80/10/10

[smanag]

D vit.

A mezei nyúl a magyar hortobágyi télben honnan kap d vitamint?
A vadló a szibériai 8 hónapos télben honnan kap d vitamint?
A d2 növényi provitaminból.

Ha ezek hőkezelt ételeket ennének, és testidegen ételeket, pl. növényevők létére húst, megbetegednének és hiánybetegségeket kapnának. BORUL MINDEN, és a test nem kap elég anyagtartalmat semmiből sem. De ha nyers az étrend akkor minden mosolyog, és minden áll, ezt kéne megérteni.
Életünk 2 legnagyobb ellensége= hőkezelt és testidegen étkezés. És ezt a hülyeséget, csak az ember csinálja, senki más nem él ezzel.
Mi védi meg őket, mi tartja őket a természeti rezgőkörben? A kizárólag nyers, rájuk szabott, fajukra jellemző ételekből álló testbiológiai táplálkozás. Ez adja védelmüket és egyúttal teljes testi, valós egészségüket meg.
Szóval így gondolkozzunk, amikor azt a hőkezelt és testidegen méregfalatot a szánkhoz emeljük.
Féljünk ezektől, de nagyon, mert valójában táplálék mérgek ezek a „finomságok”
Ember ébredj, az a test, amiben élsz, az nem a sajátod!

[smanag]

http://www.youtube.com/watch?v=1tlt7KNMAos

[Yoli]

Köszi a kimerítő választ, Iván! Étvágygerjesztő ez a spagetti a videóban. Nem mintha az eddigi szegényes étrendemmel foglalkoztam volna a D vitaminnal, csak most jó lenne tényleg jól csinálni. Csak az aggaszt, hogy perpill sokkal rosszabbul nézek ki, mint ezelőtt a fogyás miatt, de remélem, ez átmeneti.

[smanag]

1 évig olyan voltam, mint a halál, 54 kg. Szédültem, amikor lehajoltam, lézengtem, fostam a gyümiktől. Bebeszéltem magamnak, hogy erős vagyok, és amikor futottam az erdőben összeakadt a gyenge lábam és pofán csúsztam, többször megbotlottam a saját lábamba. Mégis tudtam valamerre arra van az előre. És nem ismertem a 811-et még, rosszul csináltam, sok volt a mag, és kevés a zöld bevitelem. Az átmenet az gyötrelmes, mert a testnek hatalmas sokk ez az új étrend, mivel hozzá van szokva a főttekhez, és el van butítva az állatiakkal, mely másodlagos fehérjeforrás, könnyebb kirakni a puzzlet, mint az alapokról épülő növényi fehérjéből felépíteni a fehérjéket. Később a test megtanul kizárólag elsődleges, egyszerűbb növényi fehérjéből is hatékonyan építeni. De úgy kell csinálni, hogy közelítve, hogy az egyensúly megmaradjon. Ha jól csinálod, mivel már neked megvan a helyes ismereted kezdettől, 2-3 év alatt egyensúlyt nyerhetsz a tiszta 811-ben. Addig meg alkalmazz kompromisszumokat, és a közelítő módszert válaszd a 811 felé haladva. Magokat túleheted még, és alkalmazhatsz bonyolúltabb keverékeket is. Ezek mind növelik a súlyt.

[RAtti]

Szervusz Iván!

Először is kösz mindent!

Másodszor szeretném megkérdezni a véleményedet a csávázott vetőmagokkal ill. az ezekből kifejlődő zöldekkel kapcsolatban? -nem éppen a legtermészetesebbek de vajon ártalmasak lehetnek-e?

Tavasszal és ősszel szoktam vetni spenótot, általában matadort és popey-t.
Tavasszal mindig gyönyörűen megnő , ilyenkor meg alig kel ki, s ami kikel az sem megy szinte semmire. Nem nagyon értem pedig nagyjából ugyanoda vetem, és kb annyi vizet és napot kap mint tavasszal. Ősz végén meg szoktam trágyázni, amiből persze biztos több jut a tavaszi vetésnek, de nem hiszem, hogy annyira kimerítené a földet, hogy az őszi vetésre már nem marad. -esetleg van-e tipped mi lehet a baja?

