80/10/10

[RAtti]

Iván néztem ez a kajás videót!

Csak az a baj, hogy jelenleg nem nagyon lenne időm meg türelmem ezekkel szöszmötölni.
Régebben próbálkoztam egyszerűbbekkel, de valahogy mindig visszatértem a legegyszerűbbhöz.

Nem tudom Te hogy vagy vele, de nekem ezek a kaják amúgy elég "nehéznek" tűnnek. -többsége aszalt szárított, elég tömény valami, sok maggal.
Magból a tej, az öntetek, joghurtok, meg az édesség nagy része is. -de azért biztos
A párosítást elnézve ilyenkor -és néha amúgy is- kicsit elgondolkodom azon, hogyha a 811-arányait betartjuk akkor vajon nem lehetne-e "megengedni" itt is egy kisit nagyobb szabadságot. -egyszerű dolgokra gondolok pl mandulatej datolyával. (csak azt nem tudom milyen kajához innám , két kaja közt nem szoktam ilyeneket inni, gyümölcs után nem kívánnám, sós jellegű salátára ráinni meg félek hogy fosat -esetleg valami aszalt cucchoz lenne jó)

[smanag]

A készített ételeket lehet alkalmazni időnként, de mivel szomjas leszel utána, jelzi, hogy felborultak az arányok, s kicsit sós is. Mindezt leszámítva hasznos kezdeményezés, és igen csak hasznos, különösen átmeneteseknek, mert a régi ízeket használja. Én, ha ilyet csinálnék, vagy javítani kellene, akkor az említett három dolgon változtatva teljesen 100%-ossá tehető. Persze a sima leülök 2 kg fokhagymás mandarinturmix elé finom spenóttal, vagy egy jó érett fürt banán naturalistását ezek nem űberelik, de mint mondtam kis javítással szuper dolgok készíthetőek, és nem is kell nagyon kitalálni, mert jól kitalálták. Talán még azt nem tudom, hogy úgy láttam sok káposztát használnak, az azt hiszem savanyított káposzta, ami azt hiszem fermentált, erjesztett cucc, s így nem tudom, hogy milyen a hatása valójában. Az édes cuccokért már nem vagyok oda, itt főleg gyümi aszalvány keveredik maggal, ami alapjában nem jó párosítás kivéve, ha az egyik kisebbségben van a másikhoz képest, mert akkor még elmegy. Tehát vagy mákos tekercs legyen, vagy mák tekercs, de semmi képpen sem 50-50 %, mert a tömény cukor fehérjével és zsírral már nehéz emésztésű, és más-más emésztő közeget kíván. A kenyereket hajlékonyra és puhára kell csinálni, a ropogós nehezen ehető, és emészthető. A lenmagot is szét kell darálni, vagy turmixolni vizesen, mert egészben használhatatlan, és megterheli a testet, hasonlóan a szezám mag. Az ételeket azért visszük be, hogy tápláljanak megemésztődve könnyen, és nem azért hogy egészben átmenjen a testünkön. Nem vagyunk madarak, akik egészben eszik a magokat, és sokat elhullajtanak alul emésztetlenül, a természet által jól kiépített szaporítási és elterjesztési céllal a faj fennmaradás érdekében.

Emailem: smanag@gmail.com

[RAtti]

Iván egyetértek!

Néhanapján elfogyasztott egy-egy pohár mandula vagy diótej (pár szem datolyával ízesítve) szerintem sem fog földhöz vágni. -csak ne essünk át a túloldalra.

A következő kajáról biztos nincs jó véleményed, de azért megkérdem.
Néha szoktam venni zsírszegény tökmaglisztet. (40g körül a fehérje, 15g körül a zsír 300kcal körül van 100gramm)
Ha minden igaz hidegen sajtolják, és ezután őrlik. Nem kergetek hiú ábrándokat, szóval nem lepődnék meg ha magas hőfokon szárítják, de egyenlőre úgy vagyok vele, hogy ennyit még megengedek, csak legalább ne legyen "testidegen" az anyag.
Mit szólsz hozzá. -nagyon szar?

Leginkább a miatt kísérletezek vele mert így a több tökmagfehérjével nem megy be annyi zsír.
Egyébként szerintem az sem lenne akkora bűn ha az a 10% zsír néha kicsit felcsúszna átlagban mondjuk 12-re.

