, amíg rá nem jönnek, hogy egyszerűen túl kevés gyümölcsöt esznek. Ha nem térnek vissza a keményítőtartalmú főtt ételekhez (és a zsírokhoz, amitől azok jó ízűek lesznek), akkor a koncentrált és finomított szénhidrátok felé fordulnak, és cukorkákat, csokit, alkoholt, édes tésztákat, péksüteményeket, sütiket és aszalt gyümölcsöket fognak enni. Ennek hátterében a teljes értékű gyümölcsökben található egyszerű cukrok hiánya áll, és ugyanez történik azokkal is, akik hagyományos amerikai étrenden élnek, és ugyanúgy sóvárognak a szénhidrát után, és ugyanúgy evészavarokkal küzdenek.
A kudarc másik fontos oka érzelemi jellegű. Itt most az „érzelmi evés” két változatával foglalkozom: azzal, amikor az étellel el akarjuk nyomni az érzéseinket, a másik, amikor fokozni akarjuk azokat.
Vegyük először azt az esetet, amikor „tompítjuk” magun-kat az étellel. A főtt étel aligha kedvez nekünk, bár épp az ellen-kezőjét tanították. A főtt ételtől, ahelyett, hogy jól éreznénk ma-gunkat, eltompulnak az érzékeink, érzéseink.
Akaratlanul is rászoktunk arra, hogy az érzéseinket nehéz ételekkel nyomjuk el. A nehéz ételek megemésztéséhez ugyanis túl sok ún. idegenergia kell, így abból nem marad elég ahhoz, hogy az emésztés mellett még intenzív érzelmeket is átéljünk. És ez nem csak képzelgés! Ez a tompító hatás nagyon is valóságos – fiziológiai értelemben. A kimerítő fizikai aktivitás mellett 2 dolog van, ami testünk számára rendkívül energiaigényes fel-adat: a nehezen emészthető ételkombinációk lebontása és az intenzív érzelmek feldolgozása. Általában csak az egyik vagy a másik megy.
Valószínűleg mindenkivel megtörtént már, hogy érzelmileg felzaklatott állapotban egy falatot se tudott enni. Ez akkor következik be, ha az érzelmi tényező erősebb, mint az emésztési feladat. Fordított helyzetben, amikor az emésztésé az elsőbbség (szinte mindig ez van, ha nehéz ételeket eszünk), érzelmeink eltompulnak, szinte semmit sem érzünk. Egy testi-lelki fájdal-makkal teli világban ezt a tompultságot könnyen össze lehet téveszteni a komfortérzettel.
Ilyesmi történik akkor is, ha valaki veszekedésbe kevere-dik, majd dühét és frusztrációját egy nagy doboz fagylaltba fojt-ja. Ugyanebben a helyzetben egy nyersevő dióba és aszalt gyü-mölcsbe fojtaná haragját, pedig mindkét esetben arra lenne szükség, hogy felszínre hozzák és elfogadják saját érzéseiket.
A nyerskosztra történő áttérés után az emésztőrendszer terheltsége jelentősen csökken, így a testnek sokkal több ideg-energiája marad az érzelmekre, ezért az évek hossza során fel-halmozódott, elnyomott érzelmek felszínre törnek. Ez általában váratlanul és elemi erővel csap le a gyanútlan nyersevőkre. Amíg az emberek nem tanulják meg megfelelően kezelni az érzelmeiket, addig a nyerskoszt kellemetlen érzéseket fog fel-színre hozni, és hamarosan azon kapják magukat, hogy vissza-tértek a főtt ételekhez, hogy visszaszerezzék az általuk biztosí-tott érzelmi „kényelmet”.
Érzelmeink elfogadása azt jelenti, hogy egyedül maradunk az érzelmeinkkel, és teljes mélységükben átérezzük, megéljük azokat anélkül, hogy a tévé, egy könyv, zene, a barátok, az étel, vagy bármi más elvonná a figyelmünket. Mikor megpróbáljuk elrejteni az érzéseinket, vagy megpróbáljuk elterelni a figyel-münket a fájdalmas gondolatoktól, érzésektől, azzal csak még mélyebbre nyomjuk azokat magunkban, hogy később még heve-sebben törjenek elő. Fontos megértenünk, hogy negatív érzelmek nélkül pozitív érzelmeket sem élnénk meg, hiszen ezek ugyanannak az éremnek a két oldala. A negatív érzelmek is mi vagyunk, és azzal, hogy hátat fordítunk nekik, hátat fordítunk egy részünknek, ami pedig osztatlan figyelmet követel tőlünk.
Az érzelmi evés másik fajtája, amikor érzelmileg kötődünk egy (főtt) ételhez. Ez a kötődés gyakran onnan ered, hogy megpróbálunk felidézni egy múltbeli eseményt, pillanatot, amire jólesik visszagondolni, és szeretnénk újra átélni. Ezekkel az ér-zelmekkel többnyire nehezen birkóznak meg az emberek.""""