A gazdaboltban ajánlották ezt a holland, csávázott spenótmagot, hátha jobban muzsikál. A terméséből már ettem, -mert árulnak ilyent a mamik a piacon- az egész jó. Valószínűleg amit télen lehet kapni zsákokban a nagybanin az is hasonló csávázott magról kel ki.

[smanag]

A csávázásnak vannak hagyományos kémiai és biológiai szerei, melyeket biotermesztésben is használnak. Természetesen a magboltokban a kémiailag kezelt csávázott magokkal találkozunk. Nem kell különösebben ezzel foglalkozni, bár nem a legjobb, de nem a csávázott magot esszük meg, hanem a belőle kikelt növényt.

Nem tudom miért nem kel ki a mag, valószínűleg a mag nem jó. Vagy túl mélyre került a mag. Végezz teszt csíráztatást ültetés előtt, hogy ne végezz felesleges talajművelést, azt várd a nagy semmit. A hőmérsékletre is figyelni kell, mert ilyenkor már nem lehet ültetni. Ilyenkorra, már az áttelelő fajtáknak is erős bokrosnak kell lennie.

[RAtti]

Iván ismét csak

A szabadba már nem akarok vetni, viszont az üvegházzal (ládába vetve) még lehet, hogy teszek egy próbát. -jó lenne ha a tél egy részében is lehetne valamennyi saját termesztésű zöld.

[smanag]

Mai kaja:

körte+ szőlőlé
szilva
zöld lecsó-lila, nagy paradicsom+ paprika+ spenót+ fejes Sali
csemege kuki+kis marinált lencse karfiollal+ padlizsán
alma

[Stoner]