[smanag]

A zsírkivonás magas hőfokos technika, az nem nyers por. A hidegsajtolású tökmag sem teljesen az, mert hidegsajtoláskor hő keletkezi. Ezt egy tökmagostól tudom. Én egyébként szoktam 1-1 EK hidegsajtolású tökmagot enni. Szerintem jobban jársz, ha nyers tökmagot eszel. nem kell az olajtól félni. Ilyen módon a fehérjétől nem félsz? annak többlete sem jó, a kettőt egységesen kell kezelni. A tökmag és valamennyi mag evése eltolja a helyes arányt, de mivel nem ezeket esszük mennyiségben, ezért ez nem baj.

[RAtti]

Vastag betűvel ki van emelve a csomagolásán, asszongya hogy:

Mechanikusan, vegyszerek nélkül hidegen sajtolják.

Amúgy ő az, (árban is elég jó):


http://www.naturecookta.hu/tokmagliszt/


A fehérje miatt inkább több hüvelyescsírát ennék (ezekbe kevés a zsír), de még nem sikerült megkedvelnem őket, ezért maradt a mag.


"Én egyébként szoktam 1-1 EK hidegsajtolású tökmagot enni."

Ez alatt mit értesz pontosan? A "száraz" magra gondolsz amiből kipréselték az olajat, vagy esetleg magára az olajra?
Ha nem az olajra gondolsz akkor ez, hogy néz ki, ez is lisztté van őrölve?
No meg végül is Te is eszed valamiért.

[smanag]

Semmi gond nincs, ha ezt fogyasztod. Én az olajra gondoltam, igen lemaradt, tehát tökmag olaját szoktam inni, ha épp van olajam időnként 1 EK. De sokáig nem használtam, csak most előszedtem valamiért. Télen az ember jobban járatja az agyát, amikor nincs nap és sok friss gyümi, hogy mivel is pótolhatná ezeket.

Ma lement kicsit a mangó az Auchanba. Ezek teljesen átrendezték a zöldségstandot. Kipróbálom most a vegabond szotyit, talán ez csírázik. Vettem mákot. A mák brutális táperős, időnként ehetjük, meg kell mosni, beáztatni és turmixolni úgy, hogy szétmenjen a mag tartalma. Lényegében magtej lesz belőle.
Száraz babok közül talán az adzuki bab, ami csiraként is elfogadható. Vettem 2 gránátalmát, ez nagyon finom gyümölcs, és tele van vitaminnal. Egyszerre elég belőle 1-et megenni elő gyüminek, mert elég macerás, ki kell szívni a magokat és kiköpni.

[RAtti]

Szia Iván!

Ezen a nyers kajakészítésen gondolkodtam kicsit.
Az oké, hogy próbálják leutánozni a hagyományos ételeket, de vajon magát az étkezési szokásokat is utánozzák.
Itt leginkább arra gondolok, hogy először jön valami leves szerű, majd a második fogás, és végül valamilyen édességgel zárják a sort. -mert ezt sem tartom kizártnak, több helyen olvastam ilyen menüket.
Az talán még elmegy, ha egy ételen belül nem olyan jó a párosítás, de egy ilyen három fogások étkezésnél már borul minden.
Viszont ennek ellenére mégis azt mondják, hogy jó egészségnek, erőnlétnek örvendenek.
Ha figyelünk a párosításra az biztos sokat számít, de talán egy nagyobb kutyulás sem jelent akkora gondot ha élő nyers növényi anyagokból készül. -nem áll szándékomban ez követni, csak érdekes.

A másik, hogy elég sok minden úgy készül, hogy valamilyen pépet turmixolnak, majd aszalják/szárítják.
Vajon egy ilyen nyers kaja egy több órás szárítás után mennyire károsodik?
Mert ha egészben aszalunk valamit az még oké, de ha leturmixoljuk akkor a benne lévő anyagok sokkal védtelenebbé válnak, sokkal nagyobb felületen fog oxidálódni.
Nagyjából sejtem a választ, csak kicsit elgondolkodtam ezen.