[RAtti]

Iván Tudom, hogy az említett dolgokat csak kis mennyiségben, kiegészítésnek szántad.

Én is csak elmondtam erről a véleményemet, de nem akarom elvenni senki kedvét ezektől, de én más irányba tapogatóznék.
Szerintem sem árt ha gondolkozunk ezen, egy két dolgon azért még lehet finomítani, és többek közt ezért is vagyunk itt.

[smanag]

Az lenne az igazi megoldás, ha hozzájutnánk ilyenkor legalább 2 király gyümihez a banánon kívül.
Mert időnként unja az ember a banán, narancs, alma generál hármast.
El tudnám képzelni az életem ilyenkor igazi érett mangókkal, duriánnal, aranyló pirosas ananásszal, és napon aszalt fügével és datolyával, vagy pl. érett papayával. Igazából nem tudom, ezek miért nem kaphatóak. De ismerjük a választ, ez csak a mi kifinomult igényszintünk, és a többség az tudjuk, mást igényel.

[RAtti]

Iván egyetértek Veled!

[RAtti]

Szia Gábor!

Te hallottál-e már erről a magjoghurtról?
Ha nem, röviden úgy készül, hogy beáztatunk egy napra valamilyen olajos mag félét (mondjuk diót) s ha jól megduzzadt akkor kevés vízzel elturmixoljuk, majd ha megvan akkor a végén még hozzáturmixolunk (csak épp hogy elkeverje) 1-2 kapszula probiotikus baktériumot (pl. protexint, persze kapszula nélkül), s eztán tálba öntjük, letakarjuk egy ruhával és meleg helyen hagyjuk kb fél napig (amíg joghurt szerű nem lesz), hogy a bacik dolgozhassanak. Ha kész hűtőben még állítólag 1-2 napig eláll.
Ha van kedved próbáld ki, kíváncsi lennék mit szól hozzá a "varázspálcád".

[Yoli]

Nekem a banánok most egyáltalán nem jönnek be. A banánnak szuper mézédesnek kéne lennie, mivel elméletben ez az egyik legtöményebb cukorbombánk, ehhez képest mézzel édesítve még épp elmegy. A kakiszilva ezzel ellentétben mézédes, lédús, és kalóriadús. Meg ott vannak a datolyából összerakott gyümölcsök. Kipróbáltam mandarinnal, tényleg jó. Ha már a krumplin és társain kell agyalni, az azt jelenti, hogy nem elég a gyümölcscukor. Agyaljunk akkor azon, hogy mivel pótolhatnánk a cukrot, illetve tényleg össze tudunk-e rakni "új" és édes gyümiket. Mi a vélemény például a krumplicukorról? Itt van róla egy kis ismertető: klikk.