Sziasztok!
Amit múltkor említettem, az nagyon fontos abból a szempontból, hogy miért is nehéz az átállás. Vagyis, az örökölt tapasztalatok nem csak az elmének adnak egy mintát, hanem a testnek is. Ezért olyan sok a rossz érzés és tünet, mert a test az öröklött úton akar haladni. Mondhatjuk, hogy ez a züllés genetikai megfelelője. A testnek nincs esze, ezért nekünk kell gondolkodnunk, és visszafordítanunk a rossz irányba tartó szekeret. Minden új ismeret fájdalommal jár. Amikor tanulunk az agyban a szinapszisok képződése, ami a beépítést jelenti, a tanulás nehézségeinek fájdalmas következménye. A természetben is csak kényszer útján történnek a változások. Ez lehet éghajlati, populációs (egyedszámnövekedés-csökkenés), geológiai, élettér stb. A megváltozott ételválaszték kezdetben a gyengébb egyedek vagy érzékenyebb fajok megtizedelésével jár, azután az alkalmazkodás révén az újonnan születők már képesek elfogadni az adott körülményeket. Azonban az ember természetbe való beavatkozásával olyan új helyzetet teremtett, ami teljesen idegen a többmilliós gyakorlattól. Ezért nincs rá ellenszere az élőlényeknek. Egy medve ugyanúgy megeszi a lejárt szavatosságú pizzát, vagy konzervet, hiába van tele mindenféle vegyi anyaggal. Neki az élelem, és nem méreg. Ez azután súlyos környezeti károkat és a kihalást is okozhatja. A mi esetünkben a test olyan, mint egy vadállat, és a tudatunk az, ami képes ezt az állatot a helyes étkezésre rávenni. De kezdetben ez az állat rúg-harap, és káromkodik, mert csak a megszokott sémát akarja követni, ami számára adott és ismert. A gyengébbek hamar feladják és a természet nem kegyelmez senkinek. Nem hiszem, hogy az emberiség valaha is hozzászokhat a főtt ételekhez és élelmi vegyi anyagokhoz. Ha hozzászokik, az már egy silányabb és degeneráltabb faj lesz. MI, akik itt és most élünk, felelősek vagyunk az utánunk születettekért. Sajnos a jelenkori ifjú nemzedék szinte öngyilkos és gyerekgyilkos módon bánik a testével és az utódai testével. Nem, hogy felemelkedne a jövő nemzedék, hanem lesüllyed az ostoba, agynélküli gépies technikaorientált közszellemhez.
Sok olyan tudományos filmet nézek, amiben az emberi viselkedést az állatokéhoz hasonlítva egyezéseket mutatnak fel. Freud tanítványa, Hermann Imre pszichiáter-egyetemi tanár volt, aki kifejezetten a biológiai-etológiai párhuzamokkal magyarázott lelki eredetű kényszerbetegségeket, deformációkat a lélekben és szinte minden civilizációs lelki kárt. Az Ember ősi ösztönei c. alapművében nagyon érdekes és kihagyhatatlan ismereteket közöl. Bárki, aki a természet és az ember kapcsolatát meg akarja érteni sokat profitálhat belőle. Az egyetemen kötelező tananyag.
A jelzett film az emberi sokaság mozgásáról, viselkedéséről készült, és bemutatta, hogy az ember ebből szempontból semmiben sem különbözik más élőlények csoport-falkaviselkedésétől. Bemutatta, hogy miként lehet az embereket bármilyen irányba elvezetni, mint a birkákat.
Mindenki megértheti a Rendszer manipulációit, ha figyel rá. Nem mi döntünk, hanem jól megtervezett módon irányítanak minket. Amikor valakinek elmondom, mi is az ember legtermészetesebb étkezési módja, maga elé néz, és fapofával elküld, vagy csak egyszerűen otthagy.
Az elmúlt korok tudósai, szinte soha nem foglalkoztak az ember eredeti ételeinek fontosságával, hanem a mindenkori szájízt tiszteletben tartva a vizsgálati tapasztalataikat szentírásként hagyták ránk. Ezért a köztudat nem érti, mi a fenének kell ezzel foglalkozni, mikor az összes internetes egészség-téma csak a futással, testmozgással azonosítja a tárgyat. Az étkezés és a betegségek összefüggéseit nagyon felületesen érintik. Nem lehet csodálkozni a világ gyorsuló züllésén, mivel a rengeteg torz és ehetetlen "tárgy", amit az emberek magukba tömnek a viselkedést is meghatározza. Ingerlékenységet és azután levertséget, depressziót okoz. Ezt azután rá lehet fogni személyekre, helyzetekre, vallásokra, politikákra, rasszokra stb.
Pedig csupán az étkezést kéne átállítani, és a világ máris kellemes és tiszta hely volna. Erre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivel az egészség mérhető faktorai nagyrészt a megszokott és elfogadott normák szerint határozódnak meg. A divatok, érdekek, erők kénye-kedve szerint tér el az ember attól a helyes úttól, ami a valódi rendet elhozhatná a Földön. Egyetlen politikus se mer ennyire kategorikus lenni, mert ebben az áldemokratikus erőszakrendszerben rögtön elveszthetné privilegizált helyzetét. Ugyebár ezt nem kockáztatja meg egyetlen "celeb"', vagy sikerre törekvő ember sem.

[Stoner]

Szia Ratti!
Emlékszel, mikor nálunk voltál, a növények mindenfelé sarjadtak. Alig kellett vetni, mert magukat vetették. Most láttam hogy az egyik bazsalikomos cserépben kelnek a tépősaláták. Ezek bírják a mérsékelt hidegeket, ha egyébként fény van. Lassabban nőnek, de mikor jön a melegedés, belehúznak. Télen a mángold, petrezselyem, egyes saláták egészen jól teljesítenek. Érdemes próbálkozni, mert a növények esetében kézzel fogható eredményt hoz a szoktatás. A következő generáció már sokkal alkalmazkodóbb és erősebb lesz. Idén annyi helyen ütötte fel a fejét a paradicsom, paprika, hogy alig győztem gondozni. Jövőre, remélhetően előbb tudom már elkezdeni azoknak a palántázását, amik télen kiöregedtek.
Sajnos a kedvenc fügebokrom nagyon szerényen terem és még eddig nem ért meg egyetlen gyümölcs sem rajta. Szépen sorakoznak, de ráncosak, és lehullanak. Hiába öntözöm egész nyáron, és a nap is tűzött rá ezerrel. Szóval, még sokat kell neki beszélni, mire megérti, mit is kérünk cserébe.