Próbáltam riszt csíráztatni, hogy mégis mi lesz belőle.
Olyat kerestem ami csak enyhén barna, de azért még a csíra része megvan.
Nem bíztam benn, de láss csodát -kicsit lassan- de kicsírázott.
A gond csak az, hogy szerintem nagyon kemény marad, és azt sem hiszem, hogy a sima fehér rizs ennél sokkal puhább lehet beáztatva, szóval szerintem elég necces az emészthetőségük. -gondolom a bolti rizstejek, mind meg vannak főzve.
Nem akarok ezzel különösebben foglalkozni csak kísérletnek szántam. -bár lehet, hogy megpróbálok belőle valamilyen magtejet varázsolni.

Minden jót!

[smanag]

A nyers kaják esetében a nem édeseket nem lehet elrontani, mert ezek zöldek és zöldségek keverve magokkal. Az édeseknél csúszik be a hiba. Én, amikor ezeket eszem, elég ritkán jelenleg, mivel magamnak nem tudok ilyeneket készíteni,soha sem eszem együtt az édest a nem édessel, de még egymás után sem. Leginkább az édesek nem is érdekelnek. Igazából lehet ezeket külön enni, de az vagy legyen másos tekercs, vagy mák tekercs, amint azt írtam.
Az édes keverékek emésztése sokkal nehezebb a testnek, mint a mag+ gyümi, mert míg az elsőnél gátolják egymás emésztését, a másodiknál a mag emésztését segítik a zöldek, zöldségek.

A lényeg, hogy az emésztést nem szabad érezni, semmilyen tünet nem lehet. Ha nem eszünk össze vissza mindent, akkor nem is lesz.
Természetesen a leturmixolt étel romlásnak indul pár óra után, de mivel közben folyamatosan elveszti az enzimatikus közvetítő közegét ehhez, a víztartalmat, ezért a folyamat lassul, majd megáll. De az a szint sosem jó, mert az már a ropogós étel szintje, ami nehéz a testnek. Akkor kell az aszalást megállítani, amikor hajlékony az étel, és akkor meg kell enni.

Rizsek közül az csírázik, amelyiknek bent van a magba a csíra szeme. Ezt egyszerű szemrevételezéssel könnyen meg lehet állapítani. A fehér rizsek értelemszerűen csírátlanodnak a hántolás során, ezek nem csíráznak. A barna rizs korpája miatt meg nem igazán ehető, azon kívül kemény is marad. Lehet tejesíteni, de inkább a fehéret javaslom.
A megoldás az alacsony hőfokos duzzasztás lenne, csak erre ma még nincs olcsó eszköz, de ha tud valaki olyan kütyüt, ami 40-45 fokon is gőzöl, vagy vízzel duzzaszt, akkor az engem is érdekelne.

A lényeg, hogy ha sok órán keresztül kap az étel alacsony hőmérsékletet, ami forró eléggé, hogy puhítsa az ételt, akkor simán megpuhul, és ugyanakkor az enzimtartalmát is megtartja.
Az lehet még érdekes kísérlet, hogy a rizst beáztatjuk egy éjszakára, majd lefagyasztjuk, ezt lehet, kipróbálom.

Erre van már az a kütyü, amiről beszéltünk a múltkor, de az 150 ezer.
http://www.sousvidesupreme.hu/pages.php?pageID=106

Amikor hőkezelt ételt eszünk, minden esetben beindul a testben a leukocitózis, és az immunrendszer ahelyett, hogy a neki rendelt feladatát látná el, kénytelen hülyeségekkel foglalkozni. A hőkezelt étel bioenergetikailag nem hordoz értéket, ezt azonnal érezzük, más az íze ugyanazon étel nyers, és hőkezelt ellenpárjának, más anyagtartalma lesz, ugyanis az ételek egyedi ízét a tápanyagtartalmától kapja az étel. A hőkezelt ételek fogyasztása gyengíti az immunrendszert, felesleges enzimpazarlást ad, nem ad kellő táplálást és energiaszintet a testnek, kisiklatja a testkémiát.
Ha ez rendszeres, akkor a vibrantság, a tiszta nyers test élményét felejtsük el, soha sem érjük el, SOHA SEM LÉPHETÜNK A MAGASABB TISZTA NYERS SZINTRE!!!

