A fehérje esetében nem is a mennyiségben látom a fő gondot hanem inkább a minőségben. -szerintem erre kicsit nagyobb hangsúlyt kellett volna, illetve kellene fektetni. ( a könyv ilyen szempontból a minőséggel sajnos abszolút nem foglalkozik)
Hiába van meg a papíron előírt, ha az olyan összetételű amit a szervezet nem tud teljes egészében felhasználni akkor megizélhetjük az egészet.
Az utóbbi időben nem hagyott nyugodni ez a dolog, és nem tagadom elég sokat jártam utána, a régi könyveim nagyrészét is újra átolvastam elhullott morzsák után kutatva és elég sok minden összevág. -olvastam

, agyaltam

, agyaltam

, olvastam
Persze mondhatnánk, hogy minek agyalni, hiszen már készen van csak csinálni kell meg hinni benne, de azért ez még nem biztos, hogy elég, ha valami valóban nem stimmel. -márpedig itt "nálunk", ezen a területen még úgy látom lehet javítani.
Régebben is írtam, mikor Graham nem éppen fényes állapotát elemezgettük, hogy szerintem ehhez köze lehetett a fehérjéknek is. -erre továbbra is gyanakszom. (és azt sem tartom kizártnak, hogy az erőltetett sport ilyen esetben még tovább ronthat a helyzeten, de ezt csak zárójelben mondtam!)
Több helyen látom nyersevő körökben, hogy már átesnek a ló túloldalára, és szinte mumusként tekintenek a fehérjékre. Hogy jaaaj nem kell abból annyi, meg hogy akár 5 gramm is elég, ja elég, egy egérnek.

Pedig a fehérje (aminosavak) a legfontosabb, e nélkül a többi életfunkció is sérülni fog. Sőt még a megevett kalóriák sem fognak tudni úgy hasznosulni. -de túlzásba sem szabad vinni!
Az embert a természet nagyon sokszínű és nagyon változatos összetételű táplálékokkal látta el.
Amik önmagukban szegényesek de ha jól válogatja őket össze akkor már kiegészítik egymást.
Igazából emitt ezt a "nagy monodiétát" sem tudom még hova tenni.
A paci kinn a sztyeppén nagyrészt füvet legel, de a fű szerintem önmagában sokkal komplexebb mint egy gyümi.
Persze ne kutyuljunk keverjünk össze mindent, meg talán jobb egy étkezésen belül a nem egyformákat inkább szépen egymás után enni, mint mondjuk az egészet összeturmixolni. -persze akinek bejön, hogy egyszerre csak egyet és nincs hiányérzete, akkor biztos az is jó.
A komplettálásnál már inkább csak részlet kérdés, (csak a "vájt fülűek" figyeljenek

) hogy egy bizonyos aminosav meddig marad felhasználható állapotban. Egyesek szerint van a szervezetnek egy bizonyos aminosav raktára, hogy ez pontosan mit jelent, hogy működik az nemtom, de tény hogy a vérben köröznek egy ideig, tehát valószínűleg nem lesz mindjárt hulladék ha nem talál párt magának. Szóval nem tragédia ha nem lesz tökéletes a párosítás, de nem árt rá figyelni. (az is lehet, hogy napi szinten is bőven elég komplettálni, s ilyenkor a monokaja is belefér

)
Na meg ugye itt is fontos az alapos rágás/turmixolás.
Egy kis kitekintés:
Boutenko valami olyasmit ír a turmixos kísérleténél, hogy a turmixok megerősítik a gyomor savtermelő képességet, és eztán jobban tudja emészteni a zöldeket, mivel állítólag azért fogynak le sokan a nyers kajákon mert (elegendő gyomorsav hiányában) nem tudják őket rendesen megemészteni.
Ezzel én nem értek teljesen egyet, szerintem a nyers kajáknál a rágásnak illetve a turmixolásnak nagyobb szerepe van mint magának a gyomorsavnak.
Kísérletezgettem pl. citromlében, ecetben salátadarabokat áztatni, de semmi. -abszolút nem árt neki, nem árt nekik semmi. (max. csak az ha ők játsszák a farkast a kismalacos mesében

) vagy ha lenne bazi erős nyálunk.
A rágásnak/turmixnak viszont megadják magukat és így már hozzáférhető a beltartalmuk.
A gyomornak a sav a fő "fegyvere", ha nagyobb ételdarabok kerülnek bele akkor keveri-keveri és még több savat termel, és termel. A gond csak az -ahogy én tapasztaltam- hogy a nyers rostok ellen ez nem elég.
Sokan ezért sem szeretik a nyerseket, mert "visszabeszél" (már jön vissza a sav) mivel nem rágják meg rendesem, és ami egyben ment le a gyomorba az nagy valószínűséggel a "barnamackóban" (esetünkben néha zöld a maci

) is egyben marad. -ezt bárki megfigyelheti.
Tehát a összegezésként erre az évre szerintem három dolgot lehetne kiemelni:
1. -legyen meg a szükséges energia, megfelelő, koncentráltságú gyümikből. -kinek amennyi kell.
2. -legyen meg a szükséges mennyiségű ill. minőségű! fehérje.
(ha az első kettőt sikerül így összeválogatni akkor remélhetőleg a többi összetevővel sem lesz gond, zsírok, ásványok, vitaminok stb. )
3. -és végül mindezek jól felhasználható állapotban legyenek. (rágás, turmix)
Aztán majd meglátjuk mire megyünk vele.
Gábor többször olvastam én is a Szigorúan bizalmast. A nagyon alacsony fehérjebevitelnél szinte kivétel nélkül szerepelt valamilyen állati, vagy gabona, hüvelyes felé. -szóval nem csak nyers gyümi meg zöld volt.
(e mellett egy részük hőkezel volt, ami persze nem előny de bizonyos esetekben javíthatja a fehérjékhez való hozzáférést)
Tehát nem tartom kizártnak, hogy nagyon kevés is elég, de ahhoz nagyon jó párosításnak kell lennie.
Tegyük fel ha volt Neked 10 garmm 50% -os fehérjéd amit a kenyered 10 gramm másik50% -os hozzá passzoló fehérjével kiegészített, akkor lett mindjárt plusz 20 grammod. -ami már sokat számít.
Természetesen ez most csak elmélet volt.
Na mennyünk inni!

BUÉK Mindenkinek!