[RAtti]

Szervusz Gábor!

Próbálkozom. -mármint az ültetésekkel.
A spenót esetében kicsit arra gyanakszom, hogy talán kevés fényt kap (bár a szakirodalom azt írja, hogy nem annyira fényigényes) illetve, hogy "túl" meleg volt (az üvegház esetében) s az is lehet hogy túlöntöztem. -szóval egyenlőre csak találgatok, de előbb utóbb csak jó lesz.

Nálunk a 2009 őszén ültettet fügebokrok már teremgettek 5-10 szemet. (még most is van rajt pár ami már 80%-os, talán beérik) Reméljük előbb utóbb a Tied is meggondolja magát:

Az előző írásoddal egyetértek!

[borcsok1]

Sziasztok!
Amit múltkor említettem, az nagyon fontos abból a szempontból, hogy miért is nehéz az átállás. Vagyis, az örökölt tapasztalatok nem csak az elmének adnak egy mintát, hanem a testnek is. Ezért olyan sok a rossz érzés és tünet, mert a test az öröklött úton akar haladni. Mondhatjuk, hogy ez a züllés genetikai megfelelője. A testnek nincs esze, ezért nekünk kell gondolkodnunk, és visszafordítanunk a rossz irányba tartó szekeret. Minden új ismeret fájdalommal jár. Amikor tanulunk az agyban a szinapszisok képződése, ami a beépítést jelenti, a tanulás nehézségeinek fájdalmas következménye. A természetben is csak kényszer útján történnek a változások. Ez lehet éghajlati, populációs (egyedszámnövekedés-csökkenés), geológiai, élettér stb. A megváltozott ételválaszték kezdetben a gyengébb egyedek vagy érzékenyebb fajok megtizedelésével jár, azután az alkalmazkodás révén az újonnan születők már képesek elfogadni az adott körülményeket. Azonban az ember természetbe való beavatkozásával olyan új helyzetet teremtett, ami teljesen idegen a többmilliós gyakorlattól. Ezért nincs rá ellenszere az élőlényeknek. Egy medve ugyanúgy megeszi a lejárt szavatosságú pizzát, vagy konzervet, hiába van tele mindenféle vegyi anyaggal. Neki az élelem, és nem méreg. Ez azután súlyos környezeti károkat és a kihalást is okozhatja. A mi esetünkben a test olyan, mint egy vadállat, és a tudatunk az, ami képes ezt az állatot a helyes étkezésre rávenni. De kezdetben ez az állat rúg-harap, és káromkodik, mert csak a megszokott sémát akarja követni, ami számára adott és ismert. A gyengébbek hamar feladják és a természet nem kegyelmez senkinek. Nem hiszem, hogy az emberiség valaha is hozzászokhat a főtt ételekhez és élelmi vegyi anyagokhoz. Ha hozzászokik, az már egy silányabb és degeneráltabb faj lesz. MI, akik itt és most élünk, felelősek vagyunk az utánunk születettekért. Sajnos a jelenkori ifjú nemzedék szinte öngyilkos és gyerekgyilkos módon bánik a testével és az utódai testével. Nem, hogy felemelkedne a jövő nemzedék, hanem lesüllyed az ostoba, agynélküli gépies technikaorientált közszellemhez.
Sok olyan tudományos filmet nézek, amiben az emberi viselkedést az állatokéhoz hasonlítva egyezéseket mutatnak fel. Freud tanítványa, Hermann Imre pszichiáter-egyetemi tanár volt, aki kifejezetten a biológiai-etológiai párhuzamokkal magyarázott lelki eredetű kényszerbetegségeket, deformációkat a lélekben és szinte minden civilizációs lelki kárt. Az Ember ősi ösztönei c. alapművében nagyon érdekes és kihagyhatatlan ismereteket közöl. Bárki, aki a természet és az ember kapcsolatát meg akarja érteni sokat profitálhat belőle. Az egyetemen kötelező tananyag.
A jelzett film az emberi sokaság mozgásáról, viselkedéséről készült, és bemutatta, hogy az ember ebből szempontból semmiben sem különbözik más élőlények csoport-falkaviselkedésétől. Bemutatta, hogy miként lehet az embereket bármilyen irányba elvezetni, mint a birkákat.
Mindenki megértheti a Rendszer manipulációit, ha figyel rá. Nem mi döntünk, hanem jól megtervezett módon irányítanak minket. Amikor valakinek elmondom, mi is az ember legtermészetesebb étkezési módja, maga elé néz, és fapofával elküld, vagy csak egyszerűen otthagy.
Az elmúlt korok tudósai, szinte soha nem foglalkoztak az ember eredeti ételeinek fontosságával, hanem a mindenkori szájízt tiszteletben tartva a vizsgálati tapasztalataikat szentírásként hagyták ránk. Ezért a köztudat nem érti, mi a fenének kell ezzel foglalkozni, mikor az összes internetes egészség-téma csak a futással, testmozgással azonosítja a tárgyat. Az étkezés és a betegségek összefüggéseit nagyon felületesen érintik. Nem lehet csodálkozni a világ gyorsuló züllésén, mivel a rengeteg torz és ehetetlen "tárgy", amit az emberek magukba tömnek a viselkedést is meghatározza. Ingerlékenységet és azután levertséget, depressziót okoz. Ezt azután rá lehet fogni személyekre, helyzetekre, vallásokra, politikákra, rasszokra stb.
Pedig csupán az étkezést kéne átállítani, és a világ máris kellemes és tiszta hely volna. Erre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivel az egészség mérhető faktorai nagyrészt a megszokott és elfogadott normák szerint határozódnak meg. A divatok, érdekek, erők kénye-kedve szerint tér el az ember attól a helyes úttól, ami a valódi rendet elhozhatná a Földön. Egyetlen politikus se mer ennyire kategorikus lenni, mert ebben az áldemokratikus erőszakrendszerben rögtön elveszthetné privilegizált helyzetét. Ugyebár ezt nem kockáztatja meg egyetlen "celeb"', vagy sikerre törekvő ember sem.