Kivit ehetjük és a gránátalmát. Vannak jó kivik, nagy duplák és van a golden kivi is. Mindkettő magas c vit. tartalmú.

Minden turmixba tegyünk 3 gerezd fokit. Ezzel a kúrával felerősítjük a testet, visszaszorítjuk az ilyenkor előretörő egészségtelen bélflóra működését. Ne felejtsük el, a halál a belekben lakozik, és az élet is, és a tökéletes egészség pedig tökéletes bélflórával jár kéz a kézben.

Ma megnéztem a Vámházkörúti piacot. Elég jó piac, de semmi különös, nem estem hasra. A standok legalább a fele húsos, ami kicsit fejbevágó, s hogy milyen büdösek a fertőtlenítő szagtól.
Iráni datolyát nem találtam. Viszont a magosok kiteszem egy tálba ömlesztett árusítást betiltanám, bár ezeket az aszalványokat még megmosva sem enném meg. Ded persze az alacsonyabb minőségnek is helyet kell adni.
Igaz egy húsevő, aki nem érzi az ízeket és illatokat, annak tök mindegy, meg egyébként is úgyis megsüti valamivé, belesüti valami cukros sütibe.

[Stoner]

Éljen az Új Világ!

Ratti!
Én már régen lemondtam a "nyers kaja, mint a főtt" téveszméjét. Ez magát a korábbi szellemet hozza be és eleve rossz az alap. Iván megerősítésére is mondom, hogy ami rossz, azt nem lehet jóra fordítani, hanem el kell felejteni. A legrosszabb a "végén édes süti". Ami rossz, azt a végén egy borzalmasan rosszal elbúcsúztatjuk és ezt gyakran követi hányás-hasmenés. Vagyis a test próbál okosabb lenni a fejnél. És megláthatjuk, hogy ugyanez játszódik le a nyersek esetében is. A legnehezebb és legtöbbet kell tanulni, a "mit, mivel, mikor, hogyan?" tudományát. Egyértelmű, hogy meg kell figyelni, és lehet olvasni is róla, hogy az egyes ételek után mikor milyen étel jöhet. Amit eddig itt leírtunk, semmi sem módosítható és ez még akkor is igaz, ha az állatok mindent össze-vissza esznek. Ugyanis nekik az ösztönük azt súgja, hogy nem biztos a holnap, azt kell megenni, ami itt és most van. Sok minden, ami az állatokkal nem jól történik, éppen ennek a következménye. Bár van valami amit az állatok jobban eltűrnek és ez éppen a gyakori éhezés által rendkívül megerősödött emésztő és immunrendszerben rejlik.

[Stoner]

Egy kis szilveszteri kedvcsináló, Stoner módra...
http://kovigabor.tulelo.hu/

[Stoner]