Én nemrég próbálkoztam fermentált dolgokkal. Először egy élőflórás lötyivel, aztán savanyított káposztával, egyik sem hozott nagy változást, értelmük nem sok volt. Magjoghurtot még nem próbáltam. Valahol olvastam, hogy ezek a probiotikus bacik nem is részei a természetes bélflóránknak, és rövid időn belül távoznak belőlünk. Szerintem inkább az a lényeg, hogy minél kevesebb erjedés történjen a belekben. Az erjedés egyben a bacik elszaporodását is jelenti, ami nyálkaképződést is eredményez, az meg nem gyó. Csak azt jó lenne összeszedni, hogy mi okoz erjedést, mert erről nagyon változatosak az infók.

Boldog karácsonyt.

[smanag]

Békés, boldog karácsonyt!

[smanag]

Én is fermentáltam zöldségeket, nem jön be nekem sem. Ecetes lesz, és szerintem erjedt is, magyarán inkább megromlik. Persze lehet, hogy többet kell érni hagyni a cuccot, mert én 4-6 nap után már megtámadtam. Na, most ezt bevinni a testbe, tényleg egy baci infekció csak, amitől a gázosodás beindul, s a bélflórát szerintem felbolygatja.

Most számomra a fagyasztás, és a csíráztatás maradt, valamint az ehető mag duzzasztása, mint feldolgozható eljárások köre. Már az aszalás sem jó, mert koncentrálja az ételt, ami nem természetes, ugyanakkor hiába aszaljuk, ugyanakkora mennyiségű organikus vízzel párosítani kell az aszalványt, ha az egyensúlyt fenn akarjuk tartani, és az viszont nem organikus víz, hacsak nem növényi lében végezzük a hidratálást.
Az alacsony hőfokos duzzasztás és gőzölés jöhet még szóba, ezekre viszont nincs olcsóbb, elfogadható eszközöm.
Yoli a csengő barack cikket olvastad? A linked végén. Nos, én nem enném a krumplicukrot egyébként sem, de ezek után még inkább nem.



Valahányszor elkalandozok, vagy kísérletezek, új dolgokkal minduntalan rájövök, hogy a nyers gyümik és zsenge zöldek evésénél nincs jobb.
Igazából a turmixgépünk a mi hatlövetű fegyverünk, ugyanis előemészti az ételt. A fogakkal ilyen eredményt soha sem érünk el. Kérdés kell e ez nekünk, kell e ez a kényeztetés a gyomornak?
Ma reggel telepakoltam a turmixot mandarinnal, és tettem bele vagy 4 gerezd fokhagymát. Ez aztán az igazi finom lötty. Egészségtelen bélflóra reszkess. Használjuk a fokhagymát, csodálatos szer. Én most minden étkezéshez nyomom. Hihetetlenül felerősít és rendbetesz.

Nem kell túl édesnek, és koncentráltnak lenni a gyüminek, csak pont olyannak, amilyet az érett gyümik képviselnek. A besűrített cukor teher a testnek.

Én sem próbálkoznék probiotikumok evésével. Ha jó bélflórát akarunk, vagy akarunk egy béltisztítást az élőflőránkban, akkor csináljunk hagyma és fokhagyma kúrákat. Magyarán a napi turmixokba keverjünk bőven ezeket. Önmagukban csípősek, de pl. finom bármilyen gyümivel a fokhagyma. Na, ez aztán rendbe teszi a bélflóra helyes egyensúlyát. Most én is egy ilyen fertőtlenítést csinálok. Ezek erősítik az immunrendszert is és csakis azáltal, hogy a bélflórát megfegyelmezik. ÉS emellett antivirulens és antibakteriálisak.
A másik nagyon jó szer, amit nem kapni a kurkuma gyökér. Ha valaki tud ilyen forrást, azonnal csicseregje el, mert vevő vagyok rá.
És természetesen másik pár szupertáplálék a ginseng, gyömbér, piros nemes fűszerpaprika, bűzafűlé, stb.


Ve.
Bő, változatos gyümi és zöld.

[smanag]

http://www.youtube.com/watch?v=qSrT5MTm ... E4F9AAAA62