Gabi bá ez egy nagyon jó,tömören lényegre koncentrált írás volt grat hozzá:) valljuk be ez nem szokott sikerülni nagyon a honlapodon ott néha olyan érzésem volt mint kamaszkoromba amikor Victor Ugo az első 50 oldalba a kastély homlokzatát részletezte csak:)

[smanag]

Igen, az állatok ösztönös lények, de nem is gondolnánk mennyire tudatosak is, és szervezettek. Igazából teljesen olyanok, mint mi, mi ugyanolyan állatok vagyunk. Ha éhes az ember, a túlélés érdekében bármit megeszik, az állat ugyanezt teszi, és nem gondolkozik azon, hogy a természeti táplálékát egye s nyersen csakis. És ezen túl megszokásból, hagyományból is étkeznek állatok és sok esetben rosszul is, bármennyire meglepő. Ilyen rossz szokás pl. a csimpánzok termesz evése, vagy vadászási hülyeségei, mely egyfajta rituálé, perverzitás, sport, izgalom, kíváncsiság stb. összessége. Anyagtartalom szempontjából semmit sem old meg a táplálkozásukban, mert az elsődleges növényi forrásból minden tápanyagot megkapnak. Ami nincs bent a növényekben hasznos tápanyag, az nem lehet, bent az állati ételekben sem ezt jól jegyezzük meg. Természetesen az állatok a természetben is csak nyers félreétkezéseket csinálnak. A majom nem főzi meg az ételeit még akkor sem, ha állati.