Ja.. és
Egy rémtörténet a savanyú káposztáról:
Amikor még próbálkoztam utánozni, amit korábban ettünk, de azért elveim már voltak.., elgondoltam, hogyan lehetne savanyítani a káposztát só nélkül... Mert ugyebár sótlan savanyúkáposzta nincsen. A só pedig a leggorombább méreg, amit nem tudok eleget hangsúlyozni. Egyedül a Wakame alga sóssága nem gond kis mértékben, porítva (Omniblenddel) . Iszonyúan felment az ára Fukusima óta...
De visszatérve:
elgondoltam, hogy lereszelem és egy nagy üvegben súlyokkal lenyomom a káposztát, mint régen, és egy-két nap alatt a tejsav bacik megsavanyítják. Ez egyszer sikerült is és talán ehető is volt, de elfogyott. Nem mondom, hogy különösebb nagy durranás volt, de gondoltam, megint megpróbálom.
Más:
A feleségem olyan munkát végzett akkoriban, hogy sűrűn járt olyan helyekre, ahol tragédiák és áldozataik is voltak. Egy alkalommal elvittem autóval, és ez éppen azon a napon volt, mikor egy káposztás ételt próbáltam készíteni a "savanyítás maradékából, de a "hagyományos" módon, "olajban párolva". Közben a reszelés után azt vettem észre, hogy a káposzta megkeseredett.
Elkezdtem reszelni a lilakáposztát és aztán lassan kavargattam az alacsony hőmérsékletű platnin. Mikor héjában sült burgonyával enni akartam, éreztem, hogy a káposzta párolva is keserű, de már sajnáltam kidobni és idő se volt, mégis valahogyan legyűrtem. Elindultunk a feleségemmel és közben hirtelen egy hidegfront vonult át, esővel hideggel, pedig nyár volt. Én ültem az autóban és elképzeltem, amint a feleségem a szegény áldozatok szüleivel beszél és egyre rosszabbul lettem. Ahogyan végzett, egyből hazamentünk, de a rosszullétem csak fokozódott, iszonyú görcsök után hasmenésem lett. Annyira kihűltem, hogy le kellett feküdnöm és nyakig betakaróztam. Nem jutott más eszembe, mint a hármas melegítő pontra egy új homeopátiás jelet rajzolni és várni, mi lesz ezután. Másfél óra múltán lassan felmelegedtem és elalvás előtt megettem egy almát. Reggelre elmúlt minden bajom és normális székletem is volt. Ez az eset jó tanulság volt arra, hogy mit, mikor és hogyan nem szabad, és hogy egy ilyen látszólag jelentéktelen "kaland" is kiütheti az embert. A káposztával kapcsolatban még a vércsoportos intelmek is eszembe jutottak, mikor egy alkalommal a téli időszakban rendszeresen nagy tál friss káposztát ettem lilahagymával és olajjal. Amikor hosszú útra mentem, képes voltam egy teljes fej káposztát megenni közben.
Egyszer csak furcsa dudort figyeltem meg a nyakam közepén: golyvám lett! A káposzta ugyanis elviszi a jódot és a 0-ások teste gyorsabban kimossa azt, mint másoké. Akkor megjegyeztem egy életre a káposztát, mint veszélyes üzemet...A Török Szilveszter-féle jódcseppekkel teljesen elmúlt a golyvám. Ezt se hinné el egyetlen orvso sem!!

[borcsok1]

Tudjuk ismerjük ismétlésnek:)


Vagyis nyers koszton élnek. Maximum a Napon enyhén aszalják a télre eltett ételeiket. Aki jelentkezett a Hírleveleimre, az a 10. Hírlevelemben olvashatta, hogy a nyers ételek két olyan enzimet tartalmaz, amelyek a leghatékonyabb antioxidáns tulajdonságúak. A leghatékonyabban pusztítják az öregedést és a rákot okozó szabad gyököket. Még azt is kimutattuk, hogy a mély-fagyasztás és azt követően egy 40 fok alatti szárítás sem roncsolta szét ezeket az enzimeket. Látszólag most ellentmondásba keveredtem önmagammal, mert akkor mégiscsak a molekuláris szinten kell keresni a hosszú élet titkát. Az enzimek igaz, hogy óriásmolekulák, de molekulák! Az enzimek nagy szervezettségű szerves molekulák, nagyon érzékenyek a környezetükre, ha nem a megfelelő környezetbe kerülnek, akkor nem működnek. Ha kapszulákba tesszük a kataláz- és a szuperoxid dizmutáz enzimeket, soha nem fogunk olyan hatást elérni, mint mikor élő környezetében maradtak. Már említettem a probiotikum kapszulákat, azokkal is hasonló a gondom, nagyon kicsi a hatékonyságuk, mert nincsenek az élő környezetükben!

Az élő gélekről már írtam a kettővel ezelőtti blog bejegyzésemben. Az élő rendszerben nagyon fontos szereppel bír az élő sejtekben lévő víz. Az élő sejtek belsejében lévő vízstruktúra nagyobb szervezettségű, rendezettebb. Az élő anyag szárítását csak addig a pontig lehet veszteség nélkül folytatni, amíg a vízstruktúra nem veszíti el a rendezettségét. Ha a szárításnál megőrizzük a rendezettséget, akkor megmarad a „nyers étel” ereje. A titok pedig a sok „nyers” vagy ahhoz közeli ételben van. Az ételekben lévő rosttartalomhoz kötődik a víztartalom. A rostok szervezik és őrzik a kötött, rendezett víz struktúráját. A dinnyét, almát, körtét nem tudnánk a Napon olyan kiválóan megaszalni, mivel nincs annyi rost bennük, és a kritikusnál több vizet veszítenének. A Hunza-völgyben a kajszibaracknak ideális a termőhelye, de ha például a szilvának lenne ilyen kiváló a hely, akkor az is helyettesíthetné a kajszit.