Füge.
A fügét sajna ki kell várni, hogy megerősödjön a mediterrárium fölött, most már én is látom. Értem ezalatt, hogy meg kell erősödnie, mert a pár éves fügebokor az kényes, fagyérzékeny, nem érik be, védeni kell, jól körbeszalmázva, vagy lombozva télen. És még akkor sem érik sajna be. Nálunk is ez a helyzet, ültettünk vagy 6 bokrot, ebből az idén 1 bokorról szüreteltünk 2 szemet, a többi nem érett be. Oka, hogy fiatal a növény. Az idősebb fügék egyrészt kibírják a magyar telet, másrészt biztosabban is teremnek. Ha már fává értek, akkor az a legjobb.
Azt kell egyébként csinálni, hogy tavasszal be kell fóliasátrazni, és akkor előre hozzuk a vegetációját és talán úgy beérnek a szemek. És természetesen minden fiatal fügét a télre fel kell öltöztetni, védeni kell a nagy fagytól.

[RAtti]

Szia Iván!

Mivel olyan jól meg szoktad mondani a frankót, ismét megkérdezném a véleményed. (és természetesen bárki másét is) -most a deszt.vízzel kapcsolatban.

Tudom, hogy az ember nem kifejezetten vízivó lény, de most vegyük azt a helyzetet amikor valaki az átállási időszakban több magot esetleg aszaltat eszik és ezért fogyaszt kicsit több vizet.

Úgy vettem észre, hogy már egyre többen elismerik, hogy a vizekben oldott szervetlen ásványi anyagoknak a szervezetünk nem veszi sok hasznát, viszont sokan mégis azt mondják, hogy azért van szükség a vizekben valamennyi ásványi anyagra, hogy az egyensúly meglegyen, és a deszt.víz az ozmotikus hatás révén ne oldjon ki értékes ásványi anyagokat a szervezetből. -szóval ezeket az ásványokat nem tudjuk hasznosítani, csak azért kellenek hogy a víz egy kicsit "telítettebb" legyen és ne tudjon annyi anyagot magával vinni.

A kérdés végül is az lenne, hogy vajon "biztonságos-e" az étkezésektől teljesen elkülönítve aránylag nagyobb mennyiségű színtiszta deszt.vizet fogyasztani?

Olvasmányaim során többször találkoztam olyan természeti népekkel akik különféle környezeti okok miatt ivóvízként esővizet (lényegében desztillált víz) fogyasztanak. (pl. felfogják a háztetőkre hulló csapadékot)
Azt viszont tényleg nem tudni pontosan, hogy ezt a vizet valóban teljesen elkülönítve az étkezésektől, tisztán önmagában fogyasztják-e, vagy esetleg levest, teát s más hasonló dolgokat készítenek belőle.
Továbbá az is igaz lehet, hogy a természetben valószínűleg nem fordul elő teljesen tiszta desztillált víz.
Például ha el is tekintünk a környezetszennyezéstől, akkor is van a levegőnek valamennyi portartalma (esetleg vulkáni hamu, füst stb) amit az eső "hoz magával", tehát mire a földre ér már nem nevezhető teljesen tiszta desztillált víznek.

Na de visszatérve az előbbihez, azt szokták ajánlani, hogy a biztonság kedvéért célszerű a deszt.vízhez kb. 5:1 arányban ásványvizet keverni, hogy egy 50-100mg/l körüli ásványianyag tartalmú lágy vizet kapjunk. - érdekes.

Nem vagyok egy nagy vízszakértő, de a parasztit használva, és a rosszabbik lehetőséggel számolva is a következőre jutottam:
(s talán meg is válaszolom a kérdést)

Ha abból indulunk ki, hogy egy ilyen lágyvíz a desztillált vízhez képeset már nem okoz kilúgozódást (szóval megvan az egyensúly) akkor logikusan gondolkodva ez azt jelenti hogy 1 liter deszt.víz elfogyasztása kb. 50-100mg ásványi anyagot "rabol" el a szervezettől. -ennél valószínűleg nem többet, mert ha több lenne akkor az imént említett lágyvíz fogyasztása esetén is lenne valamennyi kimosódás.

Ez a veszteség látszólag rosszul hangzik, de ha azt veszem hogy mondjuk egy 811-es étrend során valaki megeszik kb. 3-3,5 kiló gyümölcsöt, zöldséget, kis olajos magot, akkor ezzel bevisz napi 8-10000 mg ásványi anyagot. -most csak egy nagyon körülbelüli számot mondtam.
Szóval ehhez képeset az a 50-150mg (amit rossz esetben a deszt.víz elrabol) nem egy olyan nagy veszteség.
Tehát ha a rosszabb verziót vesszük akkor sincs nagyon mitől félni, ha természetes étrenden él valaki.
És ezek alapján felmerül a költői kérdés, hogy azok akik tartanak a deszt.víz ásványi anyag rabló hatásától, nem tennék-e jobban, hogy egy kicsit több hatékonyan felszívódó magasabb ásványi anyag tartalmú nyers élő ételt ennének és hagynák, hogy a deszt.víz ebből egy kicsit elraboljon, minthogy félve a deszt.víz kilúgozó hatásától szervetlen ásványi anyag tartalmú vizeket fogyasszanak, ami csak további problémákat okoz.

Azt gondolom akkor kellene igazán tartani a deszt.víz kilúgozó hatásától, ha tápanyagokban szegény, mindenféle beavatkozásokon átesett, döntően hőkezelt stb. ételeket fogyasztanánk.
Mert ilyen esetben valóban nagyon ki lehetnek számolva a szervezet számára szükséges ásványi anyagok és az aránylag kis veszteség amit a deszt.víz okozna már az is problémát jelenthetne hosszabb távon.

Természetesen ha ez az egész kilúgozó hatás csak mendemonda (mint sok más is) akkor nincs is miről beszélni. -amúgy én is inkább deszt.víz párti vagyok, de egy pillanatra elgondolkodtam ezen az újabb ellenérven.

Kösz a türelmet! (kicsit hosszú lett)

[smanag]

Az ember nem vízivó lény, szemben a növényevőkkel. Időnként ihat a természetben-levelekben összegyűlt eső vizet, mely lényegében 0 víz, azaz deszt. víz.
Én azonban az alaptényből következően azt mondom, hogyha nem vagyunk vízivók, mert az organikus vizet a magas gyümitartalommal fedezzük, akkor minek a vizekben egyáltalán gondolkodni. Én egyedül fogmosásra használok forrásvizet és csíráztatásra télen.
Szomjúság ellen mindig valamilyen lédús gyümit vagy zöldséget használok. De mivel organikus vizet eszem egész nap, ezért ritkán leszek szomjas. Ilyenkor mindig egy tiszta magas víztartalmú étkezés segít ezen. Ha vizet használunk pl. átmenetben, akkor elég az alacsony ásványi anyag tartalmú ásványvizekben gondolkodni, s még csak a deszt. víz sem kell.
Nem élhetünk 1000 százalékosan, elég kimenni a pesti levegőre, és sokkal több mérget slukkolunk be 10 perc alatt, mint amennyit az étkezéssel okozunk. Persze ez utóbbit tudjuk irányítani nagyban, míg a levegő minőséget meg nem. Ennek megint csak az oki megoldása, ha a világ áttérne az önmagát fenntartó elektromos és napelemes autókra, azaz kiiktatná a fosszilis energiahordozókat, de ez az olaj lobbi miatt csak nagyon lassan megy jelenleg.
A fosszilis és atomenergia mind zsákutca, erre pazarolt a világ 200 évet, és ezekkel meg is mérgezte magát és a környezetét is egyúttal. A jelen és közel jövő az a nap, szél, geotermikus,- és önmagát előállító elektromos energia. De a végcél az ezeknél is sokkal nagyobb dolog, amit ma még nem találtak fel, vagy csak csírájában van meg(pl. fúziós energia, óceán és vízenergiák, fotoszintézis energia stb.)