Van még egy titok abban a huncut Hunza-völgyben. (Ha nyelvész lennék, megvizsgálnám a „huncut” szavunk eredetét!) Az ivóvizük! Fehér színű gleccser-víz! Az ott járt kutatók azt mondják, hogy magas az ásványi anyagtartalma ennek a víznek. A gleccser vizeknek nagyon alacsony az oldott ásványi anyagtartama. Nem élnének sokáig a Hunzák, ha magas oldott sótartalmú vizet innának. A magas oldott sótartalmú gyógyvizeket kivéve, nem ajánlom a magas sótartalmat ivóvízben. Ozmotikus hatásával nagyon kiszárítana bennünket. Ellenben oldatlan állapotban nagyon hasznos lehet az ivóvízben lévő ásványi só. Mi a különbség a kettő között? Ha a vízben oldott állapotban van az ásványi só, akkor az azt jelenti, hogy molekuláris szinten oldja a víz a sókat ionokká, és ionos állapotban vannak jelen az ásványi sók. Ha viszont a víz molekulák nem tudják oldani az ásványi anyagot, akkor kisebb darabokban marad. Mikroszkopikus méretű szemcsék találhatók a vízben. Ezek a szemcsék szórják a vízen áthaladó fényt, ezért fehér színű. Ha ionosan oldott sóoldatot vizsgálunk, akkor még a telített sóoldat sem szórja a fényt, vagyis átlátszó. A szemcsék nem okoznak ozmotikus nyomást, így nem vonnak el tőlünk vizet, ha isszuk. Sőt kiváló felületet nyújthat a béltartalomban, hasonlóan a rostokhoz, hogy a bélflóra mikroorganizmusai stabil helyet találjanak maguknak a szaporodásukhoz. Mikor egy kisebb nép talál egy olyan helyet, ahol erdő van, mező van, patak van, akkor létrehoz egy faluközösséget, mert ott jó az életfeltétel. A bélflóra mikrobái is hasonlóan viselkednek, kell nekik egy hely, ahol szaporodhatnak.

[borcsok1]

Hummel doktor úrtól beszartam vazze ezt írja?!!






Többen kérdezték tőlem, hogy nem olvastam-e a Thomas M. Campbell-től a Kina-tanulmányt (The China Study)? Ha nem, akkor le vagyok maradva, ott ugyanis feketén fehéren kimutatták, hogy az állati fehérjék fogyasztása komoly rákkockázatot jelent. Hát milyen ember vagyok én, aki nem ismeri a legújabb kutatásokat, és a húsevést támogatja, miközben a legújabb tudomány éppen azt hirdeti, hogy csak a Vegán táplálkozás lehet egészséges? Nem volt mit tennem, át kellett gondolnom a Kina-tanulmány állításait.
Ha a betegségek kockázatával akarok foglalkozni, akkor „vissza kell menni a kályhához”, a gyulladásokhoz! Bármilyen betegségekről is legyen szó, akár rák, akár szív- és érrendszeri betegség, a betegség kiinduló pontja a gyulladás. Mi az a gyulladás? Immunrendszerünk reakciója egy valós vagy vélt támadásra. Az immunrendszer mindig fehérjékre vagy fehérjeszerű anyagokra reagál. Azokat azonosítja be, úgy hogy saját fehérje-e, vagy kívülről jött ugyan, de már volt vele dolga és van hozzá ellenanyag, stb.

Ha tehát úgy tesszük fel a kérdést, hogy a fehérjetartalmú élelmiszerek nagyobb kockázattal járnak-e, mint a fehérjementesek, akkor azt kell válaszolnunk, hogy igen, a fehérjéket tartalmazók nagyobb kockázatúak!

A fehérjék bonyolult szerkezetű nagy molekulák. A legtöbbjük elveszti eredeti szerkezetét hő hatására, és egy gombolyagszerű képződmény lesz, ezek a denaturált fehérjék, információ szempontjából csak a méretükben különböznek egymástól, tehát egyénre jellemző reakciót sem váltanak ki az immunrendszerben. Ezeket megemésztjük az emésztőrendszerünkben, és aminosavaikat beépítjük saját fehérjéinkbe vagy energiaforrásként hasznosítjuk. Tehát nemhogy gondot okoznának, hanem jót tesznek nekünk. Vannak viszont olyan fehérjék, ún. glikoproteinek, cukros fehérjék, melyek cukor burokban vannak, és eléggé ellenállnak a hőhatásoknak. Blogomban már legalább kettővel foglalkoztam, az egyik a gabonában lévő glutén, a másik a tejben lévő BCM-7. Mindkettő gyulladást okoz bennünk, ebből csak az egyik állati eredetű. Tehát ha azt akarjuk tanulmányozni, hogy milyen veszélyes a táplálékunk, akkor azt kell vizsgálni, hogy táplálékunk mennyi glikoproteint tartalmaz? A hormonok legtöbbje is glikoprotein szerkezetű.

Az én olvasatomban a Kina-tanulmány is elsősorban a tejfogyasztást tartja első számú közellenségnek. Különben is gondoljunk bele, mi a funkciója a tejnek? Hogy nagyon rövid időn belül, nagy növekedést mutassanak a bébik. Ez felfokozott sejtszaporodást jelent. Ha felnőtt állapotban is sok tejet fogyasztunk, akkor ne csodálkozzunk, ha a szervezetünkben a sejtek továbbra is növekedni és szaporodni akarnak, mivel a táplálkozás felől ezt az ösztönzést kapja.

A húsban, illetve izomban, kevés a glikoprotein. Az izomsejtek óriásiak és sejtmembránúk is relatíve kevesebb. Normál állattartási körülmények között kevés olyan anyagot tartalmazhatnak, amelyek gyulladásokat okozhatnának. A veszély a gyorsított tenyésztésben lehetséges, növekedési hormonnal kezelt, vagy génkezelt állatokban lehetséges olyan fehérje, amelyek immunrendszerünk számára ismeretlenek, így gyulladást generálhatnak. Gondoljunk bele, sztyeppe lakó őseink, mennyi húst fogyaszthattak, de az ő állataik kint legeltek a sztyeppén, tiszta füvet és tiszta vizet fogyasztva. Őseink erősek és kitartóak voltak, végig lovagolták egész Európát, vajon ha gyulladások gyötörték volna őket, meg tudták volna tenni ezt a „túrát”?

Nem, a húsfogyasztás is csak akkor lehet veszélyes, ha nem természetes környezetükben, nem természetes táplálékaikkal nevelik fel a húsállatokat.

Nem hagy nyugodni a Kina-tanulmány egyik érve a Vegán táplálkozás mellett. Kimutatták, hogy az állatok metángáz termelése nagyon növeli a Föld üvegházhatását. Apró kuncogással fogadtam ezt a hírt, mert ha az embereket Vegán táplálkozásra bírnánk, akkor az ő metángáz termelésük is jobban megterhelné a Föld légterét. Mivel fokozott növényevéssel fokozott metángáz-termelés jár.

[RAtti]

"Én már régen lemondtam a "nyers kaja, mint a főtt" téveszméjét. Ez magát a korábbi szellemet hozza be és eleve rossz az alap. "

Gábor ne haragudj, hogy ezt mondom de néha az az érzésem, hogy olyan dolgokat sem akarsz figyelembe venni amit talán nem ártana. -vagy legalább átgondolni.
De no problémo , úgy csinálod ahogy akarod.

[RAtti]

Iván kösz a választ!

A magtejeket Te amúgy hova szoktad beilleszteni az étrendbe? -bár kacérkodtam már a gondolattal de ezidáig egyáltalán nem szoktam ilyeneket inni/enni.
Az eddig megszokott amúgy is magas víztartalmú kaják mellé nem igazán tudnám elképzelni. Talán egy zöldséges kaja előtt fél órával. Gyümi előtt gondolom az ilyen "zsíros" magtej nem az igazi, meg azért gyümi után is várni kéne bőven, nehogy "utolérjék" egymást.